A koronavírus-járvánnyal összefüggésben Magyarországra nem érkezik többletforrás az Európai Uniótól - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban.
Érdemi költségvetési költekezés nélkül, forrásátcsoportosítással igyekszik támogatni a gazdaságot a kormány a vírusválság közepette, hogy a deficit ne szálljon el, miközben a forint esése miatt bő 1000 milliárd forinttal több EU-pályázatot hirdethet meg és valójában ez adja most a gazdaságélénkítés gerincét – rajzolódik ki egy Költségvetési Tanácsnak küldött pénzügyminisztériumi levélből és egy friss kormányhatározatból.
Kifejezetten nagy jelentőségű üzenetet mondott a szövetségi parlamentben (Bundestag) a ma délutáni EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében Angela Merkel német kancellár, ugyanis azt mondta: összeurópai léptékű gazdaságösztönző program szükséges a koronavírus-járvány ellensúlyozására, amelyet Németországnak azzal is támogatnia kell, hogy átmenetileg jelentősen növeli befizetéseit az Európai Unió (EU) költségvetésébe.
Új Facebook-videóval jelentkezett ma Varga Mihály pénzügyminiszter azután, hogy a pénzügyi akciócsoportban áttekintették az EU-tól eddig megkapott és várhatóan érkező pénzek kérdését is. Rövid videójának lényege, hogy az idén eddig Brüsszelből már árutalt 300 milliárd forintnyi EU-támogatáson felül a következő időszakban további mintegy 100 milliárd forint átutalása várható, idén pedig összesen elérheti az 1300 milliárdot a pénzügyi transzfer.
A kohéziós politika súlya az előzetes félelmekkel ellentétben nem gyengülni, hanem erősödni fog a jövő hétre átdolgozandó 2021-2027-es uniós költségvetésben, azaz a konvergencia támogatása nagyobb szerepet kap és így az új verziónak semmiképpen sem lesznek kárvallottjai a szegényebb országok és régiók – hangsúlyozta két uniós biztos egy hétfői európai parlamenti szakbizottsági tanácskozáson a Bruxinfo összefoglalója szerint. Bár a részletek nem ismertek, de önmagában ez az üzenet biztató hír Magyarországnak, azaz afelé mutat, hogy mégsem lesz reál értelemben 25% körüli zuhanás a kohéziós támogatásainknál a mostani 7 éves ciklus pénzeihez képest.
A kiszivárgott információk szerint a csütörtöki EU-csúcson még nem lesz végső megállapodás az európai koronavírusos helyreállítási alap finanszírozásáról.
Bár már hetek óta világosan lehet tudni, hogy a koronavírus miatt áthangolt 2014-2020-as EU-pénzekből csak elméletben jogosult lehívni Magyarország a legtöbbet a tagállamok közül és a valóságban a leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapja a legtöbbet, mégis erre a téves magyar helyzetértelmezésre húzzák fel még a legrangosabb nyugati lapok is a cikkeiket, amikor a rendeleti kormányzás miatt bírálják az országot és retorziót sürgetnek az uniós döntéshozóktól. Ez egyébként leghamarabb a most csütörtöki telefonkonferenciás EU-csúcson jöhetne, így érdemes lesz most is résen lennünk.
Pandemic Planning. Ezt a nevet kapta a járvány terjedését és az üzleti reakciókat tekintve is néhány héttel előttünk járó Nyugat-Európában az a gyakorlat, hogy a cégek új, a vírus hatásaival is számoló üzleti terveket dolgoznak ki a kilábalásra. Itthon sem árt átgondolni a cégek működését, mert – ha más nem, hát – a bankok hamarosan igényelni fogják, hogy világos elképzelésünk legyen a jövőről. Ez már nem krízisterv, inkább újratervezés, amelynek során nemcsak kockázatokat, de lehetőségeket is találhatunk - írja elemzésében Szalai Péter, a KPMG igazgatója.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az egységes uniós osztályozási rendszert, amelynek segítségével a vállalkozások és a befektetők egyértelműen meghatározhatják, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. Így az új osztályozási rendszer ösztönzi a fenntartható növekedésbe való magánberuházást, és hozzájárul a klímasemleges gazdaság megvalósulásához – olvasható az Európai Tanács közleményében.
A vírus okozta rendkívüli és egyben tragikus helyzet, páratlan innovációs potenciált is jelent a magyar gazdaság technológiai szempontból kevésbé fejlett szereplői számára. Az eddig zömében offline működő a digitális eszközöktől elzárkózó, a fejlesztést problémaként megélő cégvezetők most elementáris erővel érzik, hogy be kell lépniük a digitális világba. A változás most már nem halogatható tovább egyetlen ágazatban sem. Az elmúlt hetek tapasztalatairól és a vészhelyzeti stratégiáról számol be Kott Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Informatikai Kollégiumának elnöke.
Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis egy interjúban elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy az EU 1500 milliárd eurós alapot állítson fel a koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére - írja a Reuters. A tagállamok között viszont még nincs egyetértés.
Megemelt támogatási előlegek, meghosszabbított forrásfelhasználási határidők, gyorsabban kiírható pályázatok és megváltoztatott állami támogatási szabályok – ezek derülnek ki abból a két kormányrendeletből, amelyek nagypénteken este jelentek meg a Magyar Közlönyben, és ma, azaz április 11-én nagyszombaton már hatályba is léptek. Ezek nagy része a veszélyhelyzet vége után 15 napig maradnak hatályban és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A friss változások egyébként már a kormány közelmúltbeli jelzéseiből, illetve EU-s döntésekből ismertek voltak, mégis érdemes a megjelent jogszabályok alapján is áttekinteni, hogy pontosan melyek is a változások, mert ez sokezer EU-s pályázó életére gyakorol alapvető hatást.
Máris kiutalta az Európai Bizottság annak a 608 millió eurónyi likviditási segítségnek a második felét, amelyről a koronavírus elleni küzdelem jegyében március közepén tájékoztatta a testület a magyar hatóságokat – derül ki a Portfolio friss számításaiból. Az összeg 109-110 milliárd forint attól függően, hogy az elmúlt napok nagy árfolyam kilengései mellett milyen átváltási árfolyamon kell számítani a brüsszeli átutalást.
Az elmúlt napok egyik kiemelt belpolitikai vitatémája az, hogy vajon az Európai Unió nyújt-e valós segítséget Magyarországnak a koronavírus okozta válság kezelésére. A Fidesz politikusai ezt vehemensen tagadják. Az Európai Bizottság (EB) 2000 milliárd forintos támogatásról beszél, és hivatalos levélben kérte a magyar kormány felelős minisztereit, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Bizottság szakszolgálataival, hogy megbeszéljék a részleteket.
A Széchenyi Kártya Program keretében a 2002-es indulástól idén március végéig 408 ezer hiteligényt fogadtak be, a létrejött hitelügyletek száma már több mint 305 ezer, a szerződött hitelösszeg pedig elérte a 2450 milliárd forintot - tájékoztatta a KAVOSZ Zrt. pénteken az MTI-t.
Szerte az országban rengeteg uniós fejlesztés zajlik, amelyekre sok helyen látványos táblák is figyelmeztetnek, de melyik vajon megyénként és megyei jogú városonként a 10-10 legnagyobb ezek közül? Mivel sok tízezer projektről van szó, így jelen cikkünkben csak a legnagyobb uniós programunk, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében elnyert források alapján mutatjuk be megyénként és megyei jogú városonként a legnagyobb fejlesztéseket.
A Portfolio számításai szerint az elmúlt napokban 304 millió eurónyi, mintegy 108 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság és ugyanennyit fog még a következő két hétben is, hogy ezzel a likviditással is segítse itthon a koronavírus elleni küzdelmet. Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de van egy ezen felül nem visszafizetendő EU-s pénz tétel is legalább 280 milliárd forint értékben. És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.
Bár konkrétan nem említi Magyarországot és a hétfőn elfogadott, 2 órával később már aláírt, éjjel pedig ki is hirdetett magyar koronavírus törvényt, de gyakorlatilag elsősorban a magyar kormánynak címezte figyelmeztetését Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kedden kiadott közleményében. Ebben ugyanis világosan benne van, hogy a válsághelyzetben született rendkívüli intézkedések nem lehetnek határozatlan ideig érvényben, márpedig a most hatályba lépett magyar felhatalmazási törvénnyel bevezetett rendeleti kormányzásnak nincs határideje és közben súlyos büntetéseket helyez kilátásba a vírusról dezinformációkat terjesztőkre, illetve az intézkedések hátráltatóira.
Az Európai Bizottság jogállamisági szempontú vizsgálat alá vonja a magyar parlament által hétfőn délután elfogadott, éjjel már hatályba is lépett felhatalmazási törvényt, amely határozatlan időre rendeleti kormányzást vezetett be Magyarországon – jelezte a Bruxinfo összefoglalója szerint az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. A testület egyébként tegnap azt is elmondta, hogy a koronavírus válság miatt átdolgozza a 2021-2027-es uniós költségvetési javaslatát is, azaz új keretekről fognak majd szavazni az év későbbi részében az állam- és kormányfők, nem arról, amiről február végén már egy kétnapos EU-csúcson próbáltak megállapodni.
A Portfolio egy héttel ezelőtt közzétett piaci felmérésének számos szakmai javaslatára reagál az a 20 intézkedésből álló kormányzati csomag, amelyet ma jelentett be az Innovációs és Technológiai Minisztérium és akár több tízezer uniós pályázat végrehajtását is kedvezően érintheti - igaz eltérő mértékben. A legnagyobb horderejű változások között azonosíthatjuk azt, hogy a tárca megemeli a pályázati előleg mértékét a nehezebb helyzetbe került ágazatokban működő kedvezményezettek esetén. Emellett az is fontos, hogy az EU-források megfelelő hasznosulását egyszerűbb eljárások, meghosszabbított határidők, több teljesítési elvárás enyhébb átmeneti szabályozása teszi lehetővé.
A 2023. évi 0,3 százalékos visszaesés után a GDP újabb, 0,2 százalékos csökkenése folytán tavaly folytatódott...
Rég volt akkora kisbefektetői felfordulás a hazai piacon, mint most, amikor kifutnak a PMÁP-ok és több ezer milliárd... 
A globális minimumadó nemcsak egy új adószabály, hanem egy összetett megfelelési kihívás is az érintett vállalatok... 
Az ingatlanpiac alakulása számos közgazdasági és makrogazdasági tényezőtől függ, amelyek összjátéka határozza...
Orbán Viktor mai évértékelő beszédében bejelentette, hogy tényleg alkotmányos jog lehet a készpénzhasználat....
Tavaly októberben volt egy kitörése a BABA-nak, akkor azt hittem, véget ér a végtelen várakozás, és eladhatom...
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
Kínai munkakultúra és megfigyelő állam testközelből.
A magyar bankoknak lépniük kell!
