• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Meglepő húzás a kormánytól: ezermilliárdról indul konzultáció

Miután a 7 éves uniós keretösszeg közel kétharmadát meghirdette már a kormány, most előírta, hogy sok pályázatnál kötelező lesz még a meghirdetés előtt tíznapos szakmai konzultációt tartani. A friss kormánydöntés röviddel azután született, hogy kirobbant a Voldemort-ügyként elhíresült botrány, amely éppen a szakmai észérvek teljes figyelmen kívül hagyásából indult és mostanra már egy fideszes képviselő mentelmi joga került veszélybe. A kormányrendeletnek nem csak ez a pontja tekinthető rendkívül pályázóbarátnak, hanem számos egyéb is. Így például lényeges, hogy mostantól az összes vidékfejlesztési pályázatnál 50%-os támogatói előleget kaphatnak a nyertesek, és a céges pályázók egyik "rémálmát" is kiküszöböli az új jogszabály.

Tízszerezték a szociális szövetkezetek árbevételét az EU-s pályázatok

2012-ről 2013-ra 1223 darabbal nőtt a szociális szövetkezetek száma Magyarországon egy 2013-ban kiírt uniós pályázat hatására, a szövetkezetek együttes árbevétele pedig a 2 éves megvalósítási időszak végére, 2015-re több mint tízszeresére nőtt - derül ki az Opten Kft. céginformációs adataiból.

Mindent megteszünk az EU-s pályázatértékelés felgyorsításáért

A vártnál kevesebb új regisztráció miatt érthető és logikus lépés a régi minisztériumi munkatársak bevonása az állami pályázatértékelői rendszerbe, hiszen nekik sok esetben komoly értékelési tapasztalataik is vannak - fejtette ki meglátását a pályázatértékelési rendszer friss fejleményeiről a Portfolio-nak Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a régi és az új pályázatértékelői kör jól együtt tud majd dolgozni, és azt hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy ki értékeli a pályázatokat, hanem az, hogy végezzék el a feladatot minél gyorsabban, mert cégek ezrei hónapok óta türelmetlenül várják a megállított pályázatértékelés utáni eredményeket. Hangsúlyozta: mindez arra ösztönözi őket, hogy "minden követ megmozgassunk a bent levő pályázatok soron kívüli elbírálása érdekében", és egyúttal óvott attól, hogy a korábbi állami pályázatértékelői kört, illetve a külsős pályázatírói-tanácsadói szakmát általánosan megbélyegezzük egy-egy visszaélés miatt.

Százmilliárdos kkv-fejlesztésbe kezd EU-pénzből a kormány

Több mint 100 milliárd forintnyi EU-pénz sorsáról, felhasználásának alapvető irányairól döntött egyik új határozatában a kormány, amelyekkel az Irinyi Terv iparfejlesztési stratégia előrehaladását igyekszik biztosítani. Az egyik döntése szerint 8 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatást kell elkülöníteni egy kockázati tőkealap felállítására, másik döntése szerint pedig a régi uniós ciklus visszaáramló forrásaiból kell kidolgozni a kkv-k gazdaságfejlesztési programjait. Utóbbi nagyon hajaz arra a kkv-k feltőkésítését, fejlesztését célzó állami programra, amelyet nyár elején Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már megpendített. Reméljük, a most zajló új Kormányinfo alapján ebben a témában is tisztábban láthatunk:

Értett az NGM-utasításból Szekszárd

Módosította szerdai ülésén Szekszárd közgyűlése a város Integrált Területi Programját (ITP), és a módosítás értelmében az európai uniós források területi felhasználását megalapozó dokumentumba a Modern városok program több fejlesztése is bekerült.

Újabb EU-s megabírságot kapunk aszfaltügyben?

Bár az Európai Bizottsággal tavasszal megkötött alkunak része volt az aszfaltkeverő telepek távolságára vonatkozó korlátozás elhagyása az útépítési pályázatokból, egy nagyon hasonló, versenykorlátozónak tűnő szabály mégis visszaszivárgott az új közbeszerzésekbe - hívta fel a figyelmet a 444.hu. Ez és az Európai Bizottság saját sorvezetője alapján a Világgazdaság arra figyelmeztet, hogy újabb, akár több tízmilliárd forintos uniós bírság is lehet a vége az újabb magyar próbálkozásnak, ami egyébként az útépítések jelentős drágítását is lehetővé teszi.

