• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Szaporodnak a vészjelek a magyar EU-pénzeknél is - Megfontolandó az euró

Az, hogy a múlt heti Juncker-beszédben egy szó sem esett az uniós kohéziós politika jövőjéről, még inkább erősíti azt a kilátást, hogy az ilyen célokra szánt pénzek aránya csökkenni fog a 2020 utáni EU-büdzsében és a cégeknek juttatott vissza nem térítendő támogatások felől a kifinomultabb pénzfelhasználási módszerek felé fog eltolódni a rendszer - hívta fel a figyelmet kedd esti előadásában Andor László. Az Európai Bizottság volt magyar uniós biztosa, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint sokan félreértik, hogy a német-francia közeledésből valamiféle föderációs ugrás fog bekövetkezni néhány éven belül. A magyarországi euróbevezetés kapcsán pedig azt mondta: a fizetési övezetbe később belépett régiós országok példái biztatóak, főként a szlovákoké, így ezen Magyarországnak is érdemes elgondolkodnia.

A kormány szerint Merkel zsarol - Nem sietünk az euróbevezetéssel

Politikai zsarolásnak tekinti a magyar kormány nemzetközi szóvivője Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatát, amely a 2020 utáni uniós támogatás kifizetések megvonását, vagy csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadására hivatkozva - jelezte a hétfőn Brüsszelben járó Kovács Zoltán. A szóvivő szerint a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló bármilyen döntésnek a tagállamok konszenzusán kell alapulnia és azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.

Merkel pénzügyi retorzióval fenyegeti Magyarországot, Szijjártó visszaszólt

Nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása a 2020 utáni uniós támogatásokról szóló tárgyalások során - mondta Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban. Az üzenet után néhány órával Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Magyarország igenis szolidáris a menekültügyben, és az EU-támogatási rendszer végülis mind a német cégeknek, mind Magyarországnak előnyösnek.

Hatszor akkora EU-s hitelt kérnek a cégek - Rövidesen elfogy a pénz

Az előző uniós ciklushoz képest a mostaniban átlagosan hatszor akkora összegű EU-s pályázati hitelt igényelnek a magyarországi kis- és középvállalkozások, így a rendelkezésre álló keretek rövidesen kimerülhetnek - derült ki abból a prezentációból, amelyet Dr. Nyikos Györgyi egyetemi docens, a Magyar Fejlesztési Bank EU Kompetencia Központjának vezetője mutatott be a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen. Az adatok alapján egyúttal az is felmerül, hogy módosítani kell a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, mert a megugró hitelméret miatt nem tudnak annyi cégnek forrást nyújtani a magyar hatóságok, mint amennyit 2023 év végéig vállaltak.

Dolgozik nagy tervén a kormány - Még százmilliárdokat kell a szerencsések zsebébe tennie

Dolgozik nagy tervén a kormány - Még százmilliárdokat kell a szerencsések zsebébe tennie

Augusztusban sem produkált óriási kifizetési számokat a kormány, de azért az elemzésünk szerinti 184 milliárd forintos havi kiutalás szép teljesítménynek mondható. Így az uniós források kifizetési számlálója már 2822 milliárd forintnál jár, azaz a 7 éves ciklusra járó keretnek már több mint harmadát kiutalták a nyertesek számlájára. Az idén összesen teljesített kifizetések 1259 milliárdnál járnak, ami az idei kifizetési cél 61%-át jelenti, azaz jókora erőfeszítés vár még az államigazgatásra, hogy az éves cél összejöjjön. Közben már közel 46 ezer nyertes örülhet összesen 5700 milliárdnyi megítélt támogatásnak.

Nem tart a Brexit miatti nagy forrásvesztéstől 2020-ig a magyar kormány (2.)

Erősen bízunk benne, hogy idővel a britek is belátják, hogy a 2014-2020-as ciklusra előre vállalt befizetéseiket a ciklus végéig, azaz a 2019. márciusi kilépés után is teljesíteniük kell, így a magyar kormány arra számít, hogy a Brexit mellett is el tudja hozni Magyarország az előre megállapított 7 éves keretösszeget - jelezték a Közgazdász-vándorgyűlésen a Miniszterelnökség vezetői a Portfolio kérdésére.

Mától háromszor akkora ügyekkel foglalkozik csak a kormány

Mától háromszor akkora ügyekkel foglalkozik csak a kormány

Mától a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság már csak a 3 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokat vizsgálja meg és tesz javaslatot azokra a kormány felé - derült ki a tegnapi Magyar Közlönyből.

Hatalmas veszteség érheti Magyarországot a mai brit húzás miatt!

Egy korábban már belengetett, aztán háttérbe szorult, Magyarország számára is jelentős uniós forrásvesztéssel fenyegető forgatókönyv derült ki a ma befejeződött harmadik EU-brit kilépési tárgyalási forduló sajtótájékoztatóján. Ennek lényege, hogy a britek csak 2019. március végéig, a brit kilépés dátumáig hajlandók befizetni azt az uniós tagdíjat, amit egyébként korábban a 2014-2020-as ciklus teljes időhosszára vállaltak. Az EU főtárgyalója is láthatóan ingerülten tartotta a sajtótájékoztatót - számolt be az eseményekről a Bruxinfo. Az eseményen egyébként úgy tűnt, hogy a két fél teljesen más filmet néz:

Brüsszel már a kiküldött számláink 90%-át kifizette

Eddig a magyar hatóságok összesen 596 millió eurónyi, EU-pályázatokhoz kapcsolódó (teljesítési alapú) számlát küldtek ki az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as ciklus terhére, amelyből eddig összesen 542 millió eurónyit, azaz mintegy 90%-nyit ki is fizetett - derül a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság egybehangzó adataiból. Ma jelentett be a kormány egy újabb kifizetési kérelmet 400 millió eurós összegben, de ennek valójában nincs köze az EU-pályázatok világához.

Máris összekülönbözött Merkel és Macron az eurózóna jövőjéről

Míg Emmanuel Macron francia elnök akár 500 milliárd eurós közös eurózóna költségvetést szeretne felállítani, addig Angela Merkel német kancellár semmiképpen sem gondolkodik százmilliárd eurós méretű büdzsében, azaz nagyságrendi különbség látszik a két vezető elképzeléseiben.

Mégsem pénzzel csalogatnák be Magyarországot az eurózónába?

Ha lesz is közös eurózóna költségvetés, az Angela Merkel német kancellár tegnapi kijelentése alapján egyelőre inkább "csak" néhány (tíz)milliárd eurós méretű lesz, így kevésbé tűnik esélyesnek, hogy érdemi plusz forrásokkal csábítanák be Magyarországot az eurózónába. Erre utal az EurActive mai információja is, miszerint az Európai Bizottság elnöke nem is tartja fontosnak a külön eurózónás költségvetést, hiszen a britek kilépésével az eurózóna súlya már eleve 85% körülre ugrik az Európai Unió összgazdasági teljesítményében. A friss információk alapján, azaz érdemi pénzügyi csábítás nélkül, továbbra is kis esélyűnek tűnik, hogy 3-4 éven belül pénzcsere lesz Magyarországon. A 2020 utáni újabb EU-s büdzsé felhasználási szabályrendszerét persze lehet még úgy csavarni, hogy legyen benne anyagi ösztönző és jogi retorzió is, de mindezekről egyelőre lényegében semmilyen konkrét információnk nincs.

Vállalkozások, figyelem! Előminősítés nélkül nem kaphatsz uniós milliókat

A kkv-k ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó fejlesztéseinek támogatására 5 milliárdos keretösszegű pályázat biztosít forrást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében. A támogatás alapfeltétele, hogy a vállalkozás az előminősítési eljárás keretében megszerzett minősítő tanúsítvánnyal rendelkezzen. Azt fontos kiemelni, hogy a minősített projekttervek nem részesülnek automatikusan támogatásban. A fontosabb tudnivalókat, teendőket és dátumokat alábbi cikkünkben foglaltuk össze.

Mától kérhetjük az állami pénzt a jobb egészségügyre

A mai naptól nyújthatják be a támogatási kérelmeiket a Pest megyei települések önkormányzatai az egészségügyi alapellátást nyújtó intézményeik fejlesztésére - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A rendelkezésre álló 4,8 milliárd forint támogatási keretből egyenként 10-200 millió forintos támogatásra pályázhatnak.

Kiszámolták, hogyan hatott a magyar cégekre az uniós pénz

A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás érkezett Magyarországra, melyek egyik fő kedvezményezettje a kkv-szektor volt. A jövedelmezőbb vállalatok pályáznak szívesebben EU-s forrásra, és a jobban teljesítő vállalatok nagyobb eséllyel nyernek. A forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ami megmutatkozott többek között a létszám, a tárgyieszköz-állomány, illetve az árbevétel növekedésében. A források azonban nem javították a vállalatok termelékenységét.

Mától kérhetik az állami milliókat a Pest megyei önkormányzatok

Mától igényelhetik a Pest megyei önkormányzatok a felszíni csapadékvíz-elvezetés létesítményeinek fejlesztésére és a települési vízgazdálkodás korszerűsítésének támogatására szánt vissza nem térítendő költségvetési forrást, melynek keretösszege 4 milliárd forint. A keretből egyenként 40-300 millió forintos támogatásra pályázhatnak a Pest megyei települések.

Behúzta a kéziféket a kormány az óriási kifizetés után

Behúzta a kéziféket a kormány az óriási kifizetés után

A kormány jól behúzta a kéziféket az uniós pénzek kifizetése terén, ugyanis az előző hónap több mint 500 milliárdos utalásához képest, júliusban csak 105 milliárdos összeget produkált - derül ki havi összesítőnkből. Ez a szám azt eredményezte, hogy az összes kifizetésszámláló 2638 milliárd forintra ugrott fel, azaz a 7 éves ciklusra szánt keret harmada (29,6%) már a nyertesek zsebében van. A megítélt támogatások aránya pedig már több mint 60 százalék. Már több mint 40 ezer nyertes örülhet közel 5500 milliárdnyi megítélt támogatásnak.

Hamarosan több ezer cég örülhet az EU-s millióknak

Több ezer magyarországi cég juthat összesen mintegy 200 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz augusztus végén, szeptember elején, amikor lehull a lepel két slágerpályázat nyerteseiről - írja a vg.hu. Szeptember végén, október elején pedig indulhatnak a munkahelyi képzési pályázatok.

Nagy csapás érheti Magyarországot - Kiderült, ezermilliárdok sorsa a tét

Nagy csapás érheti Magyarországot - Kiderült, ezermilliárdok sorsa a tét

Súlyos hibákra bukkantak Magyarország legnagyobb keretközbeszerzésének eddigi lebonyolítása során az Európai Bizottság auditorai és ha nem sikerül kimagyarázni az ügyet, illetve ha Brüsszel nagyon ellenséges lesz végig velünk, akkor a Portfolio értelmezése szerint több ezermilliárd forintnyi EU-támogatásunk kifizetésének felfüggesztése is bekövetkezhet. Az biztos, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni és már most látszik, hogy komoly (jogi) csata készül.

A barátság ellenére hátba szúrják a csehek Magyarországot?

Igencsak megbontaná a visegrádi országok egységét az, ha az egyébként minden gazdasági feltételt teljesítő Csehország rövidesen úgy döntene, hogy elkezdi az eurózónába való belépés folyamatát. Tavasz óta elhangzott egy-két fontos jelzés ebbe az irányba és az ország közvéleményére nagy hatással bíró cseh jegybanknál is jöhetnek olyan személyi változások, amelyek a most még egyértelműen eurószkeptikus hangulatot elkezdhetik megváltoztatni. Saját helyzetértékelésünk és az Erste Bank minapi elemzése azonban mindezzel együtt is azt vázolja: nincs igazán esély arra, hogy 4 éven belül pénzt cseréljenek a csehek, hacsak nem veszik rá erre például Brüsszelből az országot. A Citi, a Societe Generale és a Nomura minapi cseh elemzései fel sem hozzák a pénzcsere témáját, így nagy lenne a meglepetés, ha a csehek mégis az euró mellett döntenének.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Oroszország esélyt kaphat, hogy egy puskalövés nélkül elfoglalja egész Ukrajnát
Portfolio Blogger
Kiszámoló

Bookingos csalás

Az internet tele van online csalókkal, miért pont a booking.com lenne a kivétel ez alól. Számtalan módon akarnak pénzt...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility