• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Milyen eddig az új uniós pályázati rendszer? - Vonjunk mérleget!

Számos területen kedvező irányba változott az új uniós pályázati rendszer a 2007-2013-as ciklushoz képest, de vannak rossz irányba mutató fejlemények is, illetve az elmúlt egy évből kedvezőtlen pályázati tapasztalatok is - mutatott rá a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Trombitás Zoltán. Az Erste Bank Hungary Zrt. EU Iroda vezetője külön kiemelte az agrárgazdasági finanszírozás különböző lehetőségeit, illetve azt, hogy a teljes pályázati folyamatban mely pontokon miben tudnak segíteni az ügyfeleknek járó EU-források lehívásában.

Itt egy rakás EU-pénz, de hogyan tudjuk lehívni?

A Portfolio mai konferenciájának záró kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve a pénzügyi- és humántőke ellátottsága volt a fő téma. A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy rövid távon az EU-források lehívása lesz a kritikus elem, igaz ennek volumenét és így a rövid távú növekedési kilátásokat számos kockázat sújtja. Ezek között hangsúlyos volt az, hogy a túlzottan célzott pályázati kiírások akár a forráslehívást is akadályozhatják, illetve a szakképzett munkaerő hiánya súlyos beruházási és így növekedési problémákhoz is elvezethet.

Krisán: finanszírozási vákuum alakulhat ki Magyarországon (2.)

A régi uniós ciklus pénzeinek kifutása, a jegybank Növekedési Hitelprogramjának kivezetése, és a visszatérítendő uniós források kihelyezésének időigényei miatt félő, hogy 2016 első felében vákuum lesz a vállalkozásfinanszírozásban Magyarországon - hívta fel a figyelmet a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Krisán László.

Vitályos Eszter: még 100 új uniós pályázat jön idén

Két évvel ezelőtt még 6-800 milliárd forintnyi EU-forrás elvesztésével kalkulált a magyar kormány, most pedig azzal, hogy a 2007-2013-as ciklus összes forrását le tudja hívni Magyarország - hangsúlyozta az elmúlt két évi megfeszített munka eredményeként előadásában Vitályos Eszter a Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára rámutatott, hogy ez a megfeszített munka még a következő három hónapban is szükséges, igaz ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as ciklus forrásaira idén még mintegy 100 pályázat meghirdetése várható.

Lefeleződik jövőre az EU-pénz - Lépni fog a kormány?

A régi uniós ciklus kifutásával jókora lassulás várható a Magyarország által kifizethető EU-támogatásokban jövőre, az állami beruházásoknál erőteljes lassulásra figyelmeztet a jegybank, közben pedig nyakunkon a Volkswagen-botrány és a kínai gazdaság növekedésének lassulásáról se feledkezzünk el. Mindez nem túl szép 2016-os GDP-növekedési kilátásokat vetít előre, ami egyúttal felveti azt is, hogy esetleg a kormánynak is lépnie kell a kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében. Nem zárható ki, hogy ebben rövidesen tisztábban látunk majd.

Szétválhat Budapest és Pest megye az EU-pénzek érdekében!

A közép-magyarországi régió számára 2020-ig járó szűkös uniós források miatt annak vizsgálatán dolgozik egy munkacsoport a Miniszterelnökségen, hogy szét lehet-e választani a közép-magyarországi régiót és ha igen, akkor milyen módon - jelezte egy mai uniós pályázati konferencia keretében Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hozzátette: addig, amíg ez a kérdés eldől, azt is vizsgálja ez a munkacsoport, hogy milyen módon lehet kompenzációt nyújtani a központi régió intézményeinek a szűkös uniós források miatt.

Figyelmeztették az EU-s környezeti és energetikai projektek gazdái

A 2007-2013-as uniós ciklus sikeres zárásával összefüggésben fontos figyelmeztetés jelent meg ma délelőtt a kormány hivatalos pályázati oldalán a Környezet és Energia Operatív Program kapcsán. Ennek lényege, hogy a pályázatok nyomán folyósított támogatási előlegek felhasználását idén év végéig mindenképpen szükséges igazolni benyújtott számlák formájában, különben vissza kell fizetni a pénzt.

EU-s pénzt kell visszafizetni a Közgép miatt?

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta a Közgép Zrt. tevékenységével kapcsolatos vizsgálatot és pénzügyi szabálytalanságokat tárt fel az uniós források felhasználása során - tudta meg a Népszabadság brüsszeli forrásokból. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár korábban már közölte, hogy az OLAF félszáz 2007 és 2013 közötti, összesen nagyjából 500 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás ügyében vizsgálódik - a lap pedig úgy értesült, ebből 162 milliárd a Közgép projektjeihez köthető. Azt is elárulták Brüsszelből, hogy az Európai Bizottság már készül annak az eljárásnak a megindítására, amelyben a nem rendeltetésszerűen felhasznált uniós támogatások visszatérítésére fogja kötelezni a magyar Irányító Hatóságot.

Hirtelen kiszórnak 1,5 milliárdot régebbi EU-s pályázatokra

Szokatlan tartalmú kormányhatározat jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, hiszen 32 olyan EU-s projekt kapja meg a kötelezettségvállalásra, illetve a támogatási szerződés megkötésére a zöld lámpát, amelyek több évvel ezelőtti uniós pályázatokhoz, illetve jellemzően tavalyi elutasító döntésekhez kötődnek. Ezeket most valószínűleg megváltoztatták, így a határozat mellékletében felsorolt projektek megkapják az összesen közel 1,5 milliárd forintnyi támogatást. Ezt azonban igen gyorsan kell(ene) elkölteni, hiszen a 2007-2013-as ciklus terhére csak az év végéig beérkező számlákat tudja a kormány elszámolni Brüsszellel.

Hatalmas pénzt tolnak most ki Magyarországon

Múlt héten már előrevetítettük, ma pedig meg is jelent egy fontos finanszírozási szabályváltozásról szóló közlemény a kormány hivatalos pályázati oldalán. Ennek az a lényege, hogy a nagy EU-s közútfejlesztési projekteknél október végéig a szállítói finanszírozásról áttérnek a kedvezményezetti finanszírozásra, és így anyagi felső korlát nélkül hatalmas összegeket (előlegeket) kaphatnak a projektgazdák a fejlesztések megvalósítására. A számlákat pedig majd később "ráérnek" benyújtani az elvégzett munkák után. Ez a finanszírozási megoldás szintén azt a nagy gazdaságpolitikai célt szolgálja, hogy minél magasabb, lehetőleg 100%-os legyen az uniós források lehívása a Közlekedésfejlesztési Operatív Programban is.

Átgyúrja a kormány a közép-magyarországi fejlesztési programot!

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányhatározat szerint módosítani kell a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot, pontosabban annak 9. prioritását és az ezzel összefüggő változtatást be kell nyújtani jóváhagyásra az Európai Bizottságnak is. A rövid kormányhatározat nem részletezi azt, hogy a VEKOP 83,5 millió eurós uniós támogatású 9. prioritását miért kell módosítani, de feltehetően a döntés szorosan összefügg egy másik Operatív Programbeli fejleményekkel.

Csepreghy: 210 milliárd forint zúdulhat most Magyarországra

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában újraindult a kifizetés és ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság várhatóan az október elején esedékes költségelszámolásban 210 milliárd forintnyi kifizetést teljesíthet - mondta el egy ma délelőtti sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A tájékoztatón elhangzottak összhangban vannak azzal, amit a Portfolio már szombaton megírt, miszerint egy lapértesülésben jelzett 100 milliárd felettinél sokkal nagyobb összeg érkezhet rövid távon Magyarországra.

Hatott a korbács, de mégis mi zajlik a budai fonódó villamosnál?

Az augusztusi 211 milliárdról 139 milliárd forintra esett szeptember második felére a késedelemben lévő állami/önkormányzati projekteknél (823 darab) az az összeg, amellyel az egyes projektek le voltak maradva a júniusi végi forráslehívási célhoz képest - derül ki a Portfolio friss összegzéséből. A 139 milliárd forintos összeg ma a Magyar Nemzetben is megjelent és ahhoz Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára kommentárt is fűzött a késedelmes projektek nagy számával kapcsolatban. Összességében az látszik, hogy amióta a tárca februárban elkezdte publikálni a késedelmes projektek listáját, hogy ezzel is nyomást helyezzen az érintett szereplőkre (kormányzati korbács), azóta a késedelemmel érintett összeg drasztikusan csökkent. Eközben viszont a késedelmesnek számító projektek száma "csak" feleződni tudott. Az viszont különösen érdekes, hogy míg egy hónapja a budai fonódó villamos építéséhez kapcsolódó projekteknél az összesített késedelmes állomány 7,7 milliárd forint volt, most már 15,1 milliárd forintnál járunk, ez pedig a projekt időbeli átadhatósága körüli aggodalmakat jelentősen növeli.

Itt a nagy hír: óriási összeg zúdul most Magyarországra

Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.

139 milliárdnál "állt meg" a legnépszerűbb kkv-pályázat

Az egy hete felfüggesztett GINOP 1.2.1.-15 kódszámú feldolgozóipari kapacitásbővítési pályázatra összesen 139,2 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, amely 858 darab pályázatból jött össze - tudta meg a Portfolio a nemzetgazdasági tárcától.

Itt a válasz: hiába fenyegetik szankciókkal Magyarországot!

Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.

Óriási EU-pénzről beszélt Lázár - Mi a háttér?

A magyar kormány kifizette a mai nappal a 8200 milliárd forintos uniós támogatást, amit vállalt - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője azt is megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan van még egy 400-600 milliárdos árfolyamnyereség, amit még ki tud fizetni a kormány. De honnan jön ez és hogyan állunk az EU-források kifizetésében? Gyors helyzetkép, illetve háttér.

Felforgató német javaslat: mi is nagyon megéreznénk (2.)

A közös uniós költségvetés döntő részét nemzeti érdekek által vezérelt célokra, illetve régebben kiharcolt politikai "előjogokra" költjük, miközben a nyakunkon van a menekültválság, ami igazán európai feladat és sürgős lépésért kiált - lényegében ez volt az a kemény költségvetési üzenet, amire felfűzte a felforgatónak mondható javaslatait egy mai brüsszeli konferencián a német pénzügyminiszter. Wolfgang Schäuble nemcsak a 2020 utáni többéves uniós keretköltségvetés alapvető változtatására tett ma javaslatot, hanem a már most futó 2014-2020-as ciklus pénzügyi megállapodását is felülvizsgáltatná amiatt, hogy a menekültválság kezelésére több pénzt lehessen fordítani.

Juncker: a határok és a szívek bezárása nem megoldás (2.)

2015 szeptemberét írjuk, és közben a hideg esőben menekültek ezrei alszanak Európa utcáin, amiért a történelem egyszer számon fogja kérni az illetékeseket - kezdte kemény hangú, olykor vicces megjegyzéseket is tartalmazó rövid előadását egy brüsszeli konferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: "látunk olyan országokat, amelyek lezárják a határokat, bezárják szívüket", de leszögezte: "a határok lezárása nem jelent megoldást". Ezt azzal is indokolta: "olyan emberek, akiknek sikerült Asszad elől elmenekülnie, nem fognak megállni egy kerítés előtt". Hozzátette: "mindenkinek szolidaritást kell vállalnia, szolidaritást kell tanúsítania", de nem elég ezt csak szavakban hangoztatni, hanem tettekre van szükség.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility