gazdasagfejlesztes

Boldogabb lesz a kesergő Magyarország, ha 10 helyet javul a versenyképességünk

Az eddigi eszközorientáltság után most már emberorientáltságra, a humánkapacitások átfogó fejlesztésére van szükség jelentős állami források mellett, hogy a legmodernebb technológiákat átvéve Magyarország versenyképessége akár 10 helyet is javulni tudjon 10 év alatt az EU-ban - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy látja: ha a hatékonyság és így a versenyképesség széles körben javul, akkor ez magasabb fizetésekhez vezet, ami boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tudja tenni az évszázadok óta kesergő magyarokat. Ehhez a nagy átálláshoz, társadalmi kultúraváltáshoz tudásközpontokra, támogató vállalkozásokra is szükség van és egy ilyet Essősy is létre akar hozni, sőt idővel a tőzsdére is be szeretné vezetni. Meglátása szerint azért is lényeges az oktatásba-képzésbe jelentős forrásokat fektetni, mert a digitális forradalom sok magyar munkahelyet meg fog szüntetni, ami elméletileg enyhíti majd a munkaerőhiányt, de valójában átképzés és a képességek javítása nélkül ez nem fog megtörténni.

Továbbra is ellenzi a magyarokat is büntető javaslatot az EU-pénzek biztosa

"Nem az embereket kell büntetni a tagállami kormányok viselkedéséért", így továbbra is ellenzem a kohéziós támogatásokon keresztüli pénzügyi büntetést a jogállami keretek megsértéséért - hangsúlyozta a 7. Kohéziós Jelentés mai brüsszeli bemutatója során Corina Cretu. A regionális támogatásokért felelős uniós biztos ezzel megismételte azt az üzenetet, amit például júniusban a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban is hangsúlyozott, amikor egy német kormányzati felvetés után Brüsszelben is terjedni kezdett az a gondolat, hogy a jogállami keretek megsértését a 2020 utáni újabb EU-s költségvetésben a strukturális és kohéziós támogatásokon keresztül is meg lehetne "torolni". Nemcsak Corina Cretu szállt síkra a minél nagyobb arányban megmaradó, de szerkezetében változó kohéziós támogatások mellett, hanem Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának új elnöke is, aki a Kohéziós Szövetség jegyében konkrétan azt szeretné elérni, hogy a kohéziós pénzek egyharmados aránya legalább maradjon meg a 2020 utáni büdzsében is.

Többsebességes EU-t akar a magyar kormány - De mi legyen a forinttal?

A magyar kormány számára csak a többsebességes Európai Unió modellje az elfogadható, azaz mindenki úgy haladjon a különböző integrációs területeken, ahogy akar - hangzott el a csütörtöki Budapest Economic Forum EU-integrációról szóló panelbeszélgetésén a kormány képviselőjétől. A volt magyar uniós biztosok azt hangsúlyozták, hogy minden tagállam valójában saját maga határozza meg a helyét az EU-n belül, így a maga döntése, ha esetleg a perifériára szorul, a kamarai érdekképviseleti vezető pedig azt szorgalmazta, hogy ez utóbbit mindenképpen el kell kerülni. Az euróbevezetés szükséges és lehetséges időzítéséről is megoszlott a panelbeszélgetés résztvevőinek véleménye. A szakmai közönség szerint nem kell annyira rohanni vele, de nem is célszerű elhúzni. A konferenciáról szóló anyagaink:

Fordulat Brüsszelben: cukorkát ajánlottak korbács helyett Magyarországnak?

Ha Magyarország és Lengyelország az eddigi vonakodás után hajlandó belépni az új Európai Ügyészség hatálya alá, akkor az Európai Bizottság hajlandó egyszerűsíteni és lazítani az EU-s pénzfelhasználás szabályait a következő uniós keretköltségvetésben - ezt ajánlotta ma fel a testület igazságügyért felelős uniós biztosa az EurActive tudósítása szerint. Vera Jourová mai hozzáállása első ránézésre jelentős változást tükröz a néhány hónappal ezelőttihez képest, amikor még azzal "fenyegetett", hogy azok a tagállamok eleshetnek a 2020 utáni EU-pénzektől, akik nem lépnek be az új ügyészség hatálya alá. A jelek szerint azonban nem arról van szó, hogy tényleg részben a "kedvünkért" lazítanának és egyszerűsítenének a szabályokon az eddig tervezetthez képest, hiszen akik belépnek, azokra eleve kedvezőbb szabályok vonatkoznak. Így a mai jelzés inkább csak egy "kommunikációs trükköt" takarhat, amelyben jobban kidomborították a belépés előnyét.

Már a felvidéki gazdálkodók is ráugorhatnak a magyar ingyenpénzre

Már pályázhatnak a felvidéki mezőgazdasági-, illetve mikro-, kis- és középvállalkozók a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program forrásaira, melynek keretösszege 2,425 milliárd forint. Többek között eszközbeszerzésre lehet pályázni és akár 15 ezer euró (közel 4,7 millió forint), legfeljebb 70%-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók.

Darvas: akkor sem omlik össze az eurózóna, ha nem lesz fiskális stabilizációs eszköz

Ha nem lesz semmiféle fiskális stabilizációs eszköz az eurózónában, akkor sincs halálra ítélve az euróövezet - állapította meg a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt. A Bruegel Intézet vezető kutatója egyúttal jelezte: nagyon szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ha kapnának egy kis pénzt az eurót még nem használó tagállamok, akkor lelkesebben hajtanák-e végre a pénzcserét. Kijelentette azt is: nem sok értelmét látja egy olyan eurózóna pénzügyminiszteri posztnak, aki lényegében csak a gazdasági ciklusokat koordinálná és csak kis költségvetés felett rendelkezne.

EIB: kevesebb EU-forrásra, több munkára kell felkészülni

A Brexit hatására kevesebb pénz, de több munka marad az EU tagállamaira, köztük a mi régiónkra. Felértékelődik a visszatérítendő forrásokat közvetítő pénzügyi eszközök szerepe, amelyekben az Európai Beruházási Bank nagy szerepet kíván betölteni - többek között erről beszélt Vazil Hudák az intézmény alelnöke a Budapest Economic Forumon tartott előadásában.

Csepreghy: rosszak az előjelek, Brüsszel magyar politikai beavatkozásra készül

A fejlesztéspolitika sokkal többről szól, mint csak a rendelkezésre álló uniós és magyar költségvetési források célba juttatása, a versenyképesség javításának ezen felül további dimenziói is vannak - hangsúlyozta a mai Budapest Economic Forum konferencia nyitó előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel együtt rámutatott, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus főbb előrehaladási számaiban mind a nyolc régiós országot tekintve az első helyen áll Magyarország, de egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nem dőlhet hátra, a választásokig is még sok feladatot kell elvégezni.

Az előadás főbb üzenetei:

• "A bürokráciacsökkentés tekintetében a kormány egyik szeme sír, a másik nevet", de "az állami, gazdasági és társadalmi versenyképesség lényegében sínre van téve", így érdemes előrenézni.
• Olyan vitákra lehet számítani 2018 tavaszig, amelyek a magyar választásokat is érdemben befolyásolhatják. "Brüsszel a belpolitikába be akar avatkozni kötelezettségszegési eljárásokkal".
• Ami Emmanuel Macron javaslatából kirajzolódik, az korántsem rózsás kép a kelet-közép-európai régió számára
• A magyar kormány nem szeretné engedni, hogy a régió csak hátországa legyen a nyugat-európai országoknak és kemény vitákat vetített előre.

Fellélegezhet Magyarország? - 2021 végéig tarthat a Brexit átmeneti periódusa

A brit kormányzó Konzervatív Párt keddi konferenciáján több befolyásos miniszter is amellett érvelt, hogy a 2019. márciusi brit EU-kilépés után 2021 végéig tartson az átmeneti periódus, ami hosszabb, mint a kormányfő-aspiráns Boris Johnson külügyminiszter által lefektetett maximum 2 éves időszak - hívta fel a figyelmet ma reggeli összefoglalójában a Financial Times. Ha valóban 2021 végéig tartana a brit átmeneti időszak, az azt jelentené, hogy az egységes piachoz való hozzáférésért cserébe Nagy-Britannia 2021 végéig várhatóan hozzájárulna az EU közös költségvetéséhez is, így a 2014-2020-as EU-ciklusban nem lenne menetközben költségvetési lyuk és magyar forrásvesztés sem, sőt a várhatóan 2021-től induló újabb EU-ciklus első évére is lenne még brit befizetés.

Juncker: még korai a magyarok EU-pénzének elvonásáról beszélni

"Amíg a párbeszéd szakaszát nem zártuk le", helytelen lenne pénzügyi szankciókkal sújtani Lengyelországot és Magyarországot - hangsúlyozta a német Bildnek adott interjúban Jean-Claude Juncker az MTI tudósítása szerint.

Több tucat közép-magyarországi cégbe száll be tőkével a kormány

Budapesten és Pest megyében közel 50 ipari kis- és középvállalkozás versenyképességét kívánja erősíteni a szeptemberben elindított Irinyi II. Kockázati Tőkealap - tájékoztatott Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alap a nemzeti iparfejlesztési stratégiában, az Irinyi Terv kiemelt ágazataiban működő, hosszú távú növekedésre képes ipari cégeket fogja támogatni tőkebefektetéssel. A tőkealap teljes futamideje 15 év, ez alatt a kihelyezhető 8 milliárd forint mellett a sikeres kilépésekből visszaforgó összegeket is újra befektetheti.

Több ezren futhatnak bele a pofonba, ha ezeket elrontják

Nem egyszerű a közbeszerzés világa, hiszen rengeteg, különféle beszerzés zajlik országszerte, melyeknél kulcsfontosságú a becsült érték, hiszen az ajánlatkérők ez alapján dönthetik el, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, és azt is, hogy melyik eljárásrend szabályait alkalmazzák. Hiszen ha nem a jó eljárásrendet választják ki, akkor jogszabálysértést követnek el. Ennek apropóján dolgoztuk fel és foglaltuk össze a becsült érték számításáról, a részekre bontás tilalmáról és a beszerzési igények mesterséges egyesítéséről szóló útmutatót, illetve az ehhez kapcsolódó példatárat. Az útmutató felhívja a figyelmet arra, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.

Évtizedes tabunak menne neki Macron, aggódhat Magyarország

Kitartott az eddig is szorgalmazott kétsebességes Európa modellje mellett keddi beszédében Emmanuel Macron francia államfő, de közben számos új javaslatot is "bedobott" az Európa jövőjéről szóló gondolkodásba. 2024-re például teljesen egységesítené a német és francia piacot a vállalati adó- és jogszabályok segítségével, közben egységes európai társasági adósávot és ehhez kötött EU-pénzeket is akar, ami a magyar adóelőnyt akár meg is szüntetné, ráadásul sok évtizedes francia tabut megdöntve megváltoztatná a túlzottan bőkezű és nem hatékony uniós agrártámogatási rendszert is. Utóbbi kifejezetten fontos és egyúttal nyugtalanító jelzés a magyar kormányzati agrárstratégia számára is, amely eddig arra épített, hogy a francia agrárlobbi majd "úgyis kikaparja a gesztenyét" például a minél magasabb szinten megmaradó közvetlen (földalapú) támogatási rendszer érdekében.

Nagy csatára készül Lázár János

A földtörvény kapcsán komoly csatára számít a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán mondta ezt a Magyar Idők szerint.

Még tíz év múlva se lenne eurónk, de kutyaszorítóba kerülhet a kormány

Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.

Van olyan EU-pénz, amit nem a kormánytól kapunk

Ugrásszerűen megnőtt a beadott és nyertes pályázatok száma a közvetlenül pályázható európai uniós programokon az elmúlt két évben - mondta a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MKF) ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.