• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Hol veszíthet EU-pénzt Magyarország? - Itt a tükör!

A magyar kormány a pályázók felé a 7 évre rendelkezésre álló uniós forráskeretnek mintegy 92%-át fizette ki eddig, és kell még erőfeszítéseket tenni, hogy végül el tudja érni az összes forrás lehívását - hangzott el az MKT Közgazdász-vándorgyűlés mai EU-forrás szekciójának keretében. Pichler Balázs, a Miniszterelnökség főosztályvezetője előadásában azt is részletesen bemutatta, hogy pontosan mely területeken kell még ezen erőfeszítéseket megtenni. Az Operatív Programok szintjén a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programmal (TIOP) vannak most a legnagyobb bajok, igaz közben a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) is kell "kaparni", hogy a menetközbeni programmódosítás után sikerüljön az összes forrás lekötése. Regionális szinten pedig az észak-magyarországi és az észak-alföldi programokban van most a legnagyobb elmaradás az augusztus végi kifizetési célokhoz képest. Jó tudni egyébként, hogy a 7 évre járó összes uniós pénznek 86%-át papíroztuk le Brüsszellel, de csak 68%-át fizette ki a testület Magyarországnak eddig részben a kifizetések időigénye, részben felfüggesztése, megszakítása miatt. Utóbbi vitás ügyekből ered, de jó hír, hogy a Portfolio kérdésére kiderült: a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban a felfüggesztett 451 millió euró folyósítása heteken belül megtörténhet.

Itt a bejelentés! - Nem fognak örülni neki a bankok

"Ártatlannak tűnő" kérdést tettünk fel a miskolci MKT Közgazdász-vándorgyűlés EU-források szekciójában azzal kapcsolatban, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel előfordulhat-e, hogy a kormány megemeli a júliusban megjelent GINOP pályázatok kapcsán a keretet, ha pedig igen, akkor ez mit okoz a visszatérítendő források felhasználási kilátásaira a következő években. Hosszú válaszában Rákossy Balázs, az NGM államtitkára jelezte, hogy ez valóban fontos gazdaságpolitikai dilemma, de közben egy igen fontos bejelentést is tett, aminek tudomásunk szerint a magyar bankrendszerre igen fontos tovagyűrűző hatása is lesz.

Így küzd a kormány az EU-s nagyprojekteknél a forrásvesztés elkerüléséért

Jelenleg kevesebb, mint 20 olyan uniós nagyprojekt van, amelyek két EU-s fejlesztési ciklus közötti feldarabolásáról, azaz szakaszolásáról már döntött a kormány, de ezen projektek menedzselése jelentős kihívást okoz, mivel egyszerre három célnak is meg kell felelni velük kapcsolatban - többek között erről beszélt az 53. MKT Közgazdász-vándorgyűlés EU-forrásokról szóló szekciójának nyitó előadásában Tóth Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Mindenki aláírta a 3-as metró felújításának szerződését

A kormány továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja a fővárosi közösségi közlekedés fenntartható működését és fejlesztését, az M3 metróvonalon futó szerelvények felújításához szükséges 60 milliárd forint összegű fővárosi hitelfelvételhez állami kezesség biztosításával járul hozzá - reagált az Index cikkére a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Sötét fellegek a 3-as metró felújítása felett

Nem véletlen, hogy a napokban felerősödött az odamondogatás a főváros és a kormány vezetése között a 3-as metró felújításával kapcsolatban, a projekt több sebből vérzik. Kiderült, hogy az oroszok a legalja munkát végeztetnék Dunakeszin, az alagútfelújítás becsült költsége pedig a becsült 125 milliárd forintról 165-re ugrott. Az unió se lelkesedik a projektért - írja az Index.

Még ötezer EU-s pályázatot kell befejezni év végéig

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusra járó 8200 milliárd forint magyar intézményrendszer felőli kifizetése idén október közepe körülre teljesíthető, a kormány pedig mindenképpen törekszik a 100%-os forráslehívásra amellett is, hogy a 70 ezer fejlesztésből számtalan olyan lehet, amely valamilyen okból bedől - üzenetében lényegében ezeket mondta ma reggel az M1 aktuális csatornán Csepreghy Nándor. Elárulta azt is, hogy ebből a 70 ezer támogatott fejlesztésből nagyjából még 5 ezer nincs teljesen lezárva. Emiatt egyébként valóba látszik annak indoka is, hogy miért van szükség még mindig a "kormányzati korbácsra".

Hétfőn elárulja Brüsszel a magyarországi támogatás összegét

Az Európai Bizottság szóvivője szerdán arra utalt, hogy jövő hétfőn jelenthetik be, mennyi támogatást kap Magyarország az unió menekültügyi alapjából. Előtte holnap, azaz csütörtökön Brüsszelben saját kezdeményezésére találkozik az EU három felső vezetőjével a téma megvitatására.

