• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Brüsszel alig fizet Magyarországnak - Nagy döntéseket hozott a kormány

Éppen azon a napon jelentett be fontos döntéseket a kormány az EU-pénzek terén, amikor közzétette, hogy az alig érkező brüsszeli átutalások miatt itthon rekord magasra futott az államháztartási hiány. A két szál szorosan összefügg és emiatt az történt, hogy múlt szombattól a felére vágta az uniós pályázatok közszférán kívüli kedvezményezett nyerteseinek kifizethető támogatási előleg mértékét a kabinet. Ez azonnali hatállyal spórolást jelent az állami büdzsének, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek. Számos egyéb fontos szabályt is megváltoztatott szombati hatállyal a kormány, amelyek között olyanok is vannak, amelyek viszont pár hónapos távon inkább a havi uniós támogatás-kifizetés összegének növekedése irányába mutatnak.

Elfogadták a Sargentini-jelentést, mi lesz így Magyarországgal?

Számos fontos politikai és akár gazdasági következménye is lehet annak, hogy az Európai Parlament plenáris ülése ma bő kétharmaddal megszavazta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentést és így felszólította az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy vizsgálja meg a magyarországi helyzetet, illetve probléma esetén tegyen ajánlásokat az országnak. Az alábbiakban ezeket a lehetséges következményeket vesszük sorba röviden.

A Balaton és a Velencei-tó lehetnek egy világtrend legnagyobb magyar nyertesei

A világ egyik megatrendje, a városokba költözés, a következő évtizedekben Magyarországon is folytatódhat, de közben a távmunka lehetőségek terjedése, mint másik megatrend, fékezi ezt és a kettő együtt oda vezet, hogy olyan élhető térségek lesznek a legnagyobb nyertesek, mint például a Balaton, vagy a Velencei-tó - vetítette előre a következő évtizedek egyik lényeges fejlesztéspolitikai szempontját a Közgazdász-vándorgyűlés egyik panelbeszélgetésében Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A nagy trendek kapcsán részben ő, de főként az MNB elnökének főtanácsadója, Szapáry György is beszállt abba a vitába, ami abból kerekedett, hogy az Európai Unió sikeres volt-e eddig, vagy inkább hanyatlik, illetve csökken-e a jelentősége a következő időszakban. Arról is vita kerekedett, hogy a föderalizmus, vagy az erős nemzetállamok közössége-e a megfelelő út az EU számára.

Veri Magyarország az egész régiót az EU-pénzek gyors elköltésével

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásfelhasználásának mind a négy fontos mutatószámában a nyolc régiós ország között az élen jár Magyarország - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása egyik ábrájával Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára.

Nagy a veszélye, hogy 2022 előtt nem tud Magyarország az új EU-pénzből költeni

Az európai állam- és kormányfők láthatóan nem készek arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetést még a mostani Európai Parlament mandátuma, azaz 2019 májusa előtt elfogadják, így mindebből reálisan az következik, hogy 2022 előtt nem nagyon tudnak a tagállamok az új EU-büdzséből pénzt költeni - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának Általános Politikai Igazgatósága vezetője.

Takács Szabolcs: teljes képtelenség, hogy ki akarnánk lépni az EU-ból (2.)

"Teljesen nonszensz, hogy ki akarnánk lépni az európai államok közösségéből, se nem érdekünk, se ideológiailag vezérelt lépés nem lehetne ez" - jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. A miniszterelnök minapi kirgizisztáni látogatására is utalva hozzátette: az, hogy keressük a kapcsolatokat az eurázsiai rokonokkal, nem jelenti azt, hogy ne lenne érdekünk egy globálisan is erős Európai Unió. A minap egy tanulmány alapján azt mutattuk be, hogy az EU-ból való kilépés milyen drasztikus hatásokkal járna Magyarország számára, Takács kijelentése akár erre adott reakció is lehet:

"Nem akarunk többé fizetni Magyarországnak és Lengyelországnak"

Franciaország álláspontja az, hogy nem finanszíroznak olyan országokat a következő uniós költségvetési ciklusban, amelyek semmibe veszik az uniós alapelveket - mondta Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. A politikus ilyen országnak nevezte meg Lengyelországot és Magyarországot. Közben az EU-s költségvetésért felelős német biztos is kemény szavakkal illette a két országot a minap.

Kiszámolták: Magyarország bukná a legtöbbet, ha összeomlana az EU, vagy kilépne belőle

Az összes EU-tagállam közül Magyarország a legnagyobb nyertese az uniós tagságnak, így ha összeomlana a közösség, azaz "sima" szabadkereskedelmi övezetig lépne vissza az integráció, az minket viselne meg a legjobban - derül ki a Bank de France mélyreható tanulmányából. Az anyag az áruforgalom alapján minden tagállam esetén bemutatja, hogy mekkora lenne az EU-integráció visszafordításának költsége és egy külön vizsgálat arra is rávilágít: a magyar gazdaságnak fájna a leginkább, ha kilépnénk az EU-ból, azaz minden más tagállam kisebb veszteségekkel megúszná a saját távozását a közösségből.

Belengette a vétót Magyarország az újabb EU-s költségvetésnél

"Magyarország az ismertté vált tervezetet határozottan elutasítja, egy bevándorláspárti költségvetésnek tartja, ezért annak változatlan benyújtása esetén a tanácsi döntéskor megvétózná azt, várhatóan több tagállammal együtt" - ezt a harcias kijelentést fogalmazta meg a Magyar Időknek adott interjúban Schanda Tamás azzal a 2021-2027-es uniós költségvetési tervvel kapcsolatban, amely a következő időszakban még jó eséllyel jelentősen változni fog. Azt mindenesetre újra leszögezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, hogy Magyarország nem fogadja el a reál értelemben 24%-os, tehát legnagyobb vágást, a felzárkóztatási pénzeknél és a szintén jelentős vágást az agrárpénzeknél.

Ezermilliárdokkal tartozik Brüsszel - Benyújtja végre a számlát a kormány

Legalább 3,1 milliárd eurónyi, de lehetőleg 3,58 milliárd eurónyi EU-pénzt le kell hívnia az illetékes minisztériumoknak év végéig az Európai Bizottságtól és közben december végéig a 7 évre szóló összes EU-pénzről itthon döntést kell hozni - ezeket írta elő a kormány egy friss határozatban. A lépések összhangban vannak a Portfolio azon minapi információival, hogy formálódik az egyezség a Bizottsággal a vitás kérdésekről, amelyek után késő ősztől többmilliárd eurónyi brüsszeli átutalás várható. Most tehát ezek elérését adta írásbeli utasításba a kormány és közben akár hathavi céljuttatást is belengetett az ezen dolgozó minisztériumi alkalmazottaknak.

Még tovább emelték a legnépszerűbb uniós pályázat keretösszegét!

Az eddigi 108,94 milliárdról 120 milliárd forintra megemelték a mostani uniós ciklus talán legnépszerűbb gazdaságfejlesztési (eszközbeszerzési) pályázatának, a GINOP-1.2.1-16-osnak a keretösszegét - derült ki a hivatalos pályázati oldalon ma megjelent szűkszavú közleményből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eredeti keretösszegnek már több mint hatszorosára (!) emelték a támogatási keretet, és így az erre a konstrukcióra valaha pályázatot benyújtó cégeknek mintegy kétharmada nyert is pénzt.

Hozzányúlt a kormány két EU-s programhoz

Két nagy uniós fejlesztési program tartalmi módosítását is jóváhagyta még július végén a kormány, így azok most brüsszeli jóváhagyásra várnak és most az egyik program módosításának hátteréről is kapott tájékoztatást a Portfolio.

Átlépte a bűvös határt a kormány pénzosztása

A júniusi 141-ről júliusban 183 milliárd forintra, január óta a legmagasabbra, ugrott az uniós támogatások nyerteseknek kiutalása és ezzel átlépte az Orbán-kormány a bűvös 5000 milliárd forintos kifizetett pénzállományt - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Bizottsággal vívott, százmilliárdos méretű elszámolási viták és az emiatt extrém nagyra hízott költségvetési hiány mellett sem lassítja az intézményrendszer a kifizetéseket. Sőt az is lehet, hogy mivel már látszik az ősszel Brüsszelből megérkező átutalások esélye, ezért bátran zajlik itthon a nyerteseknek járó támogatások kifizetése.

Új autópálya szakaszt kap Magyarország

Az EU közel 200 millió eurós (64 milliárd forintos) támogatást nyújt a Kohéziós Alapból a kelet-magyarországi autópálya-hálózat Berettyóújfalu és Debrecen közötti szakaszának kivitelezésére - jelentette be pénteki közleményében az Európai Bizottság a projekt jóváhagyását. Ez sorozatban a hatodik nagy közlekedésfejlesztési beruházás a 2014-2020-as uniós ciklusban, amit az EU jóváhagyott az elmúlt hónapokban. A maival együtt immár kb. 475 milliárd forintnyi brüsszeli támogatásról van szó. A mostani hír a szakasz finanszírozásáról fontos, de érdemes kiemelni, hogy a szakaszt 2016 nyara óta építik.

Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország

Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.

Meghátrál a kormány, hogy dőlhessenek végre az EU-pénzek Magyarországra

Meghátrál a kormány, hogy dőlhessenek végre az EU-pénzek Magyarországra

Már nem tartja indokoltnak a közbeszerzési ellenőrzések minisztériumból való kiszervezését Gulyás Gergely, mert azt házon belül is meg lehet oldani mintegy 80 ember felvételével, ezért nem hosszabbítja meg ezt a keretszerződést az érintett cégekkel a Miniszterelnökség - többek között ezt jelentette be a mai Kormányinfón maga a tárca vezetője.

Hatalmas EU-pénzt kap a dél-balatoni vasútfejlesztés!

Az eddigi négy után ma újabb nagy közlekedésfejlesztési projektünk támogatásáról döntött az Európai Bizottság, ugyanis ma bejelentette, hogy 193 millió eurót (több mint 60 milliárd forintot) biztosít a Kohéziós Alap forrásaiból a Székesfehérvár és Keszthely közötti, összesen 123 km hosszúságú balatoni vasútvonal újjáépítésére és korszerűsítésére.

Hirtelen triplájára emelte a kormány a határmenti gazdaságfejlesztési keretet

Az idei költségvetési törvényben rögzített 15,8 milliárdról kereken 50 milliárd forintra emeli a 2019-es büdzsében a határ menti gazdaságfejlesztési programokra szánt vissza nem térítendő források keretösszegét a kormány - derült ki a friss Magyar Közlönyből. Ez azt jelenti, hogy az illetékes minisztereknek villámgyorsan meg kell találniuk a szükséges forrásokat a jövő évi költségvetésben erre a célra, hiszen arról holnap szavaznak a parlamentben.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hoppá: jönnek az új bónusz állampapírok, ennek sokan nem fognak örülni!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility