Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már januárban jelezte, hogy a decemberi kiskereskedelem nem alakult valami fényesen. Ezt részben naptárhatással, részben a külföldi vásárlásokkal, részben pedig a novemberre előrehozott karácsonyi vásárlásokkal magyarázta. A KSH az adatközléskor szintén a novemberi forgalmat és a kiutazó turizmus növekedését hozta fel a csökkenés okaként.
Látható, hogy a két indok merőben eltérő közgazdasági jellegét illetően. A külföldi vásárlások elvileg folyamatosan növekedhetnek, ezért ennek lehet hosszabb távú hatása, bár két hónap közötti ingadozás még inkább tekinthető zajnak, mint trendnek. A novemberre előrehozott vásárlások viszont csak rövid távon változtatják a képet: ha volt ilyen fogyasztói magatartás-változás, az az ősz végi forgalmat felfelé, a decemberit lefelé tolhatta, ám összességében az év utolsó két hónapjának együttes forgalma nem változik, így még egy rövid távú tendenciát sem igen módosít.
A kiutazó turizmus adatait még nem ismerjük. Az elmúlt években sokszor volt szó arról, hogy a rendkívül magas infláció miatt sok magyar külföldön veszi meg a napi fogyasztási cikkeit is. Ráadásul nem csak a határ mentén, de az ország belsejében is egyre többen döntenek úgy, hogy utaznak az olcsóbb bevásárlásért. Korábban lapunk úgy számolt, hogy bár ez a forgalom nagyon dinamikusan növekszik, a vásárlások a teljes belföldi kiskereskedelmi forgalomhoz képest még így is igen kis súlyt képviselnek, ezért a hazai forgalom lagymatagságát nemzetgazdasági szinten igen kis mértékben magyarázhatja csak.
Nem néz ki jól az adat európai összevetésben sem
A decemberi 1,2 százalékos, havi bázisú visszaesés az 5. legrosszabb adat Európában, öt olyan ország volt, ahol jelentős, 1 százaléknál is nagyobb mínuszt mért a nemzeti statisztikai hivatal decemberben. Ide tartozik Németország is, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egész EU kiskereskedelmi teljesítménye romlott.
A kiugró szlovák adat a januári áfaemelés következménye, amelynek hatására sokan előrehozták a vásárlásaikat. Vélhetően januárban ezt egy jelentős visszaesés követte. Ezt pár hét múlva tudjuk meg.
Hasonló kép rajzolódik ki, ha éves bázison nézzük a kiskereskedelmi forgalom változását. A 0,1 százalékos magyar növekedés a negyedik legrosszabb helyre teszi hazánkat.
Ezzel a gyenge decemberi adattal kijelenthetjük azt is, hogy fix (2021-es) bázison nézve a kiskereskedelem egy tapodtat sem mozdult itthon, miközben az Európai Unióban látható egy óvatos emelkedő trend.
Tényleg novemberben vettünk ajándékot?
Ha így lenne, annak látszódnia kellene a havi bázisú, szezonálisan és naptárhatással igazított kiskereskedelmi adatokban. A nem élelmiszertermékeknél novemberben 0,5 százalékos volt a növekedés októberhez képest, amelyet 1,3 százalékos csökkenés követett decemberben. Ebből első pillantásra nem látszik, hogy a gyenge decemberi forgalom oka a novemberre előrehozott vásárlás lenne. A novemberi növekedés szerényebb a decemberi visszaesésnél, és a két hónap együttesen sem volt kifejezetten erős a kiskereskedelemnek ebben a szegmenségben. De érdemes egy kicsit alaposabban megnézni a helyzetet.
Ha 2024 végén valóban megváltozott a háztartások fogyasztási magatartása, és előrehozott fogyasztás jellemezte őket, akkor az a kiskereskedelem szerkezetében is nyomott hagyhatott. Leginkább úgy, hogy a klasszikus karácsonyi bevásárlások (nagy értékű termékek, ajándékok) novemberre tolódtak, ezért az ilyen típusú kiskereskedelmi forgalom havi forgalmi szerkezete megváltozik, a novemberi forgalom súlya megnő, a decemberi pedig visszaesik.
Ezért megvizsgáltuk, hogy három nagy bolttípusnál - ahol jellemzően a karácsonyi ajándékokat veszik az emberek - változtak-e lényegesen a költési mintázatok. Ehhez az összes éves nyers költést elosztottuk az egyes hónapok költéseivel, hogy kiderüljön, történt-e valami kiugró tavaly novemberben. A grafikonokon 5 évet ábrázolunk, de 2020 és 2021 a koronavírus-járvány miatt speciális év volt.
A ruházati termékeknél látszik egy minimális eltolódás, vagyis a november erősebb volt tavaly, mint az azt megelőző két évben, a december pedig egy kicsivel gyengébb. Ez látszik a kiigazított havi és éves adatokból is. A ruházat ugyanakkor csak 5,3 százalékot tesz ki a kiskereskedelmi forgalomból és a grafikonon látható eltolódás néhány tized százalékpontot jelent, vagyis önmagában ez nem magyarázhatja a teljes kiskereskedelem decemberi visszaesését.
A könyv és számítástechnikai üzletek esetében mind a november, mind pedig a december kisebb súlyt képviselt, mint az előző két évben, vagyis ha volt is átrendeződés az vélhetően nem a karácsonyi ajándékoknál csapódott le. Ezen bolttípusnál a gyengébb ünnepi váráslások abszolút látszódnak, de az, hogy ez novemberre tolódott volna előre, a szerkezeti mutatóban egyáltalán nem érhető tetten.
A bútoroknál és műszaki cikkeknél fordított mintázatot láthatunk. Erős volt a november, de decemberre sem lehet azt mondani, hogy gyenge lett volna: 2023-as évnél kicsivel kisebb súllyal szerepelt, de 2022-ben nagyobbal. Vagyis ha csak az időbeli átrendeződést vizsgáljuk, nem nagyon láthatjuk a nyomát, de azt nem lehet teljesen kizárni, hogy a karácsonyi slágerajándékok tavaly a bútor- és tartós műszaki cikkek voltak, és a többletkereslet novemberben csapódott le a boltokban.
Az online kereskedelem eleve nagy részt hasít ki az év végi forgalomból, egyre többen rendelik meg így a karácsonyi ajándékokat, hogy elkerüljék a nagy év végi forgalmat a városban és a fizikai üzletekben. Az éven belüli megoszlást tekintve nem volt túl acélos 2024 utolsó két hónapja, de a november különösen nem.
Az online kiskereskedelem ráadásul novemberben szezonálisan igazítva is csökkent októberhez képest, míg a december - novemberhez viszonyítva - növekedett.
Szerkezeti vizsgálatunk összességében vegyes képet mutat, de a négy bolttípus egyikében sem lehet az előrehozott vásárlás mintáját egyértelműen kimutatni, sőt, némely esetben (különösen az online vásárlásoknál) kifejezetten ennek ellentmondó adataink vannak.
Vagyis a fentiekből nem látszik, hogy 2024-ben tömegesen váltak volna korai vásárlókká a magyarok
a karácsonyi ajándékok beszerzésénél, a decemberi visszaesésből inkább sejthető a visszafogottabb ajándékozási kedv, mintsem a novemberi nagybevásárlás. Ennek oka lehet a gyenge fogyasztói bizalom, de kis mértékben akár az is hozzájárulhatott, hogy a hosszú ünnepi időszakot sokan használták fel inkább utazásra. Hogy a kiutazások száma és a kint elköltött összegek hogy alakultak, majd csak a később érkező statisztikákból derül ki.
Azt viszont már most tudjuk, hogy az infláció már decemberben növekedésnek indult, 4,7 százalék volt a novemberi 3,7-hez képest, az árak az előző hónaphoz képest is 0,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek áremelkedése 5,4 százalék volt éves bázison.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
