• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Több EU-pénzt fizetnének be a nagyok, de több feltételt is szabnának cserébe érte

Az EU költségvetési biztosa úgy látja, hogy a nagy nettó befizető tagállamok készek lehetnek a brit kilépés miatt kieső összeg nagyjából felének a kipótlására 2020 után cserébe azért, hogy a jelenleginél több feltételhez kössék az uniós támogatások kifizetését - írja egy mai sajtóbeszélgetés alapján a Bruxinfo. Günther Öttinger közben úgy látja, hogy csaknem elkerülhetetlen a kohéziós és az agrártámogatások "elfogadható mértékű" csökkentése, és a cseh kollégája által ma szorgalmazott "árukapcsolásra" is nyitott. Utóbbi azt jelentené, hogy politikai feltételeket, például jogállamisági kritériumok meglétét, kötnék hozzá a 2020 utáni EU-s kifizetésekhez.

Még keményebben zsarolná a magyarokat és a lengyeleket is Brüsszel

Egy júniusi brüsszeli vitaindító anyagban csak felvetésként szerepelt az az "árukapcsolás", hogy 2020 után össze kellene kötni a jogállamiság általános kritériumait az EU-támogatások kifizethetőségével, ma viszont elég egyértelműen emellett szállt síkra az Európai Bizottság jogi biztosa. Vera Jourovát nyugtalanítaná, ha olyan országoknak juttatnák az európai adófizetők pénzét, ahol nem működik a jogállam - számolt be a Bruxinfo. A lengyel igazságügyi törvények kapcsán Vera Jourová belengette, hogy ha az eddig tervezett átalakítások átmennének, akkor azzal kérdésessé válna a lengyeleknél születő bírósági döntések uniós elismerése. Ez pedig azt jelentené, hogy a 2020 utáni EU-pénzeiket kockáztatják a lengyelek, bár a cseh biztos ennyire direkten nyilván nem fogalmazhatott. Közben az is kiderült, hogy az EU költségvetési biztosa is támogatja ezt az árukapcsolást, illetve egy névtelen forrás utolsó kemény figyelmeztetést adott a lengyeleknek a bírósági törvény végrehajtása kapcsán:

Már a háromnegyedét lekötötték a Komárom-Esztergom megyei EU-s keretnek

Az elsőkörös pályázati döntéshozatalban már 16,5 milliárd forintnyi pályázati forrás felhasználásáról döntés született, ma pedig arról tartott sajtótájékoztatót a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat elnöke, hogy egy újabb döntési körben ezúttal 2,3 milliárd forintnyi projektről született támogató határozat. Ez azt jelenti, hogy a megyének járó 26 milliárd forintos Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretből már 72%-ra döntés született, pontosabban a projektek megvalósítása mellett a megyei önkormányzat politikai elkötelezettséget is felvállalt, amelyre egy jogszabály kötelezi a települések vezetését.

Így megy a pénzosztás Magyarországon - Bemutatjuk a hátteret

Lassan indult el a mostani uniós ciklus pénzosztása, sok hónapos csúszások voltak döntéshozatalban, de közben az nagy érdem, hogy márciusig már a 7 éves keret 100%-ára meghirdette a kormány a pályázatokat, jövő tavaszig pedig az összes nyertest ki is hirdetik - ez a felemás kép rajzolódik ki a ciklus félidejénél készített körképünkből. A mintegy 9000 milliárd forintos teljes keret közel kétharmadára már megvannak a nyertesek, és közel harmadát már ki is fizették (jórészt előleg formájában) a nyerteseknek. Gőzerővel halad tehát az EU-pénzek elosztása, de most a piaci szakértők véleményére voltunk kíváncsiak, így mindenkinek ugyanazt az öt kérdés tettük fel, a beérkezett válaszokat pedig abs-sorrendben mutatjuk be.

Félsz, hogy lemaradsz az EU-pénzekről? - Összeszedtük, ma mire tudsz pályázni

Az uniós pályázatok tavaszi meghirdetési rohama után jelenleg 35 felhívásra lehet beadni támogatási igényeket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, amelyek teljes keretösszege több mint 850 milliárd forint. Néhánynál már a keretösszeg jelentős részére érkeztek be pályázatok, de számos olyan található alábbi összegzésünkben, amelyre még bőven van lekötetlen keret. Nem kell tehát aggódni, hogy lemaradnak a cégek a számukra kiírt sokféle forrásról, de azért érdemes résen lenni és az alábbi táblázatban található dátumokat fel kell jegyezni.

Újra megfenyegette Magyarországot a német kancellárjelölt

Németországnak többet kell költenie otthon gazdaságfejlesztésre és arra is fel kell készülnie, hogy többet fizessen be az EU közös kasszájába a britek távozása után, de azok a tagállamok, akik nem vesznek részt a menekültek arányos elosztásában, pénzügyi következményekkel kell számolniuk - ez volt az SPD kancellárjelöltjének, Martin Schulz vasárnapi kampánybeszédének fő üzenete, amelyben konkrétan nevesítette Magyarországot és Lengyelországot. A menekültválságbeli szolidaritás hiánya miatt Schulz már többször nyilvánosan bírálta Magyarországot, ma pedig belengette az EU újabb közös költségvetésének megvétózását is a szolidaritás hiánya esetére. Ezek miatt nem véletlen, hogy a minap Orbán Viktor kormányfő egy budapesti rendezvényen úgy fogalmazott: imádkozni kell Angela Merkel győzelméért. Merkel egyébként tegnap mondott szintén fontosakat az EU-s integráció témájában:

Merkel: megváltozott a véleményem az EU-ról

A tavalyi brit népszavazás és az idei holland és francia választási eredmények megváltoztatták az Európai Unióval kapcsolatos megítélésemet és megéri harcolni a még erősebb EU-ért - többek között ezeket jelentette ki egy szombati választási gyűlésen Angela Merkel német kancellár. Az EU melletti nagyon határozott kiállás időzítése nem véletlen: csütörtökön volt a közös német-francia kormányülés, amelyen fontos döntések születtek, ma vasárnap pedig Merkel fő kihívója mondja el az EU és Németország jövőjével kapcsolatos beszédét. Erről külön cikkünk:

A korrupció is csökkenne, ha egyszerűbbek lennének az uniós szabályok

A túlbonyolított pénzfelhasználási szabályok drasztikus leegyszerűsítését javasolja az Európai Bizottságnak a 2020-at követő kohéziós politikában a testület által felkért szakértőkből álló csoport - derült ki a napokban megjelent jelentésből. A következő ciklusban az Unió már csak a stratégiai beruházási prioritásokat és a kiadásokra vonatkozó elveket szabályozná. A szabályok egyszerűsítésével hatékonyabban lehetne fellépni a csalás és korrupció ellen.

Kilenc lépés, hogy az újabb EU-pénzekkel is jól járjon Magyarország

Az EU költségvetési biztosa által felvázolt lehetőségek közül a 7+2 éves futamidejű uniós ciklust célszerű választani és minél hamarabb meg kell állapodni a 2020 utáni büdzsé végső kereteiről - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak a június végi brüsszeli Kohéziós Fórumon részt vett Krisán László. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint át kellene gondolnia a németeknek, hogy befoltozzák a Brexit által ütött költségvetési lyukat, de elítéli azt a felvetésüket, hogy politikai feltételekhez kössék 2020 után az uniós kifizetéseket. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke szerint ahhoz, hogy kedvező legyen Magyarország számára a következő uniós büdzsé, aktív brüsszeli lobbira is szükség van és ezt el is kezdi a kamara amellett, hogy egy új nagyvállalati tagozatot is felállít. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi eszközök arányát csökkenteni érdemes az új ciklusban, de ezzel együtt a garanciavállalás növelését jó iránynak tartja.

A választásig eldől minden EU-pénz sorsa

A március végéig az összes EU-s pályázatot kiírták, a jövő tavaszi választásig pedig mindet el is bírálják - írja a vg.hu. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy akár 1000 milliárd forintos hazai forrással egészítheti ki a kormány az uniós támogatásokat és ősszel döntés születhet a legnépszerűbb pályázatok keretemeléséről. A kormány célja, hogy év végéig az egyes operatív programok kötelezettségvállalása elérje a 85 százalékot.

Az agrárkassza levágására készül Brüsszel - Mi lesz így Magyarországgal?

Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.

Brutálisan erősen indult az idei év a magyarországi közbeszerzéseknél

2016-ban összesen 2007 milliárd forint összegben írtak ki közbeszerzéseket Magyarországon és idén annyira pörögnek fel az uniós pályázatok, hogy már az első félévben megközelítette (1800 milliárd forint) ezt az összeget az új kiírások volumene. A 2016-os teljes közbeszerzési összegből az uniós értékhatár feletti közösségi eljárások volumene 1602,43 milliárd forintot tett ki, a nemzeti eljárásoké pedig 404,64 milliárdot. A legszembetűnőbb változás az előző évhez képest az volt, hogy 2016-ban megötszöröződött a kiszabott bírságbevételek összege, de közben az is lényeges, hogy a tavaly megindított hirdetmény nélküli eljárások száma 15 százalékkal csökkent, illetve a kkv-k által elnyert közbeszerzések száma és teljes közbeszerzési piacon belüli aránya is csökkent.

Ha 12-24 havi bónuszról van szó, hihetetlen pénzeket tud kiutalni az állam

Ha 12-24 havi bónuszról van szó, hihetetlen pénzeket tud kiutalni az állam

Júniusban legalább 503 milliárd forintnyi EU-s pályázati támogatást fizetett ki a magyar államigazgatás a pályázóknak, azaz tavaly decemberhez hasonlóan most is jól működött a beígért hatalmas bónuszok motiváló ereje - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Az adatok arra utalnak, hogy a félév végére előírt kifizetési célok teljesültek, így az államigazgatási dolgozók megszerezték a jogosultságot a később esedékes 12-24 havi bónuszra. A hirtelen felpörgetett kifizetések a brutális júniusi államháztartási hiány mellett azt eredményezték, hogy már 2500 milliárd forint felett jár az összes kifizetés, azaz a 7 évre szóló keret több mint negyede már a nyertesek számláin pihen. A megítélt támogatások aránya pedig immár a 60%-ot közelíti.

Súlyos hibákat talált Brüsszel a magyar gigatenderben

Az Európai Bizottság ellenőrei Magyarországon járták és vizsgálódtak a 420 milliárd forintos víziközműépítési projektnél, ahol több, súlyosnak ítélt problémára is bukkantak - írja a 24.hu. Az uniós ellenőrök úgy vélték, hogy az érvényesnek és nyertesnek ítélt ajánlatok közül többet valójában érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.

Jövőre akár 1000 milliárdot is lehívhatnak a megyei jogú városok

A tavalyi 52 milliárd, és az idénre a költségvetésben biztosított legalább 152 milliárd forint után jövőre akár az 1000 milliárd forintot is elérheti a 23 megyei jogú város által a Modern Városok Program fejlesztéseire lehívott összeg - jelezte egy mai székesfehérvári eseményen Csepreghy Nándor.

Napelemek kerültek a Szent Margit Kórházra

Napelemes rendszert építettek ki a budapesti Szent Margit Kórházban, a közel 130 millió forintból megvalósult beruházás eredményeként így a jövőben az intézmény energiaszükségletének jelentős részét megújuló energiaforrásból fedezhetik.

Visszalépett a kormány - Több pénzt lehet projekt-előkészítésre költeni

Az elszámolható költségeken belül a projekt-előkészítés aránya 5 százalékról 7 százalékra nőtt, illetve ezzel együtt az elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra vonatkozó összeg aránya pedig 12,5 százalékról 15,5 százalékra emelkedett - derül ki a Magyar Közlönyből. Ez azt jelenti, hogy a kormány valamelyest visszalépett a korábbi szigorból, mert az előző uniós ciklusban 16-45%-nyi részt engedett elszámolni, majd ezt drasztikusan maximum 12,5%-ra vágta és innen jött most az emelés. Új fejlemény, hogy a pénzügyi eszközök esetében 23,5 százalék az elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra vonatkozó összeg aránya. Ezen fontos módosítások mellett még további pontosítások történtek az uniós pályázatokat szabályozó rendeletben.

Kihirdették: ez a 4 magyar bank terítheti az újabb EU-forrásokat

Több mint egy évet kellett várni rá, de ma kihirdette az MFB, mely hitelintézetek nyithatják meg a második körben az újabb 200 MFB Pontot, amelyen keresztül a visszatérítendő EU-forrásokat is értékesítik. A Takarékbank, a B3 Takarék, az FHB és a Budapest Bank meglévő 442 MFB Pontja mellé az OTP Bank, az MKB Bank, a Gránit Bank és az NHB Bank nyithatja meg a következő 200 MFB Pontot. Az új konzorcium szereplői idén 60 milliárd forintot értékesítenének az EU-forrásokból.

Kilencmilliárdot szór az állam a Pest megyei városokra

Ma jelent meg a Pest megyei önkormányzatoknak kiírt két pályázati felhívás, melynek keretösszege 9 milliárd forintot tesz ki - tájékoztatott Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A települési önkormányzatok a felszíni csapadékvíz-elvezetés létesítményeinek fejlesztésére és egészségügyi alapellátást nyújtó intézmények fejlesztésére vehetnek igénybe vissza nem térítendő költségvetési támogatást.

Írásba adta a Magyarországnak is szóló figyelmeztetést Brüsszel

Amint azt a hétfői brüsszeli konferencián elhangzott üzenetekből kihámoztuk: tényleg beleírta az Európai Bizottság a mai vitaindító anyagába azt, hogy akár politikai feltételekhez is hozzáköthetik 2020 után az uniós támogatások kifizetését. Ezt persze csak egy lehetőségként írták bele a papírba, ráadásul körmönfont módon, de sokkal határozottabban állt ki a felvetés mellett a mai brüsszeli sajtótájékoztatón az EU költségvetési biztosa. Az alábbiakban a 40 oldalas papírból csak néhány fontosabbnak tűnő gondolatot emelünk ki.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Beszakadt a gáz ára Európában! - Elképesztő ok húzódik meg a háttérben
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility