A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program elmúlt napokbeli forrásátcsoportosításaival és az eddigi pályázói érdeklődéssel összefüggésben pénteken érdemben csökkentették a keretösszegét két uniós pályázatnak. Mivel az új keretösszegek megegyeznek a már eddig is jóváhagyott támogatási igényekkel, lényegében arról van szó, hogy ezeket a pályázatokat végleg bezárták.
A visszavont forgalmi engedélyű, de a visszavonástól számított 5 évig még üzemeltethető online pénztárgépek esetén idén év végéig gondoskodnia kell az üzemeltetőknek "az euró hivatalos pénznemmé tételének időpontját tartalmazó rekord alapértékének 2030. január 1-jére történő módosításáról" - derül ki a Pénzügyminisztérium rendeletéből a legfrissebb Magyar Közlönyből. A taxamétereknél ezzel párhuzamosan 2020. január elseje helyett 2030. január elsejét kell megadni az említett rekord alapértékének.
Az eddigi 15,6-ról 10,3 milliárd forinttal, azaz harmadával vágták az "Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése" című, GINOP-7.1.2-15 kódszámú uniós pályázat keretösszegét és közben néhány lényeges technikai szabályt átírtak a felhívásban - derült ki a hivatalos pályázati oldali közleményből.
Számos ok mellett az EU-pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekkel való 2020 utáni összekötése is meghúzódhat amögött, hogy a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a váratlan döntést jelentette be, miszerint határozatlan időre elnapolja a kormány a közigazgatási bírósági rendszer 2020-tól tervezett felállítását.
Előrehaladott tárgyalások zajlanak arról, hogy a kis- és középvállalatok digitalizációját, szemléletformálását elősegítő uniós pályázathoz hasonló, több milliárd forintos konstrukció induljon a közép-magyarországi régióban is - tudta meg a Portfolio. Információinkat alátámasztja az, hogy egy szerdai debreceni szakmai rendezvényen az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára már jelezte a konstrukció központi régióra való kiterjesztésének szándékát.
A kedd esti informális EU-csúcs után is megmaradt a látványos nézetkülönbség Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök között arról, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke. Míg a kancellár egyértelműen Manfred Weber néppárti csúcsjelöltet támogatja, addig a francia elnök vagy Michel Barnier Brexit-főtárgyalót, vagy olyat, aki tud franciául is. Macronhoz hasonlóan Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is azt hangsúlyozta: az idén megüresedő négy uniós csúcsposzt felére női vezetőnek kell kerülnie, így például az állítólag a V4-ek által is támogatott Kristalina Georgieva, a Világbank bolgár származású vezérigazgatója is abszolút versenyben van Margarethe Verstager versenyügyi biztos mellett. Tusk és Merkel tervei szerint a június 21-22-i EU-csúcson "csomag megállapodás keretében" már dűlőre kellene jutni a személyi kérdésekben.
Három főbb területen is módosították a legnépszerűbb uniós gazdaságfejlesztési pályázatok eddig ismert szabályait az elmúlt 24 órában megjelent hivatalos közlemények, ugyanis egyrészt átszabták a pályázatok keretösszegeit, új feladatokat adtak az uniós adatvédelmi rendeletből eredően és közben módosultak a monitoring tájékoztatók is.
Összesen 167,5 milliárd forintot szán a kormány idén a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv) erősítésére, ebből 90,84 milliárd forintot vissza nem térítendő és 76,7 milliárd forintot visszatérítendő formában - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) XXXVI. közgyűlésén, Budapesten.
Mától érhetők el és júliusig tesztüzemben működnek a megújult bűnügyi és baleseti interaktív térképek a terkep.police.hu oldalán - derül ki a rendőrség közleményéből. A rendőrségi térképtár az összesen 5,148 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból finanszírozott inNOVA projekt első, a nyilvánosság számára is elérhető eleme.
A Portfolio minapi jelzésével összhangban továbbra is súlyos elszámolási viták vannak a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között a közbeszerzés ellenőrzés terén és egy keddi brüsszeli egyeztetésre a magyar fél olyan tárgyalási javaslatot vitt, hogy belemenne mintegy 400 milliárd forintos átalánybüntetésbe - tudta meg a 24.hu. A lap szerint azonban a brüsszeli hatóságok nem valószínű, hogy beérnék 10%-os átalánykorrekcióval az érintett bő 4000 milliárd forintnyi, uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél, hanem ennél magasabb, akár 1000 milliárd forintos pénzügyi korrekciót is javasolhatnak.
Minden magyar évente átlagosan 130 ezer forintot nyer az Európai Unió legnagyobb vívmányával, a közös piaccal, de hatalmasak az országon, sőt a kontinensen belüli területi különbségek - derül ki egy a minap közzétett tanulmányból. A Sussexi Egyetem és a Bertelsmann Alapítvány közös kutatása szerint míg a nyugat-magyarországi régióban élők jóléte évente átlagosan mintegy 147 ezer forinttal és több mint 3,5%-kal nő a kereskedelem élénkülése nyomán, addig az észak-magyarországiaké csak 77 ezerrel és kevesebb, mint 3,5%-kal. A nagyfokú abszolút különbség mellett az valamelyest örvendetes, hogy a magyarok relatív jóléte átlagosan közel azonos ütemben nő országszerte.
"Mit tesz értünk Európa konkrétan? Miért menjünk el szavazni?" Lényegében ezekkel a szavakkal fordultak hozzám az unokahúgaim a közelmúltban, amikor a közelgő európai választásokról beszélgettünk. Ez a kérdésfeltevés egy mindinkább uralkodóvá váló jelenségről árulkodik: arról, hogy Európa mintha egyre kevésbé lenne látható saját lakói számára; hogy értékes eredményeit mindinkább magától értetődőnek tekintjük.
Spanyolország kivételével minden európai országban úgy gondolja a megkérdezettek többsége, hogy az Európai Unió tíz-húsz éven belül felbomlik majd - derül ki egy most készült felmérésből. Az unió támogatottsága továbbra is magas, de a jelek szerint sokan félnek attól, hogy ennek ellenére vége lesz az EU-nak.
Magyarországon a csaláskockázat-értékelés nem volt eléggé átfogó és nem azonosította a kifejezetten az operatív programok által érintett művelettípusokhoz és kedvezményezettekhez kapcsolódó kockázatokat - állapította meg ma közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék. A testület azt is felrótta, hogy Magyarországon az irányító hatóságok nem jelentik azokat a csalásgyanús eseteket, amelyeket azelőtt rendeztek, hogy a kapcsolódó kiadásokat igazolták az Európai Bizottság felé. Fura módon most éppen az Európai Bizottság "vette védelmébe" a magyar hatóságokat a Számvevőszék előtt.
Széles körű társadalmi egyeztetéssel készül a kormány kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiája (kkv-stratégia), amelynek célja, hogy Magyarországon erős, hazai tulajdonú vállalkozói réteg legyen - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön a kkv-stratégiáról rendezett országos fórumsorozat tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón Budapesten.
Hogyan néz ki a magyar gazdaság és az ingatlanárak pályája a következő években és hogyan alakulhat a forint árfolyama? Hogyan lehet áthidalni a Kecskemét térségének munkaerőhiányából és lendületes béremelkedéséből adódó feszültségeket és mindebben a digitalizáció, illetve az olcsó hitel- és tőkeági finanszírozási lehetőségek hogyan segítenek? Ezekre a kérdésekre biztosan választ kap, ha ellátogat tavaszi vidéki konferenciasorozatunk utolsó állomására, május 16-án Kecskemétre.
A Világbank vezérigazgatója, a bolgár származású Kristalina Georgieva erős versenyző az Európai Bizottság elnöki posztjára és már tárgyaltak a személyéről a múlt heti nagyszebeni EU-csúcson is az állam- és kormányfők - tudta meg két forrásból is a Bloomberg. A május 26-i EP-választás után két napra már össze is hívták az újabb EU-csúcsot, hogy első körben egyezkedni tudjanak az idén megüresedő fontos brüsszeli posztokról.
A tagállamok többsége együtt tudna élni az Európai Bizottság által a 2021-2027-es ciklusra javasolt új agrártámogatási modellel, de az eddigieken felül is puhítanának még rajta, mielőtt rábólintanának a megfelelésen alapuló rendszerről a teljesítményalapú politikára való áttérésre - derült ki az uniós agrárminiszterek KAP-reformról szóló keddi nyilvános brüsszeli ülésén a Bruxinfo összefoglalója szerint. A Nagy István magyar agrárminiszter által az ülésen szorgalmazott információkról külön cikkünk az Agrárszektor társoldalunkon itt érhető el.
A magyarok kétharmada szerint kizárólag oktatásra, egészségügyre és munkahelyekre kellene fordítani az EU-s pénzeket és szintén kétharmaduk szerint a pénzosztást egy a magyar kormánytól független uniós szervezetre kellene bízni - derült ki a Momentum megbízásából készült reprezentatív Medián-felmérésből.
Hétfő este rövid tárgyalást tartott Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök a washingtoni Fehér Házban.
Olyan viharos időket élünk az elmúlt egy hónapban, hogy csak a fejünket kapkodjuk. Azt lehetett sejteni, hogy Trump...
Az ingatlanpiac alakulása számos közgazdasági és makrogazdasági tényezőtől függ, amelyek összjátéka határozza...
Orbán Viktor mai évértékelő beszédében bejelentette, hogy tényleg alkotmányos jog lehet a készpénzhasználat....
Ahogy közeledik a 2025-ös határidő a naptári üzleti éves vállalatok transzferár dokumentációjának elkészítésére... 
Meddig élvezhetjük reggeli kedvencünket? Hogyan hat rá a klímaváltozás? Milyen további kihívások várnak a kávéiparra?...
Egyértelmű, hogy egy alulárazott részvényben nagy a potenciál az emelkedésre. De a múlt példái bőven bizonyítják... 
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
