Németország választott – Friedrich Merz lehet a következő kancellár, egy nagy kérdés maradt még

Néhány órája Christian Lindner, a liberális FDP elnöke, volt pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy amennyiben pártja kiesik a Bundestagból, ő visszavonul az aktív politizálástól.

X-oldalán nemrég azt írta:

Most visszavonulok az aktív politikától.

Az FDP végső eredményét most 4,4 százalékra becsülik, így tehát alulmarad az 5 százalékos küszöbnek.

A Szabaddemokrata Párt 2013-ban egyszer már kiesett a parlamentből, de 2017-ben sikerült visszatérniük.

(X)

Ötpárti parlamentet jelez előre az új becslés, a CDU/CSU-nak és az SPD-nek együtt meglehet a többség: 208 mandátumra számíthat előbbi, 121-re az utóbbi, a többséghez 316 kell.

Olaf Scholz kancellár az SPD színeiben első helyen végzett választókörzetében Potsdamban 21,8 százalékkal.

Nagy volt a verseny: CDU-s ellenfele 20,6, AfD-s kihívója 19 százalékot szerzett. Ugyanitt indult Annalena Baerbock külügyminiszter zöld színekben, ő 15,9 százalékot ért el.

Scholz szavazataránya 12,2 százalékponttal esett vissza 2021-hez képest.

(ZDF)

Friedrich Merz X-oldalán azt írta, az Egyesült Államok és Oroszország közeledése miatt különösen fontos most, hogy gyorsan kormánya legyen Németországnak.

Az elmúlt napokban az volt a benyomásom, hogy Oroszország és Amerika közeledik egymáshoz Ukrajna feje fölött, és így Európa feje fölött is. Ezért néz most mindenki Németországra. Milyen gyorsan tudnak majd kormányt alakítani a németek ez után a bonyolult választási eredmény után? Ez most tényleg prioritás számomra

- írta Merz.

(X)

Nagyon úgy néz ki, hogy öt párt már bejutott a Bundestagba, egy, a liberális FDP pedig kiesett.

Egy párt bejutása bizonytalan még: a radikális baloldali Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) az 5 százalékos küszöbnél billeg.

Amennyiben bejutnak, 35 képviselőjük lehet, ez pedig elég ahhoz, hogy a CDU/CSU ne tudjon csak az SPD-vel többségi kormányt alakítani, hanem hárompárti koalícióra lesz szükség.

Friedrich Merz, a CDU/CSU kancellárjelöltje 47,72 százalékkal könnyedén megnyerte saját választókörzetét, Hochsauerlandkreist Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.

Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje viszont alulmaradt körzetében, Bodenseekreisban: 20,36 százalékot szerzett, míg CDU-s ellenfele 40,03 százalékot. (Tegyük hozzá, Baden-Württemberg tartomány nem éppen az AfD fellegvára.)

A Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck szintén elvesztette választókörzetét, Flensburg-Schleswiget.

Weidel és Habeck ugyanakkor a tartományi listákról a Bundestagba jut.

(ZDF)

A Forschungsgruppe Wahlen legújabb becslése hatpárti Bundestagot jelez előre. A becslés szerint a radikális baloldali BSW 5,0 százalékot szerez, így bejutnak a parlamentbe. Ha ez így marad, a CDU/CSU és az SPD együtt nem szerez többséget, ami 316 szavazat lenne, így hárompárti koalícióra lesz szükség.

A mandátumeloszlás így néz ki:

• CDU/CSU: 197
• AfD: 141
• SPD: 114
• Zöldek: 82
• Die Linke: 60
• BSW: 35
• SSW: 1

(Az SSW a dán és a fríz kisebbség pártja, Schleswig-Holstein tartományban működik.)

(ZDF)

A radikális baloldali Die Linke (Baloldal) 8,5 százalék körüli eredményt érhetett el a választásokon, ezzel egyértelműen ők a 2025-ös választás meglepetéspártja.

2021-ben 4,9 százalékot szereztek, és csak azért kerülhettek be a Bundestagba, mert 3 egyéni körzetet elvittek.

A párt a tavaly júniusi EP-választáson csak 2,7 százalékot ért el, és már mindenki temette őket.

A Die Linke a 18-24 éves korosztályban a legnépszerűbb párt lett a mostani választáson.

Jan van Aken listavezető vasárnap este bejelentette, a párt bizonyosan nem lép kormányra, hanem ellenzékbe vonul, hogy megnehezítse Friedrich Merznek "a jóléti állam elleni támadását".

(ZDF)

Az egykori Német Demokratikus Köztársasághoz (NDK) tartozó tartományokban nagyon mások a választási eredmények, mint az ország teljes területét tekintve.

A szélsőjobboldali AfD 34 százalékos támogatottsággal messze az első, a második CDU csak 17,8 százalékos.

Jól szerepeltek a radikális baloldali pártok is keleten: az NDK állampártjának utódpártjából alakult Die Linke 13,2 százalékot érhetett el, a belőle kiszakadt BSW 10,2 százalékot.

A radikális baloldal támogatottsága tehát 23,4 százalékos, a radikális baloldal és a radikális jobboldal együttes támogatottsága pedig 57,4 százalékos a keletnémet tartományokban.

Az SPD 11,3 százalékkal negyedik, a Zöldek 5,8 százalékkal éppen csak átlépné a küszöböt, a liberális FDP-nek pedig 3,3 százaléknyi szavazója van a volt NDK területén.

(ZDF)

Újabb előzetes becslés érkezett: az erőviszonyok érdemben nem változtak. Nagy kérdés, hogy a tavaly januárban alapított szélsőbaloldali BSW bejut-e a Bundestagba; jelenleg 4,9 százalékon állnak.

A liberális FDP, úgy tűnik, ki fog esni: 4,6 százalékra becsülik végső eredményét.

A CDU/CSU 28,5 százalékkal győz, de így is történetének második legrosszabb eredményét éri el. (A legrosszabbat 2021-ben.)

Az SPD 16,4 százalékkal csak harmadik, újabb kori történetében ez a legrosszabb eredménye.

A 2013-ban alapított AfD viszont legnagyobb sikerét érte el: 20,4 százalékkal második lett.

Friedrich Merz, a CDU/CSU kancellárjelöltje, Németország (valószínűleg) jövendő kancellárja azt tervezi, hogy húsvétig (április 20.) megalakítja kormányát.

Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan alakítsunk kormányt

- mondta Merz.

Hozzátette, tárgyalásokat kezdenek a jelenleg vezető kormánypárttal, az SPD-vel arról, hogyan lehetne addig is megállapodásokat kötni egymással, hogy az átmeneti időszakban Németországot a nemzetközi színtéren képviseljék.

Olaf Scholz leköszönő kancellár egyetértett a javaslattal.

Merz azt is elmondta, tartani akarja magát ígéretéhez, hogy kancellársága első napjától beutazási tilalmat vezet be a papírokkal nem rendelkező migránsokkal szemben. Scholz erre azt felelte, az SPD tartani fogja magát az uniós joghoz.

(Die Welt)

Olaf Scholz kancellár, akinek a pártja, az SPD csak a harmadik helyen látszik végezni a választáson, azt mondta, amennyiben a szociáldemokraták koalíciós tárgyalásokat folytatnának a győztes CDU/CSU-val, pártjának tárgyalásvezetőt kell találnia.

Scholz kizárta, hogy ő rendelkezésre állna.

(ZDF)

Christian Lindner, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke, volt pénzügyminiszter kijelentette, amennyiben pártja nem jut be a Bundestagba, lemond, és visszavonul a politikától is.

Az FDP az előzetes becslések szerint nem fogja elérni az 5 százalékot, így kiesik a Bundestagból, de némi reménye még maradt a pártnak.

(Tagesschau)

Donald Trump amerikai elnök saját közösségi platformján, a Truth Social-ön reagált a CDU/CSU győzelmére.

Úgy tűnik, hogy a németországi konzervatív párt megnyerte a nagy és várva várt választást. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a német emberek is belefáradtak abba, hogy hosszú évek óta nem a józan ész uralkodott, különösen az energia és a bevándorlás terén. Ez egy nagy nap Németország számára, és az Amerikai Egyesült Államok számára is egy Donald J. Trump nevű úriember vezetésével. Gratulálok mindenkinek – még sok győzelem következik!!!!

– írta Trump csupa nagybetűvel.

A Trump kormányzatában fontos szerepet vállaló Elon Musk egyébként aktívan támogatta a végül második helyre befutott szélsőjobboldali AfD-t.

(Truth Social)

Ha a 18 és 24 év közötti fiatalokon múlna, a mai választást a radikális baloldali Die Linke nyerte volna meg. A párt támogatottsága ebben a korosztályban 27 százalékos, őket az AfD követi 21 százalékkal. A CDU/CSU a legfiatalabb szavazók körében mindössze 12 százalékos, az SPD-é 11.

A CDU/CSU győzelme elsősorban a 60 évesnél idősebbnek köszönhető. A legidősebb korosztályokban a párt támogatottsága 38 százalékos, ami csaknem 10 százalékkal felette van országos eredményének. A második legerősebb párt ebben a korosztályban Németország másik hagyományos "nagypártja", amely idén a harmadik helyre szorult. A 60 év felettiek 23 százaléka szavazott a szociáldemokrata pártra.

A 30-44 évesek körében az AfD a legnépszerűbb párt, második a CDU/CSU, harmadik a Zöldek.

A 45-59 évesek szimpátiája áll legközelebb a teljes lakosságéhoz: az első a CDU/CSU, második az AfD, harmadik az SPD, negyedik a Zöldek, ötödik a Die Linke.

(Die Welt)

A 2013-ban alapított szélsőjobboldali AfD szinte biztos, hogy második helyen végzett a mai Bundestag-választáson 19-20 százalék körüli eredménnyel.

Ezzel a párt rövid történetének legnagyobb sikerét érte el országos választáson.

2013-ban 4,7 százalékkal még alatta maradtak a küszöbnek, 2017-ben azonban már 12,6 százalékot szereztek. 2021 visszaesést hozott, akkor csak 10,4 százalékot értek el, most viszont ennek a számnak akár kétszeresét is megszerezhetik.

Németország legnépszerűbb politikusa, az SPD színeiben politizáló védelmi miniszter, Boris Pistorius "katasztrofálisnak" nevezte pártja választási eredményét.

Ezen nincs mit szépíteni

- mondta Pistorius, akit egy időben Olaf Scholz alternatívájaként is emlegettek a kancellárjelölti poszton.

A védelmi miniszter gratulált a CDU/CSU-nak győzelméhez, ugyanakkor szerinte nem ők kerültek ki a választás "fényes győzteseiként".

(ZDF)

Robert Habeck leköszönő alkancellár, a Zöldek kancellárjelöltje kijelentette, hajlandó lenne koalícióra lépni a vélhető győztes CDU/CSU-val, illetve a valószínű harmadik SPD-vel.

Ismét készek vagyunk, hogy felelősséget viseljünk

- mondta Habeck.

Hogy kétpárti vagy hárompárti koalícióra lesz-e szükség, az elsősorban attól függ, hogy végül hány párt kerül be a Bundestagba. Jelenleg a liberális FDP és a szélsőbaloldali BSW is a küszöbön billeg.

(Tagesschau)

Az infratest dimap új előzetes becslése továbbra is ötpárti Bundestagot valószínűsít.

A becslés szerint a CDU/CSU-nak és az SPD-nek együtt meglenne a többsége a parlamentben.

Továbbra is kérdés, bejut-e a BSW és az FDP.

Tavalyi kancellárjelöltté választása után portrét írtunk Friedrich Merzről, aki nagy eséllyel Németország következő vezetője lesz. Cikkünk itt olvasható:

Olaf Scholz kancellár az exit pollok és előzetes becslések alapján, melyen pártja, az SPD csak harmadik lett, elismerte vereségét.

Ez egy keserű választási eredmény a Szociáldemokrata Párt számára, egyben választási vereség is

- mondta vasárnap esti beszédében a kancellár.

Újabb előzetes becslés érkezett, ezúttal az infratest dimaptól. Ez alapján ötpárti Bundestag néz ki, az FDP és a BSW éppen nem érte el az 5 százalékos küszöböt.

A mandátumelosztás szerint a CDU/CSU-nak és az SPD-nek együtt megvan a többség, így kétpárti nagykoalíció alakulhat.

A 630 tagú Bundestagban a CDU/CSU 210, az AfD 143, az SPD 117, a Zöldek 96, a Die Linke 63, a dán kisebbség pártja, az SSW pedig 1 mandátumra számíthat.

Az első exit pollok nyilvánossá válása után bejelentette győzelmét a konzervatív CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz.

Mi, a CDU és a CSU, az Unió, 2025-ben megnyertük a Bundestag-választást

- fogalmazott Merz, majd köszönetet mondott a pártszövetség kisebb partnerének, a bajor CSU-nak.

A kancellárjelölt kiemelte, hogy minél előbb cselekvőképes kormányra van szükség, jó parlamenti többséggel.

(ZDF)

Az exit pollok szerint második helyen végzett szélsőjobboldali AfD kancellárjelöltje, Alice Weidel "történelmi sikernek" nevezte pártja eredményét, kijelentve, hogy hajlandók koalíciós tárgyalásokba kezdeni a valószínű győztessel, a konzervatív CDU/CSU-szövetséggel.

Friedrich Merz, a konzervatívok kancellárjelöltje azonban kizárta a koalíciót az AfD-vel, a CDU-t pedig külön párthatározat is tiltja ettől.

(Tagesschau)

A Forschungsgruppe Wahlen közvélemény-kutató előzetes szavazatbecslést (Hochrechnung) tett közzé a választásokról. Ez megerősíti az exit pollok eredményét, ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a BSW és az FDP bejut-e a Bundestagba, őket ugyanis éppen az 5 százalékos küszöbre várják.

Az exit pollok az 5 százalékos küszöb környékére mérik a liberális Szabaddemokrata Pártot (FDP), illetve a baloldali radikális Sahra Wagenknecht Szövetségét (BSW). Amennyiben a két párt nem jut be, úgy a CDU/CSU-nak és az SPD-nek együtt meglehet a többség a Bundestagban. Ha viszont bejutnak, könnyen lehet, hogy ismét hárompárti koalícióra lesz szükség, ami sokkal bizonytalanabb helyzetet teremt.

A Der Spiegel által közreadott exit poll szerint sima CDU/CSU-győzelem született, 29 százalékot szerzett a konzervatív pártszövetség.

A második helyen a szélsőjobboldali AfD végzett 19,5 százalékkal.

Harmadik helyre futott be Olaf Scholz pártja, az SPD 16 százalékkal.

A Zöldek 13,5 százalékkal negyedikek.

A Bundestagba jutott még a radikális baloldali Die Linke 8,5 százalékkal.

Eme exit poll szerint a liberális FDP éppen nem érte el a parlamenti küszöböt, 4,9 százalékot szerzett.

A tavaly januárban alapított radikális baloldali BSW szintén nem jutott be a Bundestagba, 4,7 százalékot szerezve.

(Der Spiegel)

Az exit pollok szerint a konzervatív CDU/CSU 28,5 százalékkal megnyerte a német választásokat, papírforma-győzelem születhetett.

Második lett a szélsőjobboldali AfD 20 százalékkal.

Harmadik helyen a szociáldemokrata SPD végzett 16,5 százalékkal.

Negyedik helyre futott be a Zöldek 12 százalékkal.

Ötödik helyre futott be a baloldali radikális Die Linke 9 százalékkal.

A szintén radikális baloldali BSW, illetve a liberális FDP az exit pollok szerint 5-5 százalékot szerzett, tehát van esélyük bejutni a Bundestagba.

(ZDF)

Az előző, 2021-es Bundestag-választásokhoz képest a mai voksoláson jóval magasabb a részvétel. 14 óráig a választásra jogosultak 52 százaléka járult az urnákhoz, négy évvel ezelőtt ugyaneddig csak 36,5 százalékuk.

Meg kell azonban jegyezni, a Covid-járvány miatt a levélszavazatok száma négy éve rekordot döntött, és azokat akkor nem vették figyelembe a napközbeni részvételi adatoknál.

Németországban ma tartják az országos parlamenti választásokat, miután tavaly novemberben megbukott Olaf Scholz kormánya. A választás nagy esélyese a konzervatív CDU/CSU, amely 2021 után térhet vissza a hatalomba. A legnagyobb kérdés, hogy mely párttal vagy pártokkal tud majd koalíciót alakítani a választások valószínű győztese, a CDU/CSU kancellárjelöltje, Olaf Scholz.

Címlapkép forrása: Craig Stennett/Getty Images