Olyan horderejű döntéseket jelentett be most az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására, amelyekre még a 2008-2009-es globális pénz- és tőkepiaci válság során sem volt példa.
Az európai uniós alapszerződések értelmében a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az EU közúti áruszállítási ágazatának reformjáról szóló, nemrég részben elfogadott jogszabálycsomag azonban nem ezt az egységet szolgálja, sőt, kifejezetten kettős mércét generál az Európai Unió tagállamai között. Felvetődik tehát a kérdés: mely tagállamok érdekeinek érvényesüléséig fontos az egyenlőség, illetve az uniós alapszabadságok, mint szerződéses alapelvek?
Az alábbiakban Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárának véleménycikkét közöljük.
Története során először tartott rendkívüli EU-csúcsot telefonkonferencián keresztül kedd este a 27 tagállam állam- és kormányfője, ahol megegyeztek a koronavírus terjedése elleni intézkedések összehangolásáról és egyúttal egy 25 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozását is bejelentették a most futó uniós költségvetés terhére. Egyelőre sok részlet tisztázatlan még, de néhány már kiderült erről.
Az Európai Unió tagországainak vezetői a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítését biztosító, 25 milliárd euró értékű alap létrehozásában egyeztek meg, amely számára az uniós bizottság 7,5 milliárd eurót szabadít fel - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a tagállami vezetők vészhelyzeti videokonferenciáját követően.
Északkelet-Magyarország négy megyéjéből és a hozzájuk kapcsolódó határmenti területekből egy új fejlesztési célterületet hozott létre a kormány és egyúttal rögtön el is fogadott a területtel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket – derül ki a friss Magyar Közlöny két kormányhatározatából. A döntésekből jól kirajzolódik, hogy részben a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus elérhető pénzeire épül majd az érintett térség fejlesztése.
Rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke ma a koronavírus miatti európai intézkedések koordinálása érdekében – közölte Twitterén Charles Michel.
Kereken 2000 milliárd forintnyi EU-pénzt nyertek el a 2014-2020-as ciklus forrásaiból a Budapesten megvalósuló projektek, ami a 7 évre jutó összes EU-támogatás 24%-a, így tehát messze a legfejlettebb város nyerte el a legtöbb pénzt az ország nagyvárosai közül - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ez a felzárkóztatási politika logikájával szembemenő folyamatnak tűnik, de a 2000 milliárd forint jelentős része vidéken hasznosul, így nem annyira "nyerte szét" magát Budapest. Régiós szinten egyébként még kijön az, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbb EU-pénzt, de megyei szinten már ennek csaknem az ellenkezője igaz. Ez arra utal, hogy a mostani támogatáspolitikai ciklus fő nyertesei Budapest mellett a fejletlenebb régiókban lévő viszonylag fejlett nagyvárosok, mint például Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, amelyek ügyesen vonzották magukhoz a nagy pénzeket.
Közzétette szokásos éves országjelentését az Európai Bizottság a tagállamokról. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy a gazdasági növekedésünk a legnagyobbak között volt, és általában jók a makroadataink, a számok mögé nézve azonban struktárlis problémákat fedezett fel a Bizottság. A jelentés szerint amennyiben ezeken nem javítunk, akkor azok akadályt képezhetnek a jövőbeli gazdasági növekedésünk és a termelékenységi rátánk növekedése előtt.
Összesen 75,5 milliárd forintnyi uniós támogatás brüsszeli elnyerését célozza meg a kormány abban a friss kormányhatározatban, amely 11 vasút-, kikötő- és autópályák melletti kamionparkoló fejlesztést tartalmaz és amelyekből az első öt projektre 60,5 milliárdos EU-forrást kér.
Kedden elfogadták és a Magyar Közlönyben este ki is hirdették a magyar Országgyűlés azon határozatát, amely a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szól.
Három főbb ok miatt év végéig összesen még 800-1000 milliárd forintnyi új EU-pályázat nyílik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára úgy látja, hogy a tavalyi 4,9%-os magyar GDP-növekedésből 1,2-1,5%-pontot az EU-pénzek hatása magyarázott, és jelentős hatékonyságnövekedést lát a magyar vállalkozásoknál a kiosztott források hatására.
A gyümölcs- és zöldségfeldolgozással, valamint a húsfeldolgozással, húskészítmény-gyártással foglalkozó cégek lettek az élelmiszeripari uniós pályázatok eddigi legnagyobb nyertesei – derül ki az Agrárminisztérium parlamenti képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából.
A kelet-európai és Balti országok mezőgazdasági miniszterei hétfőn Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása – áll az Agrárminisztérium közleményében, ami néhány nappal követi az alku nélkül véget ért rendkívüli EU-csúcsot.
A múltbeli hallgatólagos alku, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli trendek szemszögéből megközelítve is keményen bírálta mai posztjában Matolcsy György jegybankelnök a „nyugati álláspontot”, lényegében a négy fukar tagállamot, amiért a 2021-2027-es uniós költségvetési vitában múlt pénteken befeszültek és ez végül az alku elmaradásához vezetett. Szerinte kimondható, hogy „igazságtalan, ezért az EU jövője szempontjából hibás a mostani uniós költségvetési alkudozásban mutatott nyugati álláspont”.
Miközben az EU 2021-2027-es költségvetése egyhangúságot és abból eredően kompromisszumot kíván, a négy fukarnak nevezett országcsoport láthatóan befeszült egy nehézkesen védhető érvrendszer mögé, és ebből az árokból még az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport ügyes húzása sem tudta kirántani őket. Így a másfél napos csúcstalálkozón még a büdzsé főösszegéről sem sikerült megállapodni a múlt csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország számára mindez összességében azt jelenti, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál 20-25% közötti, az agrártámogatásoknál 15-25% közötti vágás várható reál értelemben és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazásánál a számunkra hátrányosabb szavazási mód az esélyesebb a német kancellár jelzése alapján.
Péntek délelőtt 10 órától folytatódott a rendkívüli EU-csúcs a 2021-2027-es uniós költségvetésről, amelyen dél körültől két-, illetve többoldalú egyeztetések kezdődtek. Ezután újra 27-tagú körben egyeztetnek majd és itt kerülhet elő egy átdolgozott költségvetési javaslat az Európai Tanács elnökétől. A pénteki tanácskozásra érkezve több tagállami vezető élesen bírálta a négy fukarnak mondott országcsoportot, miközben a franciák máris győzelmet hirdettek az agrártámogatások megőrzése miatt, noha valójában még semmi sem dőlt el.
Gazdaságpolitikai tévhiteket is eloszlathat egy jól célzott pályázati konstrukció, és az uniós "Foglalkoztatásbővítés ösztönzése” című, GINOP-5.3.12-19 kódszámú felhívás esetében éppen ennek lehetünk szemtanúi – mutat rá friss blog bejegyzésében a MAPI-coport stratégiai igazgatója. Andorka Miklós szerint ugyanis a felhívás iránti elképesztő kereslet éppen arra cáfolt rá, hogy a végletekig feszített munkaerőpiacon ma már lasszóval sem lehet embert, különösen szakképzett dolgozót fogni.
A 2021-2027-es uniós költségvetésről rendezett EU-csúcs első, csütörtöki napján, illetve ma reggelig nyoma sem volt annak, hogy a négy fukarnak nevezett gazdag tagállam engedne azon tervéből, hogy a 27 tagú közösség együttes nemzeti jövedelmének (GNI) 1%-a legyen csak a költségvetési kötelezettségvállalás plafonja. Emiatt több más tagállam vezetője bírálatot fogalmazott meg, és például a cseh kormányfő azt mondta: ha ezen ma sem változtat a négy fukar, akkor nincs értelme maradni az EU-csúcson.
Ahogy az mai előzetesünk alapján várható volt: a ma kezdődött rendkívüli EU-csúcsra érkezve a négy fukarnak mondott tagállam vezetője az 1%-os költségvetési plafon mellett kardoskodott, és a költségvetési visszatérítések megtartását akarja, míg a felzárkóztatási, vagy agrártámogatások nagy haszonélvezői a minél nagyobb büdzsét szorgalmazták. Mivel nagy a távolság a sokféle szempont között 2021-2027-es büdzsében, így bizonytalan, hogy a mostani EU-csúcson – amely akár vasárnapig is eltarthat – lesz-e megállapodás, noha „csak” pár számot kellene kitöltenie az állam- és kormányfőknek az alábbi táblázatban.
A legfrissebb jelek szerint a ma kezdődő, bizonytalan ideig tartó rendkívüli EU-csúcson is vitába keveredhet egymással az Európai Unió két legnagyobb tagállama, és az EU-s költségvetés két legnagyobb befizetője: Németország és Franciaország. Mindez jól érzékelteti, hogy extrém nehéz viták várnak a 27 tagállam vezetőire Brüsszelben.