A tegnap reggelre megszületett, sokak által brutális tartalmúnak mondott EU-görög megállapodás utolsó bekezdése említést tesz arról, hogy a következő 3-5 évben összesen akár 35 milliárd eurónyi uniós forrással segítenék az országot a gazdasági növekedés beindításában és a beruházások élénkítésében. De mi ez az összeg és honnan jön? Az alábbiakban ezt mutatjuk be jelen ismereteink alapján.
A májusi igen jelentős, 233 milliárd forintos uniós támogatás-kifizetés után a június nem sikerült túl jól, hiszen "csak" 128 milliárd forintnyi támogatás érkezett a kedvezményezettek számláira nettó értelemben - derül ki a Portfolio szokásos havi körképéből. Az éves kifizetési cél azonban még így is tartható jelenleg. Bár júniusban újra lassult a támogatás-kifizetés, de közben jelentősen csökkent májusról júniusra a késedelmes állami projektek listájának hosszúsága, illetve a késedelemmel érintett összeg. A legnagyobb elmaradások (összegszerűen) továbbra is a közlekedési projekteknél láthatók. A budai közlekedést már hónapok óta jelentősen zavaró fonódó villamos projekt egyes szakaszainál például még összesen 8,2 milliárddal voltak elmaradva június végén ahhoz képest, mint ahol március végén tartani kellett volna.
Mintegy 30 milliárd forintos, az osztrák-magyar határon átnyúló projekteket tartalmazó csomagot hagyott jóvá pénteken az Európai Bizottság.
Hivatalosan is benyújtotta a Bizottság részére a 2014-2020-as Magyar Halgazdálkodási Operatív Programot (MAHOP), a Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság, 2015. június 29-én - áll a Miniszterelnökség ma kiadott rövid közleményében.
A Vállalkozásfejlesztési Tanács mai ülésén a kis- és középvállalkozók érdekképviseletei, a kamarák, valamint a szakmai szervezetek első kézből értesülhettek a legújabb uniós pályázati kiírásokról. A Nemzetgazdasági Minisztériumban, Varga Mihály tárcavezető elnökletével tartott egyeztetésen a vállalkozói terhek adminisztratív terheinek csökkentése is napirendre került és az már tudható, hogy a tárca szeptemberig elkészíti a közgazdasági rezsicsökkentésként aposztrofált csomagot a nemzeti konzultáció eredményei alapján. A csomag korábbi kormányzati jelzések szerint mintegy 10 milliárd forintos költségvetési bevételkieséssel járhat jövőre.
Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.
Egy-egy nyertes uniós pályázat átadására lehetőséget biztosítanak a jogszabályok, de csak akkor, ha az új kedvezményezett megfelel minden pályázati követelménynek, ellenkező esetben az érintett minisztériumok nem járulnak hozzá az átadáshoz -hívta fel a figyelmet a Napi Gazdaságnak adott nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára arra is figyelmeztetett, hogy szigorúan ellenőrzi a fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázatok átadására vonatkozó kérelmeket, mert korábban többször előfordult, hogy visszaélések társultak az ilyen ügyletekhez.
Az eddigi 830 milliárd forintos tervvel ellentétben 100 milliárd forinttal több gazdaságfejlesztési pályázatot hirdethet meg a kormány még idén, így a 7 évre szóló keret egyharmadát "nyitná ki" - számolt be a ma reggeli Napi Gazdaság egy keddi rendezvényen elhangzott fontos bejelentésről. A vállalkozások már a nyáron 18 fajta pályázat megjelenésére számíthatnak. Fontos, egyúttal kedvező döntés, hogy a kormány meghallgatta a szakmai érveket és a hétfői közlés szerint eltörölték az eddig kiírt kapacitásbővítési pályázati kiírásból a mérlegfőösszegre vonatkozó, egyébként megkérdőjelezhető értelmű elvárást.
A Magyarország uniós tagságának eredményeként kiépült, a fejlesztéseket 2004 óta szolgáló fejlesztéspolitikai rendszer 2020 után megszűnik, vagy jelentősen csökkenni fog a keretösszeg - hangsúlyozta újra egy mai szakmai konferencián Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Közben Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta: a beruházások bővülése, az európai uniós források még hatékonyabb felhasználása, valamint az elindult hitelprogramok folytatása lehet a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének hajtóereje.
A Magyarország által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira első körben benyújtott 17 közlekedésfejlesztési beruházás közül tizenkettőt javasol támogatásra az Európai Bizottság. A végleges projektlistáról júliusban hoz majd döntést a tagállamok küldöttjeiből álló bizottság - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden az MTI-vel.
Félmilliárd eurós hitelszerződést írt alá Baranyay László, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A szerződés megkötésének legfontosabb oka az volt, hogy az igen kedvező feltételekkel igénybe vehető hitelek révén könnyebbé válik az uniós támogatások hazai önrészének finanszírozása. Az Európai Beruházási Bank által nyújtott kedvező kondíciójú források hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyarország rendelkezésére álló uniós forrásokat mind szélesebb körben tudjuk felhasználni, a gazdaság fejlődése és az emberek életkörülményeinek javítására érdekében - áll az NGM közleményében.
Fontos, eligazító jellegű közlemény jelent meg még pénteken a kormány hivatalos pályázati oldalán azzal kapcsolatban, hogy mire kell figyelnie a gyakorlatban azoknak az adózóknak, akik a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartoznak és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében megkötött Támogatási Szerződéssel vagy Támogatói Okirattal rendelkeznek.
Idén még közel 1000 milliárd forintnyi uniós támogatást kell kifizetni és ha ez sikerül, akkor valóban egyetlen centnyi EU-forrást sem veszítünk el a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló keretből - mondta el a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztató keretében Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének szavai megerősítik azt a márciusi elemzésünket, miszerint már régóta nem 8200 milliárdos, hanem legalább 3-400 milliárddal több uniós keretösszegről beszélhetünk a menetközben bekövetkezett forintgyengülés miatt.
Változott a Széchenyi Kártya Program Folyószámlahitelének keretrendszere, mivel a Magyar Közlöny legfrissebb száma szerint eddig legfeljebb 25 millió forintos hitelekhez lehetett igénybe venni a garanciadíjra vonatkozó támogatást, mostantól pedig ugyanez a támogatás "a legfeljebb 50 millió forintos hitelekhez, 25 millió forint hitelösszegig" terjedő mértékre lesz érvényes. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kártyával igényelhető hitelkeret a duplájára nőtt a kártyát irányító KAVOSZ Zrt. javaslatára, de a hozzá társuló garanciadíj állami támogatása nem változik.
A kormány várhatóan a mai ülésén fogadja el a megyék és megyei jogú városok integrált településfejlesztési programjait (ITS), amelyek közül korábban akadt olyan, amelyet átdolgozásra vissza kellett küldeni - árulta el egy mai nagykanizsai rendezvényen a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Vitályos Eszter egyúttal jelezte, hogy például Nagykanizsa programja rendkívül erős szakmai tartalmú lett. Tegnap egyébként Orbán Viktor kormányfő is a városban járt és meg is állapodott a térség fejlesztéseit összefogó dokumentumról.
Abszolút reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források 100 százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg - hangsúlyozta keddi nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezt a KPMG napokban közölt régiós jelentése kapcsán emelte ki és egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottsággal lévő vitás ügyek pénzügyi rendezésére is gondolt a kormány, és részben ezért is törekedett a 100% feletti forráslekötésre az EU-s pénzek kapcsán.
"Olykor kifejezetten durva volt" a magyar kormány és az Európai Bizottság között a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kereteinek kialakításáról szóló vita, amelynek végül az lett az eredménye, hogy csak nagyon kevés területen kaphatnak a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő pályázati forrást - árulta el a háttérinformációt a Piac&Profit mai pályázati konferenciájának nyitóelőadásában Glattfelder Béla. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a fenti vita eredményével magyarázta azt, hogy a minap megjelent három gazdaságfejlesztési pályázatnál miért csak a feldolgozóipari cégeket preferálják. Elismerte, hogy ezeknél valóban nagyon nehéz lesz nyernie a cégeknek, mert tudatosan úgy alakították ki a pontozási rendszert, hogy plusz feltételeket kelljen vállalni a nyeréshez. Ezen logika alapján azt is igyekezett tudatosítani a vállalkozókban, hogy az előző ciklussal ellentétben a 2020-ig tartó időszakban "nem pénzosztás fog folyni", hanem a jó fejlesztésekhez lehet majd forrásokat szerezni.
Mind a rendelkezésre álló EU-források támogatási szerződéssel való lekötése, mind pedig a meglévő források lehívása terén a megosztott második helyen állt a tavalyi év végén Magyarország - derül ki a KPMG-nek a régió 11 országát átfogóan vizsgáló, EU Funds in CEE nevű, a napokban közzétett jelentésből.
Az "M4-es autópálya Abony-Fegyvernek új Tisza-híddal (kivitelezés)" című projekt csökkentett műszaki tartalommal történő megépítéséről döntött a kormány, miután az eredeti projektet korábban leállította - az erről szóló határozat a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