Szabálytalanságokat tártak fel a milliárdos EU-s munkapiaci projektnél

Szabálytalanságokat tárt fel a Miniszterelnökség és az Emmi vizsgálata az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) egyik foglalkoztatási projektjénél, így például azt, hogy a szövetkezet nem használt fel önerőt, valamint az erdőgazdaságok nem, vagy a vállaltakhoz képest elenyésző mennyiségű erdőterületet biztosítottak - mondta
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hétfőn az MTI-nek.

Mennyit segít rajtunk 100 milliárd forintnyi EU-támogatás?

Minden 100 milliárd forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5-szeres összegű beruházással járt együtt Magyarországon, illetve mintegy 6000 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez - állapítja meg a rövidesen kifutó 2007-2013-as uniós ciklus adataiból készített elemzésében a Magyar Fejlesztési Bank havi összefoglalója. Az MFB Periszkóp című anyaga szerint minden 100 milliárd forintnyi uniós forrás mintegy 2,2 százalékponttal lassította a vállalatok számának csökkenését 2009-2013 között. Az anyag emlékeztet az Európai Bizottság tavaly nyári elemzésére, amely szerint a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországra érkező források évente átlagosan körülbelül 0,6%-kal növelték mind a GDP-t, mind a foglalkoztatást a támogatások nélküli helyzethez képest. Az anyag készítői a 7 évre járó források kapcsán nem túl optimistán úgy fogalmaznak: "van rá esély, hogy Magyarország képes lesz az összes rendelkezésre álló EU-forrás felhasználására, ugyanakkor vannak kockázatos területek." Ezek kapcsán a Portfolio által már megírt területeket emelték ki.

Átfordult a 8000 milliárdon az EU-támogatás számlálója (2.)

Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: ma valóban átlépte a kerek 8000 milliárd forintos szintet az EU-támogatások magyarországi kifizetésének hivatalos számlálója. Ez tehát azt jelenti, hogy egy év alatt mintegy 2000 milliárd forint érkezett meg a pályázók "zsebébe", idén augusztusban pedig már 130 milliárd forintot tettek ki a kifizetések.

Hatalmas EU-s pályázatokat hirdetett meg a kormány!

A szélessávú hálózat fejlesztéséhez, a közmunkások képzéséhez és a jogszerű foglalkoztatás terjesztéséhez kapcsolódóan három új uniós hátterű fejlesztési pályázat jelent meg a napokban a kormány oldalán összesen 101,5 milliárd forintnyi támogatási kerettel, amelyet a hálózatfejlesztés kapcsán 10 milliárdos, kedvezményes kamatozású beruházási hitel is kiegészít. Mivel egymástól jelentősen eltérnek a pályázatok keretei, illetve a támogatható szervezetek köre, így a pályázati lehetőség megnyitásának időpontja, illetve az igénybe vehető támogatás mértéke is jelentősen eltér. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ez a hét a jelek szerint a nagyvállalatok hete, ugyanis már megnyílt a hét közepén egy K+F+I pályázat, amelyen indulhatnak a nagy cégek, most a hálózatfejlesztési pályázaton is szerepet kaphatnak, emellett pedig szombaton a nemzetgazdasági tárca tett közzé a nagy cégeknek szóló támogatási programot.

Hétfőn átlépjük a 8000 milliárdot az EU-támogatások kifizetésében

Múlt hétvégén már felhívtuk rá a figyelmet, hogy néhány nap múlva elérkezik ez a helyzet, a vasárnap délutáni állapot szerint pedig kijelenthető, hogy hétfőn, azaz holnap bizonyára meg is történik: átfordul a kormányzati EU-támogatás kifizetési számlálója a kerek 8000 milliárd forintos határon. Ez azt jelenti, hogy 2007-2013-as uniós ciklusból az utóbbi egy év alatt mintegy nettó 2000 milliárd forintnyi EU-támogatás áramlott a magyar gazdaságba, ami a becsült nominális GDP kb. 6%-át, rendkívül magas arányt jelent.

Milliárdos állami támogatást jelentett be Varga

A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési (nem uniós) forrásból idén 3 milliárd, jövőre pedig 15 milliárd forinttal támogatja azokat az ipari vállalatokat, amelyek bővítik kapacitásaikat és új munkahelyeket teremtenek. A tárca honlapján ma megjelenő program részleteit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón ismertette.

Megtudtuk: így akarja elkerülni a nagy szakadást a magyar kormány

A magyar kormány dolgozik azon, hogy fél évvel 2016. június végéig meg lehessen hosszabbítani a 2007-2013-as EU-ciklus JEREMIE kockázati tőkeprogram forrásainak kihelyezését - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Ha sikerül a féléves hosszabbítás, az egyrészt fellélegzést okozna az egész szektorban, mert így több idő jutna a megmaradó tízmilliárdok átgondoltabb befektetésére. Másrészt ezzel a forgatókönyvvel nem bő egy évre, inkább "csak" néhány hónapra szakadna meg a kockázati tőkepiac uniós finanszírozási "ága". Más forrásból ugyanis úgy tudjuk, hogy jövő év közepe körül jelenhetnek meg a 2014-2020-as uniós ciklusbeli kockázati tőkeprogramokra a pénzügyi közvetítői pályázatok. Ez tehát azt jelentené, hogy a létrejövő új kockázati tőkealapok nagyjából 2017 eleje körülre állnának készen az új EU-ciklus forrásainak kihelyezésére. Jövőre egyébként jelen tudásunk szerint mintegy 102 milliárd forint keretösszeggel várható kockázati tőkealapok felállítása.

Kifutó EU-pénzek: negyedével esett a közbeszerzések volumene

Az idei első félévben az eredményes közbeszerzési eljárások száma 19 százalékkal, míg az értékük 25 százalékkal zuhant a tavalyi első félévhez képest, ami elsősorban azzal függ össze, hogy jóval kevesebb az EU-s forrásból finanszírozott közbeszerzések száma és volumene - derül ki a Közbeszerzési Hatóság MTI-hez eljuttatott adataiból. ezekből az is kiderül, hogy az elindított vitás esetek száma 64 százalékkal ugrott egy év alatt.

Bepörgött az új magyar EU-s pályázati oldal

Egy hónappal ezelőtti elindítása óta mintegy 210 ezres oldalletöltést ért el a brüsszeli közvetlen forrásokat ismertető pályázati honlap, a www.palyazatokmagyarul.eu oldal - közölte Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa.

EU-pénzből épít napelemes erőművet a magyar állam!

Európai uniós támogatásból napelemes villamosenergia termelő erőművet hoz létre a magyar állam, az új rendszer termelői engedélyese az MVM Hungarowind Kft. lesz, amely a következő 20 évben azt a közfeladatot látja el, hogy a költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználását csökkentse a megújuló forrásból előállított energia nyomán - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A cég az állami költségvetésből támogatásként csak a saját költségén megtermelt áram áfa-tartalmát kaphatja meg, működési költséget nem számíthat fel, de minden létező esetben köteles energiát szolgáltatni saját kockázatára.

Ünnepelhetne Magyarország, de még mindig kell a korbács

Napokon belül eléri a 8000 milliárd forintos összeget a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pályázati pénzeinek kifizetése Magyarországon, azaz a tavaly augusztusi 6000 milliárdos szám után újabb kerek összegnek örülhetünk. Még közelebb vagyunk tehát ahhoz az őszi állapothoz, hogy a ciklus forrásainak teljes egészét kifizessük, több ok miatt azonban mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a késedelmes állami, illetve önkormányzati EU-s projektek legfrissebb listáján még mindig közel 1100 projektet láthatunk, a Portfolio összesítése szerint több mint 200 milliárd forintnyi késedelmes összeggel, így a lista nyilvánosságából eredő nyomásra, mint "kormányzati korbácsra" még mindig szükség van. Ez például a budai közlekedést jó ideje nehezítő fonódó villamos projektre is igaz. A másik, hogy közelmúltbeli elemzésünkkel összhangban még mindig nem zárható ki, hogy egyes programokban végül kis forrásvesztés alakul ki a Magyarországnak járó pénzekre. Harmadrészt pedig azért, mert a legfrissebb rangsor szerint az Európai Unió tagállamai között csak a 23. helyen állunk az említett 7 éves uniós ciklus forráslehívásában.

Zöld a brüsszeli lámpa a 70 milliárdos Duna-régiós program előtt

Elsősorban az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése, a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megóvása, az összekapcsoltság fejlesztése és a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása áll az Európai Bizottság által ma elfogadott új "Duna transznacionális együttműködési program" középpontjában. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 202 millió eurót, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) pedig 19,8 millió eurót kap a Duna-medence területén megvalósuló transznacionális projektek céljára, összesen tehát mintegy 222 millió eurót, ami mai árfolyamon közel 70 milliárd forintot jelent.

EU-források: kiemelten foglalkozik a témával az idei Közgazdász-vándorgyűlés

A 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszak hamarosan induló, új pályázataira tekintettel központi szerepet kap a szeptember 3. és 5. között a Miskolci Egyetemen megrendezendő, 53. Közgazdász-vándorgyűlés programjában az EU-források felhasználása. Szeptember 4-én, pénteken például két külön szekció is kiemelten foglalkozik majd a témával - az előadók soraiban államtitkárokkal és helyettes államtitkárokkal, a fejlesztéspolitika jelenlegi és korábbi döntéshozóival, szakembereivel. Másnap, szombaton, a konferencia záró plenáris ülésén pedig Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője és az EU-források koordinálásáért felelős miniszter tart előadást.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility