A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.
Egy minapi kormányhatározat és a legfrissebb támogatási adatok alapján a 7 évre járó EU-pénzek teljes egészét elosztotta már a nyertesek között a magyar kormány - derül ki adatbázisunkból. Mivel a támogatói döntések bejelentése 2015 tavaszán indult el Magyarországon, így valójában 4 év kellett a 7 évre járó pénzek elosztásához. Ez persze nem meglepő: konkrét és kimondott cél is volt ez arra hivatkozva, hogy ne a ciklus végére maradjon a feladat és minél hamarabb induljanak el a projektek. A 7 éves keret 100%-ának elosztása azonban nem jelenti azt, hogy a következő években ne folytatódna az EU-s pénzosztás Magyarországon: sőt, még mindig nagy összeg vár elosztásra.
Az Európai Bizottság is nyilvánosságra hozta ma a legelső, fekete lyukról készült képet, melyet egyébként hat, egyidejűleg megtartott sajtótájékoztatón mutattak be világszerte - hívja fel a figyelmet közleményében a Bizottság.
Rekordévet zárt tavaly a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).
Az Európai Tanács a mai napon határozatot fogadott el az európai fejlesztésfinanszírozási struktúrával foglalkozó "bölcsek" magas szintű munkacsoportjának létrehozásáról - áll a Tanács közleményében.
A világ különböző BMW-gyáraival kapcsolatos döntések és az autómárka eddigi stratégiája afelé mutat, hogy a debreceni gyár 2023-2024 körül kezdheti meg a termelést, igaz egyelőre nem ismert autótípus mellett - vázolta a Portfolio Kelet-Magyarországi Gazdasági Fórum panelbeszélgetésén Póser Zoltán. Az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ ügyvezetője azonban azt is jelezte, hogy addig is nagyon pöröghet a város térségének gazdasága, hiszen messze a legtöbb gazdaságfejlesztési EU-pályázatot nyerték el az ottani székhelyű cégek az országban. A panelbeszélgetésben részt vevő vállalati vezetők úgy látják, hogy már az eddigi "pörgéshez" is nagyon megnehezedett a munkavállalók felvétele és ezzel együtt megugrottak a bérek is, de egyelőre nincsenek még (tömegesen) külföldi munkavállalók a városban, mert nincs még égető szükség rájuk. A Portfolio ingyenes Gazdasági Fórumsorozata május 14-én Szegedre, majd május 16-án Kecskemétre látogat, további részletek és regisztráció itt és itt.
Három hét múlva, május elsején ünnepli 15 éves EU-tagságát Magyarország, illetve további 9 régiós ország, és ennek alkalmából magasszintű konferenciát szervez az Európai Bizottság jövő hétfőn és kedden Bécsben és Pozsonyban. Az eseményről a Portfolio beszámol majd.
Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával megjelent a csütörtöki Magyar Közlönyben a magyarországi útprogram következő 5 évben várható finanszírozásának részleteit tartalmazó határozat. Ezek szerint a kormány 2024-ig közel 1000 milliárd forintot fordít erre a célra.
Nagy többséggel fogadott el hétfőn és kedden az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága két olyan jelentést, amelyek fontosak a 2021-2027-es EU-s költségvetés Közös Agrárpolitikájáról (KAP) szóló intézményközi egyeztetésben és összességében a kisebb agrárgazdaságoknak lehetnek előnyösek. Lényeges fejlemény azonban, hogy most csak a szakbizottságok támogatták a jelentéseket, a végszavazást majd az új összetételű EP tartja róluk, és elképzelhető, hogy az egész jelentéskészítési folyamat újraindul, így a parlamenti szakbizottságok mostani tervei könnyen füstbe mehetnek - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.
Uniós nagyprojektek támogatásáról döntött ma az Európai Bizottság és ebbe a csomagba a budapesti M0 körgyűrű déli szakaszának fejlesztése is bekerült, amely a brüsszeli testület döntése értelmében 105,5 millió eurónyi, mintegy 34 milliárd forintnyi támogatásra számíthat - derül ki a brüsszeli testület közleményéből.
Egyre nő a valószínűsége annak, hogy a 2021-2027-es EU-költségvetősről szóló végleges pénzügyi alku áttolódik majd a 2020 második felében esedékes német soros EU-elnökség idejére, mert egyelőre a tagállamok inkább csak alibiznek döntéshozatal címén - hívja fel átfogó anyagában a figyelmet a Bruxinfo.
Az adott cég termelékenység növekedésével összhangban lévő béremelést célszerű csak megvalósítani és közben törekedni kell a munkahely-kiváltó beruházásokra akár az NHP Fix segítségével, mert a bérspirál egyelőre nem áll meg Magyarországon - ez volt a fő üzenete a minap Győrben megrendezett Nyugat-Magyarországi Gazdasági Fórumunknak, ahol a vállalatvezetők, banki szakemberek, gazdasági elemzők járták körbe a magyar gazdaság versenyképességének és munkaerőpiacának kilátásait. Április 4-én Debrecenben, május 14-én Szegeden, 16-án pedig Kecskeméten beszélgetünk az ottani cégek illetékeseivel ezekről a témákról, érdemes tehát regisztrálni azokra az ingyenes rendezvényeinkre is a fenti linkeken.