Gyökeres fordulatról döntött nyár közepén a kormány az EU-pályázatoknál

Három hét alatt 850 főről hirtelen 3600 fölé ugrott azok száma, akik elkezdtek beregisztrálni az állami projektértékelői rendszerbe, a hullámszerű érdeklődés mögött azonban nem a megemelt fizetés, hanem egy korábbi kormányzati döntés 180 fokos fordulata húzódik meg - tudta meg a Portfolio. Ezt részben a Miniszterelnökség is elismerte érdeklődésünkre, igaz azt hangsúlyozták, hogy szó sincs a minisztériumi pályázatértékelő munkatársak számára kötelezően előírt regisztrációról, csupán ajánlották nekik a lehetőséget. Így lesz tehát a korábban korruptnak bélyegzett és a jelentkezéstől eltiltott minisztériumi stábból újra EU-s pályázatértékelő amiatt, mert túl kevesen jelentkeztek a rendszerbe máshonnan. A stratégiai váltással érdekes helyzetek alakulhatnak ki és kérdéses, hogy az eredeti célját elérheti-e ez a hibriddé alakuló új rendszer.

Megmenekül a félmilliárdnyi EU-pénz visszafizetésétől a lőszergyár

Mivel a balatonfűzfői lőszergyár beruházás végülis elkészült, így aránytalan a támogatási szerződéstől való elállás és a 450 millió forintnyi kiutalt EU-támogatás visszafizettetése - ezt a határozatot hozta meg a Világgazdaság értesülései szerint a Mil-Exim Kft. fellebbezésére a Miniszterelnökség, amellyel lényegében megsemmisítették a nemzetgazdasági tárca Irányító Hatóságának korábbi szankciós döntését.

Ezekre a változásokra nagyon figyelj, ha uniós pénzt használsz

A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése.

"Akkor leszek nyugodt, ha megszűnnek a pályázatírók Magyarországon"

"Akkor leszek nyugodt, hogy ha a pályázatírói és projektmenedzsment kör, amely lényegében élősködőként 1500 milliárd forintot vett ki a rendszerből, az megszűnik létezni Magyarországon" - fejtette ki személyes véleményét az ATV ma reggeli adásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese arra reagált, hogy a 168 órában újabb cikk jelent meg arról a több százmillió forintos uniós pénzlenyúlási előkészületről, amely ügyet a lap múlt héten robbantott ki. Az újabb cikk további lehallgatási jegyzőkönyvek alapján rámutat, hogy nemcsak belekeverték a nevét a botrányba, hanem igenis az egyik szereplője az ügynek a fideszes Mengyi Roland országgyűlési képviselő.

Továbbra is masszívan megéri az EU-tagságunk

Nagyon úgy tűnik, hogy nincsenek azon miniszterelnökségi állítások mögött megalapozott számítások, amelyek szerint ha minden lényeges tényezőt figyelembe veszünk, akkor összességében anyagilag negatív volt Magyarországnak a 12 éves EU-tagság - vonja le a következtetést EUrológus azokból a válaszokból, amelyeket a tárcától kapott közérdekű adatigénylés keretében.

Ők vihetik el a gigaprojekt uniós pénzeit

Az összesen 420 milliárd forintos megatender befutói között találunk több magyar érdekeltségű mélyépítéssel foglalkozó vállalkozást, de néhány külföldi tulajdonosi hátterű cég is a finisébe jutott - tudta meg a Világgazdaság. A Nemzeti Fejlesztési Programiroda az utolsó körbe régiónként 4-4 befutót kért fel a szükséges dokumentumok benyújtására, annak ellenére, hogy ezzel a kiírással nem ért egyet Brüsszel.

Még mindig a németek fizetik be a legtöbb pénzt az EU közös kasszájába

Továbbra is Németország a közös európai uniós költségvetés első számú nettó befizetője - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap az Európai Bizottság adatai alapján. Az adatbázisból egyébként éppen ma jelentetett meg a Portfolio is egy mélyebb elemzést, amely kizárólag a közös kasszából lehívható strukturális és kohéziós támogatásokra koncentrált és amelyek alapján Magyarország 2015-ben a harmadik helyre csúszott a forráslehívási rangsorban:

Még mindig az államkasszából fizetjük az új uniós nyerteseket

A 2014-2020-as pénzügyi időszakban még mindig a magyar költségvetés terhére fizeti ki a kormány az eddigi új nyerteseket - tájékoztatta a Miniszterelnökség a Magyar Nemzetet. A legfrissebb statisztikák szerint már 387 milliárd forinton áll a kifizetett összeg számlálója ezzel szemben a kezdeti előfinanszírozás és az éves előlegek már folyósított összegei 321 milliárd forintot tesznek ki. Azaz az eddigi összes kifizetés csaknem egészére már érkezett pénz Brüsszelből.

Elmaradt a tripla magyar siker, de ezt ügyesen elfedte a kormány

Az előző két évi uniós csúcs után 2015-ben a harmadik helyre csúszott vissza Magyarország a gazdaság méretéhez képest lehívott brüsszeli EU-támogatások arányában, azaz elmaradt a triplázás - derült ki egy minap frissített uniós adatbázisból. Ebből a lecsúszásból azonban mit sem éreztek idehaza a pályázók, hiszen az itthoni kifizetésekben új rekord született. A kettősség az államháztartáson csapódott le, amelynek extrém mértékű, több mint 1600 milliárd forintos, lyukat kellett átmenetileg megfinanszíroznia, igaz ebből nagyobb bajunk szerencsére nem lesz. Jó tudni viszont, hogy míg itthon heroikusnak éreztük az EU-támogatások lehívásáért folytatott küzdelmet, addig ez egyáltalán nem lógott ki a nemzetközi trendekből és mindenképpen szükséges volt a forrásvesztés elkerülése érdekében.

Belső vizsgálatot indít a Miniszterelnökség a pénzcsapolási kísérlet miatt

A Miniszterelnökség belső vizsgálatot indított a múlt héten kirobbant ügyben, amely több százmillió forintnyi pénz "megcsapolási kísérletét" is tartalmazta - jelezte a Hír Tv-nek Csepreghy Nándor. Az egyik lehallgatott beszélgetés részletben a Miniszterelnökség államtitkárának neve is előkerült, és Csepreghy azt jelezte: áll a vizsgálat elé. A lehallgatott beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy anyagi előnyt is elfogadott Mengyi Roland fideszes képviselő, de ő még a múlt héten tagadta érintettségét.

A vízügyi megatender újabb pofont kapott

A Magyar Mérnöki Kamara megtámadott egy nagy állami közbeszerzési eljárást - olvashatjuk a Világgazdaságban. A tervezői megapályázat kiírása jogszabályellenesre sikeredett ugyanis, akár zugmérnökök is elindulhatnak a pályázatokon.

Az EU-források és az önkormányzatok uralják a hazai közbeszerzéseket

A közbeszerzési piac elmúlt 20 évét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 2014-ben volt a legmagasabb a közbeszerzési eljárások száma, míg ha az értékeket nézzük, akkor a 2013-as év volt a rekord - olvashatjuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Pénzügyi Szemléjében. Az adatok alapján megállapítható, hogy a helyi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be a közbeszerzésekben, illetve, hogy a tavalyi évben az európai uniós forrásokból finanszírozott eljárások súlya visszaesett.

Varga: veszélyes, hogy a cégek csak az uniós ingyenpénzre várnak

"Veszélyesnek tartom, hogy a magyar gazdaságban az elmúlt 12 évben kialakult egy jelentős vállalkozói kör, amely azt nézi, hogyan tud ingyenpénzhez jutni és nem érdekli, hogy alacsonyak a hitelkamatok, olcsó hitelt tudna felvenni a beruházásához. Ez lehetetlen állapot, emiatt fejlesztések maradnak el" - többek között ezt hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjúban Varga Mihály.

Pénzhiány miatt törölhették az M1-M7-es kiszélesítési tervét

Előbb eldöntötte a végleges közútfejlesztések országos listáját a kormány, majd pár napra rá "hozzácsapta" néhány kiemelt budapesti beruházás előkészítését, utóbbiak közül viszont csak az M1 és M7-es autópálya kiszélesítési tervét törölte néhány nappal ezután - ez történt az elmúlt két hétben a 2400 milliárd forintos fejlesztési listával. A furcsa változtatásokat aztán zavaros közleményben magyarázta meg a kormány, amelyből az hámozható ki, hogy lényegében hazai költségvetési források hiánya miatt törölték az M1-M7-es kiszélesítési tervét.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility