Idén szeptember 12-ig összesen 746 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetése történt meg, év végéig pedig még 1302 milliárd forintnyi további uniós kifizetésre, azaz elképesztő hajrára van szükség a kormány által előírt éves cél teljesítéséhez - derül ki abból az ábrából, amelyet az MKT közgazdász-vándorgyűlésen vetített le prezentációjában Dányi Gábor.
Noha már mindenben megállapodtunk, a számlákat is kiküldtük Brüsszelbe, sőt a tagországok is hozzájárultak ahhoz, hogy az Európai Bizottság feloldja a 2007-2013 közötti útépítésekhez nyújtott uniós támogatások kifizetésének megszakítását, mégsem ment feljebb hazánkban a kifizetés számláló, melynek oka lehet az, hogy az új ciklusban visszaszivárgott a közbeszerzési kiírásokba egy korábbihoz hasonló versenykorlátozó szabály (környezetterhelési díj). Éppen ezzel függhet tehát össze az, hogy az utalás még mindig nem történt meg - írja a Világgazdaság.
Az egy éve elfogadott új Közbeszerzési törvény alapjai jók, de bizonyos részletszabályokban igazodni kell a realitásokhoz, a felhalmozódott tapasztalatokhoz, illetve a kormány által meghatározott uniós pénzkifizetési célokhoz, így készül a törvény módosítása - jelentette be a mai MKT közgazdász vándorgyűlés EU-forrás szekciója keretében Császár Dániel.
A korrupció számos formában megjelenik a mindennapokban, így például a politikai pártok szabálytalan támogatása, az orvosok hálapénze, illetve a közbeszerzési csalások terén. A Korrupciókutató Központ Budapest friss matematikai elemzése pedig arra mutat rá, hogy az Európai Unió által támogatott projektek közbeszerzésénél gyakran akár tízszeres túlárazás is előfordulhat. Ez tehát a korrupció konkrét bizonyítékául is felérhet az EU által finanszírozott projektek közbeszerzése terén.
Nem kell szétválasztani a K+F+I célú uniós pályázatoknál a költségtételeket, így tehát az a céges nyertes, amely 25 millió forintot meghaladó EU-támogatást nyert, mentesül a közbeszerzési kötelezettség kiírása alól - hangzott el a Miniszterelnökség részéről a mai parlamenti projektmendzsment egyeztetésen. Ez tehát gyorsabb projektkezdést és támogatás kifizetést tesz lehetővé. Hosszas vívódás után viszont eldőlt az is, hogy az új állami projektértékelői rendszerben kerül értékelésre az a 2700 darab felhívás, amely még tavasszal érkezett be a prototípus-fejlesztési pályázatra (GINOP-2.1.7). Ez a döntés viszont rengeteg pályázó számára elhúzódó eredményhirdetést vetít előre.
A luxemburgi külügyminiszter csak pártpolitikusi minőségében nyilatkozott Magyarország EU-s kizárásáról, aki régi támadónk, hiszen "ő volt az első, aki nekiugrott 2010-ben az Orbán-kormánynak" - reagált a friss diplomáciai viharra az EU jövőjéről szóló mai konferencián Prőhle Gergely volt uniós nagykövet. A Millennium Intézet eseményén Balázs Péter volt uniós biztos és külügyminiszter úgy fogalmazott: nem biztos, hogy most is megkapná Magyarország a teljes jogú uniós tagságot, így két másik előadó a teljes jogú tagság és a harmadik országok közötti köztes állapotot takaró kontinentális partnerség státuszt is elemezte Magyarország kapcsán. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök úgy látja: a kormánypárt legfelső vezetését "valamilyen abúzus érhette EU-s témákban" és ezért ilyen ellenséges Brüsszellel szemben, de Martin József Péter, a Corvinus Egyetem oktatója arra mutatott rá, hogy ez a retorika nem szűrődött át a magyar lakosság EU-val kapcsolatos hozzáállásába.
Az idei évre rögzítetthez képest 7%-kal 133,8 milliárd euróra vágták le a 2017-es uniós költségvetésben a kifizetési főösszeget - erről döntött tegnap az Európai Unió Tanácsa. A jelentős változtatás úgy jött össze, hogy a legszegényebb EU-s régióknak (köztük a magyaroknak) jövőre kifizethető bizonyos felzárkóztatási forrásokat 24%-kal vágták le, közben viszont a menekültválság terheinek kezelésére az ideinél 25%-kal többet fordíthat jövőre Brüsszel.
Arra tehet javaslatot holnap, azaz szerdán az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál, azaz növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - súgta meg a részletek kibontása nélkül múlt héten a Politico-nak két vezető EU-forrás. Ezzel teljesen összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Ha Juncker valóban ilyen javaslattal áll elő holnap, az akár úgy is tálalható, hogy a brüsszeli bürokraták meghallják a nehézségekkel küzdő európai polgárok szavát, ez pedig a populizmus előretörésével és az EU szétesésével kapcsolatos félelmeket is csillapíthatja. Egy ilyen javaslat egyébként a magyar gazdaságpolitika következő évekbeli mozgásterére is igen lényeges befolyást gyakorolna.
A nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régiók a saját GDP-jükhöz képest jóval kevesebb EU-támogatást kaptak a 2007-2013-as ciklusban, mint az észak-magyarországi régió, ennek ellenére a dunántúli térségek jelentős gazdasági fejlődést mutattak 7 év alatt, míg az északi régió egyáltalán nem közeledett az EU átlagos fejlettségi szintjéhez képest.
A héten szerda és péntek között összesen 9 új uniós pályázat társadalmi egyeztetését indította el a kormány 375 milliárd forintos keretösszeggel, így tehát a nyári visszafogott meghirdetési tempó után nagy lendület látszik az iskolakezdéssel. Egy közelmúltbeli jogszabály változás nyomán mindez azt jelenti, hogy 10 napja van hozzászólni az érdeklődőknek a felhívások tervezetéhez a kormány hivatalos pályázati oldalán és csak ezt követően hirdetik meg ténylegesen a pályázatokat.
Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.
Sokan azt gondolják, hogy ha már az uniós projekt megvalósítása befejeződött, akkor hátradőlhetnek, mert már nincs dolguk. Nagyon rosszul gondolják, hiszen a gazdaságfejlesztési projektek esetében a befejezést követő naptól indul a 3-5 éves fenntartási időszak, mely során a Kedvezményezetteknek minden évben jelentést kell benyújtani a vállalt kötelezettségeinek teljesüléséről. Ha ezek nem teljesülnek, akkor az a szerződéstől való elállást vonja maga után, aminek a következménye, hogy az összes folyósított támogatást vissza kell fizetni a Hatóságnak. Ez a súlyos szabályrendszer már közel 1000 céget nyomaszt, de idővel egyre többet érint majd, éppen emiatt foglaltuk össze a fenntartási időszak fontosabb tudnivalóit, illetve, hogy mik azok a vállalások, melyeknek teljesülnie kell, hogy ne ütközzünk a fent említett szankcióba.
Az előző uniós ciklus Társadalmi Megújulás Operatív Programjához (TÁMOP) tartozó projektekre utalta át az Európai Bizottság azt a 153 milliárd forintot, ami rendkívüli mértékben javította idén augusztusban az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét - árulta el a Portfolio kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az, hogy a tárca augusztusra vette figyelembe a nagy összegű bevételt, azért érdekes, mert a pénzt Brüsszel valójában már júliusban átutalta Magyarországnak.
Egy szerdai, budapesti gazdasági konferencián a meghívott parlamenti pártok képviselői közül senki sem érvelt amellett, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból. A felszólalók egyetértettek, hogy egy ilyen döntés rendkívül komoly károkat okozna a gazdaságnak.
Szükség van az őszre beígért növekedésösztönző csomagra és ennek a gazdaságfejlesztési programnak a része lehet a járulékok kérdése is - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Lepsényi István. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára egyébként személy szerint egyetért a járulékcsökkentéssel, jelenleg azonban még az elemzői és egyeztető munka zajlik a tárcánál. A munkaerőhiány kezelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a távmunkában, a részmunkaidőben, vagyis a rugalmas foglalkoztatásban vannak még tartalékok idehaza. Az államtitkári pozícióba a járműiparból tavaly érkezett szakember azt is elárulta, hogy a hazánkba települő kínai elektromos-busz gyártó cégnek azt javasolta a kormány, hogy gyártsanak elektromos személygépjárműveket.
Már mintegy 500 fő szerepel azon a listán, amely az állami pályázatértékelők nyilvános névsorát jelenti és akiket az állam legálisan lehallgathat, megfigyelhet - vettük észre a hivatalos kormányzati pályázati oldalon. A lista még az augusztus 12-i állapotot tartalmazza, így azóta bizonyára jóval többen szerepeknek már rajta. Ahogy nemrég megírtuk, ez főként amiatt lehet így, mert a korábbi tiltás után nyáron azokat is "megkérte" a kormány a névsorba való beregisztrálásra, akiket korábban eltiltott ettől.
Hasznosnak értékelte a minap Franciaországban lezajlott agrárminiszteri egyeztetést az MTI-nek nyilatkozó Fazekas Sándor magyar tárcavezető és egyúttal megismételte a magyar álláspontot, így a jelek szerint nincs egyelőre érdemi fejlemény, inkább a tapogatózás/álláspont-egyeztetés fázisában járnak az agrártárcák vezetői a 2020 utáni uniós költségvetési periódus tervezéséhez közeledve.
Úgy tűnik, hogy augusztus hónapban sem büszkélkedhet a kormány az EU-pénzek kifizetése téren hatalmas összegekkel, hiszen az elmúlt hónaphoz képest csak 77 milliárddal, 390 milliárd forintra nőtt az idei kifizetések volumene - derül ki a Portfolio havi elemzéséből. Ez az összeg, még mindig csak a hét évre járó teljes keretösszegnek a közel 4,5%-át teszi ki, míg az éves kifizetési célnak a 19%-át fedi le. A 390 milliárd forint, még mindig kevés ahhoz, hogy a tervezett 2000 milliárd feletti éves célt elérje a kifizetés volumene, így továbbra is veszélyben van a kormány idei évre tervezett célja.
Lázár János a ma délutáni Kormányinfo tájékoztatón, Fazekas Sándor pedig egy ma esti minisztériumi közleményben szállt síkra a Magyarországnak is járó uniós agrártámogatások megőrzése, hosszú távú fenntartása mellett, noha ezek ellenkezőjét tudomásunk szerint hivatalosan nem kezdeményezte se az Európai Bizottság, se egyéb nagy EU-tagállam.
A 2015-ös 2794 milliárdról idén 1465 milliárd forintra zuhan az EU-támogatások kifizetési üteme, azaz csaknem lefeleződik, majd jövőre csak mérsékelten, 1678 milliárd forintra emelkedik vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett költségvetési elemző anyagból. Az MNB 2016-os és 2017-es EU-támogatás kifizetési pályája összességében sokkal laposabb annál, mint a kormány eddigi hivatalos előrejelzései és fogadkozásai, így ez abba az irányba mutat: nem hisz abban a kormányzati célban, hogy 2018 végéig sikerül kifizetni a 7 évre szóló uniós keretösszeg döntő részét. Ennél hamarabbi problémája is lehet a kormánynak: egy jogszabályban rögzített idei kifizetési pálya tartós alullövése 3000 ember éves célprémiumát nullázhatja le.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek... 
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
