Már eddig is lehetett látni, hogy irreális az Európai Bizottság azon elgondolása: jövő májusig szülessen meg a 2021-2027-es uniós költségvetésről a végső megállapodás az uniós állam- és kormányfők között, most pedig a Bizottság egy új anyaga kvázi el is ismeri ezt: az új megjelölt cél immár jövő év vége.
Az elmúlt másfél hétben a Portfolio számításai szerint újabb 124 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarország számára, ráadásul ez a pénzmozgás kizárólag a legnagyobb fejlesztési programunkban, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programunkban (GINOP) történt meg.
Több ponton is felülbírálta a tagállamok többsége az Európai Bizottság eredeti javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésről a múlt pénteki általános ügyek tanácsi ülésen és összességében a szabályok egyszerűsítése, illetve az 5+2 éves megbontás nélküli ciklus felé haladhatnak majd a folyamatok - foglalja össze a helyzetet a Bruxinfo.
Áru- és szolgáltatás vásárlás esetén az eddig 40 millió forintról 68,655 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia Magyarországon a vissza nem térítendő (például uniós) támogatást elnyerő cégeknek - derül ki a Közbeszerzési törvény (Kbt.) ma hatálya lépett módosításából. Építési beruházás esetén még nagyobb a lazítás, hiszen egységesen 300 millió forintra ugrott az az értékhatár, ameddig nem kell ilyen eljárással "bajlódnia" az ajánlatkérőknek, ami a klasszikus ajánlatkérők esetén tizenkétszeres értékhatár emelés.
Közúti, vasúti és közműfejlesztési projektek tömegéről döntött a debreceni BMW-gyár, pontosabban az annak helyet adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakítása érdekében friss határozatában a kormány, amelyek összértéke 126 milliárd forint - derül ki a Magyar Közlönyből. Ez akkora nagyságrendű csomag, hogy miatta aktualizálni kellett a 2022-ig szóló teljes országos közlekedés-fejlesztési programot is, amelynek keretösszege döntően a debreceni projektek miatt 147 milliárddal 2611 milliárd forintra ugrott.
Magyarország eddigi legnagyobb városfejlesztési projektjében, a Modern Városok Programban a fejlesztések összege elérheti a 4000 milliárd forintot - jelezte ma Varga Mihály pénzügyminiszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése kapcsán. Mindez azt jelenti, hogy bő két év alatt a program teljes keretösszege több mint duplájára ugrott, noha nagyjából ugyanarról a 250-260 projektről van szó. Ha a 23 megyei jogú várossal 2017 nyarára megkötött összes megállapodás 3400 milliárdos keretére gondolunk, ahhoz képest is 600 milliárdos az ugrás. A tárca az építőipari árak meglódulásával magyarázza a jelentős keretösszeg emelkedést - amit részben a dömpingszerű EU-pályázati meghirdetés váltott ki - és azt írja közleményében, hogy erre a problémára az volt a megoldás, hogy bizonyos projekteknél a kormány engedélyezte a többletforrást.
A Portfolio összesítése szerint az elmúlt két hétben újabb 211 millió eurónyi, mintegy 68 milliárd forintnyi, uniós támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as fejlesztési ciklus terhére, és ezzel idén összesen már mintegy 545 milliárd forintnyi folyósítás történt meg. Mindez szépen beleillik abba a képbe, amit október elején előrevetítettünk, miszerint év végéig még sok százmilliárd forintnyi brüsszeli átutalás történhet meg.
Az eredeti várakozásokat is meghaladva négy év alatt 360 milliárd eurót mozgósított az Európai Unió tagállamaiban a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) - közölték csütörtökön Brüsszelben a frissített számokat. Ez azt jelenti, hogy a 2020 végéig megcélzott 500 milliárd eurós szám reális, tarthatónak tűnik. Magyarországon a friss számok szerint a megkötött megállapodások már 2,3 milliárd eurónyi beruházást fognak mozgósítani és több mint 12 ezer kkv-nak fognak finanszírozási segítséget nyújtani.
Valamennyi tagállam közül Magyarország tűnik a legelégedetlenebbnek a soros EU-elnökség 2021 utáni keretköltségvetésről készülő tárgyalási keretével, ami az állam- és kormányfők közötti decemberi politikai vita paramétereit rögzítené. Több nettó befizető ország a jogállami elvek tiszteletben tartása mellett már a migráció terén mutatott szolidaritástól is függővé tenné a kifizetéseket, miközben a magyar kormány a Tanács jogi szolgálatára hivatkozva úgy véli, hogy az asztalon lévő bizottsági javaslatnak nincs jogalapja - írja a Bruxinfo.
Miután a Portfolio minapi "Budapest 2030" című fejlesztési konferenciáján már elhangzottak a 2030-ig szóló tervek, a szombati Magyar Közlönyben meg is jelent számos fontos vasútfejlesztési kormánydöntés. Így például az, hogy uniós pénzből elindul a Déli és a Nyugati Pályaudvar földalatti összekötésének tervezése, illetve a csepeli és a ráckevei HÉV Kálvin térig történő meghosszabbításának előkészítése. Utóbbi már az M5-ös metróvonal déli ágának kiépítését is célozza, északról pedig bekapcsolódik majd ebbe a nagy projektbe a szendendrei HÉV, amelynek vonalát szintén teljesen felújítják. A Kelenföld és a Ferencváros közötti Déli Körvasút fejlesztése is indul, emellett a kettes metró és a gödöllői-csömöri HÉV összekapcsolása, illetve a vonalak teljes megújítása is. Most tehát valóban átfogó elővárosi és városi vasútfejlesztési döntéssorozat született.
Miközben idehaza lecsavarta az EU-pénzek kifizetési "csapját" a kormány, aközben Brüsszelből szokatlanul felpörgött a támogatások átutalása, ez pedig kifejezetten jókor jött a magyar büdzsének - derül ki a Portfolio havi összesítőjéből. Közben az is lényeges, hogy a 2014-2020-as ciklusra kalkulálható teljes pénzügyi keretnek már 92%-át elosztotta a kormány a nyertesek között, igaz egyelőre még "csak" alig hattizedét fizette ki. Brüsszelből egyébként már a 7 évre járó pénzek közel negyede megérkezett, ami megfelel az EU-átlagnak, viszont messze minden tagországot megelőz azzal Magyarország, hogy a 7 éves keret több mint 100%-ára írt már ki pályázatokat.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett hétfőn megjelent kormányhatározat értelmében Lázár János újabb kormánybiztosi feladatokat lát el november 6-ától.
Egy minapi kormányhatározat jelentősen átrendezte a már korábban megnyitott EU-s gazdaságfejlesztési (GINOP) pályázatok keretösszegét és kiderült az is, hogy a kormány még idén két új, jelentős keretösszegű pályázatot indít az álláskeresők és a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására. A határozat értelmében jócskán megemelték annak a kkv-knak szóló pályázatnak a keretét is, amelyről holnap országos tájékoztató rendezvény sorozatot kezd a Portfolio és a Takarékbank.
Az uniós támogatások felpörgetett magyarországi kifizetése és "a beérkező támogatások várakozástól számottevően elmaradó mértéke" 2018-ban és 2019-ben is növelheti az államháztartás pénzforgalmi hiányát, ami így a továbbra is magas finanszírozási igényen keresztül az államadósság rátára is kihat - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank a minapi költségvetési elemzésében. A jegybanki szakértők azonban most is nyugtatnak: még ezzel a finanszírozási nehézséggel együtt is könnyedén teljesül a kormány egyik legfőbb célja: a GDP-arányos adósságráta csökkenése. Sőt, ez eléggé lendületes is lesz. Egyúttal újra azt szorgalmazzák, hogy a magasabb finanszírozási igényt devizakötvény kibocsátása helyett a lakossági állampapírok kibocsátásának "megnyomásával" finanszírozza az állam, mert ez a sérülékenységet is tovább csökkenti.
Az osztrák uniós soros elnökség a decemberi EU-csúcson akarja megnyitni a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló hivatalos vitát az állam- és kormányfők között, de ha a Brexit-megállapodás is arra az ülésre csúszik, akkor az uniós büdzsé gyors elfogadási terve végleg kisiklik - hívja fel a figyelmet aktuális helyzet összefoglalójában a Bruxinfo. A lap azt a hat témát is bemutatja, amely mentén a legtöbb vita várható a 2020 utáni EU-s költségvetésről és felvillantja azt a lehetőséget is, hogy ha kitolnák a Brexit átmeneti idejét, az segíthetne csökkenteni a 2020 utáni büdzsé finanszírozási rését is.
Az Európai Bizottság 243 millió euró (kb. 78 milliárd forint) összegű beruházási csomagot hagyott jóvá az uniós költségvetésből olyan projektekre, melyek a LIFE program keretében a természet és a környezet védelmét, valamint az életminőség javítását hivatottak előmozdítani Európa fenntarthatóbb és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdasági termelésre való átállása során.
Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.
Az elmúlt három hétben a Portfolio kalkulációi szerint közel 52 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére. Ez a fejlemény is bizonyítja azon értesülésünket, hogy nem általában "függesztették fel" a pénzek kifizetését Brüsszelből, sőt ez még a leggyakrabban megnevezett Operatív Programokra sem igaz teljes egészében, hanem csak bizonyos alprogramokban áll fenn az elszámolási vitákból eredően megszakított kifizetés helyzete, vagy veszélye.
Jóváhagyta a legnagyobb keretösszegű EU-s programunk, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program módosítására irányuló javaslatot a részére benyújtott tervezet szerint a kormány és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy azt nyújtsa be az Európai Bizottságnak - derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Sajnos a módosítás tartalma nem ismert, a rövid jogszabály nem tartalmazza.
Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:
Orbán Viktor mai évértékelő beszédében bejelentette, hogy tényleg alkotmányos jog lehet a készpénzhasználat....
Tavaly októberben volt egy kitörése a BABA-nak, akkor azt hittem, véget ér a végtelen várakozás, és eladhatom...
Ahogy közeledik a 2025-ös határidő a naptári üzleti éves vállalatok transzferár dokumentációjának elkészítésére... 
Meddig élvezhetjük reggeli kedvencünket? Hogyan hat rá a klímaváltozás? Milyen további kihívások várnak a kávéiparra?...
Egyértelmű, hogy egy alulárazott részvényben nagy a potenciál az emelkedésre. De a múlt példái bőven bizonyítják... 
Cser Tamással a (nem)olcsó európai részvényekről, Sándorfi Balázzsal a (nem)olcsó magyar ingatlanpiacról beszélgetünk...
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