Hét ország, köztük Magyarország közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött agrártámogatások növelését vagy legalább a jelenlegi szinten tartását a 2020 utáni uniós költségvetési időszakban a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén - közölte az Agrárminisztérium (AM) a testület brüsszeli ülését követően az MTI-vel.
Február elejéről március elejére 167 milliárd forinttal 9178 milliárd forintra visszaesett a megítélt EU-támogatások volumene Magyarországon - derül ki a példátlan helyzet a Portfolio adatbázisából. Úgy tudjuk, hogy a visszavágás mögött jórészt két nagy egyedi ügy hatása húzódik meg, ami most jelent meg a statisztikában, és összességében nem ad okot aggodalomra. Közben itthon nagyon lelassultak az EU-s kifizetések, míg Brüsszelből örvendetesen jönnek továbbra is az átutalások, de néhány nagyobb vitás ügy - például a vízügyi keretközbeszerzés több százmilliárdos ügyének - elhúzódása miatt esélyes, hogy megint év végén lesz majd a nagyobb "pénzeső" kintről.
Az Európai Unió (EU) Kohéziós Alapja több mint 218 millió eurót (mintegy 69,7 milliárd forint) biztosít két magyarországi fejlesztéshez: az M8-as autópálya építéséhez, valamint Budapest és Budaörs szennyvízrendszerének fejlesztéséhez - közölte Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos Brüsszelben kedden. A döntésről a Bizottság napi hírösszefoglalója az első helyen emlékezik meg, a magyar nyelvű sajtóközlemény pedig szokatlan módon egy miniinterjút is tartalmaz Corina Cretuval.
A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.
"Az euró egy politikai projekt az Európai Unión belül és ahhoz, hogy a klubhoz tartozzon valaki, el kell fogadnia a klub szellemiségét is", nem pedig a brithez hasonló elutasító módon viselkedni - így reagált a Portfolio kérdésére ma Pierre Moscovici egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. Az uniós gazdasági és pénzügyi biztos ezt akkor mondta, amikor azt firtattuk, hogy hogyan látja a magyar euróbevezetés esélyeit annak tükrében, hogy egy éve ő maga még arról beszélt, hogy visszautasíthatatlan ajánlatot fognak tenni a 2020 utáni EU-s költségvetésben a régiós országok felé a pénzcseréhez, de ennek jeleit nem igazán látjuk a Bizottság által tavaly közzétett, azóta formálódó büdzsében.
Kiszivárgott a kedd esti francia-német pénzügyminiszteri találkozóra időzítve egy stratégiai dokumentum arról, hogy az Európai Unió két legnagyobb tagállama hogyan képzeli el a közös eurózóna költségvetés kérdését. Ezen már hosszú hónapok óta vitatkoztak egymással ketten, de a minap aláírt államközi szerződés a jelek szerint ezt a vitát is kimozdította a holtpontról. A német sajtóban ma kiszivárogtatott részletek afelé mutatnak: kompromisszumos megoldás született, ami egyúttal a 2020 utáni magyarországi EU-pénzek volumene szempontjából rossz előjeleket is tartalmaz. Az utóbbi miatt egyúttal egyfajta ösztönzőt is kaphat Magyarország arra, hogy minél hamarabb lépjen be az eurózóna előszobájába, mert csak így juthat reformtámogató és beruházási forrásokhoz ebből az új kasszából.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Közel akkora brüsszeli pénzlehívásra számít idén a magyar kormány, mint a tavalyi tényadat, ami nagy év végi hajrával alakult ki - derül ki egy friss kormányhatározatból. Ez egyúttal felhatalmazást ad arra is, hogy a tavalyi nagy pénzlehívási tempó után kifizethetik a beígért hathavi céljuttatást a tárcák a saját dolgozóiknak. Az idei - várhatóan ismét intenzív - munkához viszont nem ígér újabb céljuttatást a kormány, miközben már elkezdett felkészülni a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is:
Ahogy közeledik a 2025-ös határidő a naptári üzleti éves vállalatok transzferár dokumentációjának elkészítésére... 
Orbán Viktor mai évértékelő beszédében bejelentette, hogy tényleg alkotmányos jog lehet a készpénzhasználat....
Tavaly októberben volt egy kitörése a BABA-nak, akkor azt hittem, véget ér a végtelen várakozás, és eladhatom...
Ha már a múlt héten is a párkapcsolat volt a téma, folytassuk most szombaton is ezzel. Íme egy másik cikk a témában...
Meddig élvezhetjük reggeli kedvencünket? Hogyan hat rá a klímaváltozás? Milyen további kihívások várnak a kávéiparra?...
Egyértelmű, hogy egy alulárazott részvényben nagy a potenciál az emelkedésre. De a múlt példái bőven bizonyítják... 
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
