Érdekes számokra bukkanhat az, aki a lakossági állampapírok kamatait nézegeti, példának okáért, hogy vannak ma olyan eurós állampapírok, amelyek 10% feletti hozamot kínálnak. Alábbi cikkünkben azt nézzük meg, hogyan jöhetett ez össze, milyen eurós állampapírt lehet még venni lakossági ügyfélként és miért valószerűtlen, hogy a közeljövőben újra találkozzunk 10%-os eurós hozammal itthon. A magyar megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes eljönni!
Történetében először 10 ezer milliárd forint emelkedett a magyar lakosság banki hiteltartozása, nem mintha dübörögne a hitelezés: lakáshitelből 45%-kal, babaváróból 33%-kal kevesebbet vettünk fel júliusban, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelezés is lelassult, a betétekből pedig már jó ideje vonják ki a pénzt a megtakarítók. Az MNB csütörtökön közzétett havi adataiból szemezgettünk, szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon pedig banki felsővezetőkkel beszéljük meg a hitelezés jövőjét, érdemes eljönni.
Miről fog szólni az életünk a pénzügyek területén 5, 10, 20 év múlva? Ezt járja körül Future of Finance 2023 konferenciánk a hitelezéstől a vagyonkezelésig, az életbiztosításoktól a vállalati pénzügyekig, az öngondoskodástól a jövő pénzéig. A pénzügyi szektor minden szegletéből várjuk a résztvevőket szeptember 20-án a fővárosi Marriott Hotelbe, hogy a napi teendőktől elszakadva, közösen álmodjuk meg pénzügyi jövőnket.
Az eddigi legjobb negyedéves hozamokat mutatták fel a magánnyugdíjpénztárak, ezzel pedig az első félév alapján már 10% felett van a vagyonarányos hozam. Az MNB friss számai szerint az önkéntes pénztárak teljesítménye is figyelemre méltó, azonban az adatok azt mutatják, hogy egyre csak csökken a fiatal tagok száma a nyugdíjra gyűjtők között, ami nagy baj a nyugdíjrendszerre nézve. A témával részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
180 milliárddal, 9320 milliárdra emelkedett júliusra a forintos lakossági állampapírok állománya, ami gyakorlatilag csak a prémium állampapír keresletének köszönhető. Annak ellenére, hogy júliusban a legtöbb befektetés esetén már élt a szocho, az ez alól mentességet élvező állampapírok nem tudtak több pénzt bevonzani, mint júniusban. Sőt, a lakossági befektetési alapok állománynövekedése ugyanezen időszakban bőven lepipálta az állampapírokét, még a hozamok nélküli, tisztán beáramló pénzek összege is. A témával részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Júliustól él az új szocho, nem véletlen, hogy júniusban, az utolsó szocho-mentes hónapban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Mostani cikkünkből kiderül, hogy elsősorban az OTP és az MBH alapjai profitáltak a legtöbbet a frissen beáramló pénzekből, ugyanakkor a hozamokat nézve azok jártak eddig a legjobban, akik elsősorban a magyar tőzsdére fektető alapokat választották. Az alapkezelés jövőjével részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Míg korábban 16% körüli kamatokkal is csábított az új Bónusz Magyar Állampapír, pár hónap leforgása alatt ez 12% környékére csökkent, és nagyon úgy néz ki, lesz ez még lejjebb is. Mindeközben vannak olyan BMÁP konstrukciók a piacon, amelyek bőven 17% felett hoznak, tehát többet, mint bármelyik Prémium Magyar Állampapír. Mutatjuk, miért.
Kevesebb hitelfelvevő, nagyobb hitelösszeg – röviden így összegezhetők a számszerű folyamatok a személyi kölcsönök piacán, ahol a közelgő szeptember erősnek ígérkezik. A rövidebb futamidő és a kisebb hitelösszeg miatt kevésbé érezték meg itt a hitelfelvevők a törlesztőrészletek emelkedését, mint a lakáshiteleknél, ennek megfelelően a piaci visszaesés is kisebb itt, mint a lakáskölcsönöknél, ráadásul a hitelfolyamat ma már akár pár percbe is beleférhet. A bankok legjobb ajánlatainak megismeréséhez a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk. A fogyasztási hitelezés jövője is terítéken lesz a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Végre elértük, hogy nem égeti tovább az infláció a magyarok megtakarításait: az idei első félévben legalábbis sikerült kicsivel nagyobb gyarapodást elérni, mint amennyit ebből a pénzromlás elvett. Az állampapír és a befektetési alapok ádáz versenyében még nem hirdethetünk győztest, a készpénz és folyószámlabetét viszont egyértelmű vesztese annak, ami az infláció előli menekülés idején a magyar megtakarítási piacon zajlik. A megtakarítások jövőjével részletesen foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance konferenciáján, nem érdemes kihagyni a rendezvényt!
A Credit Suisse Global Wealth Report 2023-as friss kiadása szerint 2022 jelentős visszaesést hozott a háztartási szektor vagyonfelhalmozásának eddig folyamatosan emelkedő tendenciájában, ugyanis tavaly a 2008-as pénzügyi válság óta először csökkent a háztartások nettó globális vagyona. Ezzel párhuzamosan egy év alatt 3,5 millió fővel csökkent a dollármilliomosok száma világszerte, és ebben még nincs benne az 4,4 millió „inflációs” milliomos, aki az inflációt is belekalkulálva igazából már nem is milliomos.
Aki azt hitte, hogy a szocho bevezetése visszaveti a magyarok kötvényalapok iránti keresletét, nagyot tévedett. Júliusban ismét taroltak a kötvényalapok, több százmilliárd forintnyi friss pénz áramlott a kategóriába.
A Portfolio legutóbbi Prémium Banki Felmérésében már beszámoltunk arról, hogy 5-50 millió forintos megtakarítás vagy havi szinten 300 ezer- egymillió forintos jóváírás kell ahhoz, hogy valaki prémium ügyfél lehessen ma Magyarországon. Mára már több százezer magyar mondhatja magát prémium ügyfélnek, most azonban az is kiderült, hányan vannak, akiknek a megtakarítása, és hányan, akiknek a havi jövedelme teszi lehetővé, hogy ehhez a milliomosklubhoz tartozzon.
A kormány jelentősen felbolygatta a megtakarítások és a befektetések piacát azzal, hogy május végén bejelentette: július 1-től a 15%-os kamatadón felül 13%-os szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a befektetéseken szerzett jövedelmekre. Már a héten beszámoltunk arról, hogy a befektetési alapok és az állampapírok a legnagyobb nyertesei, a bankbetétek pedig a legnagyobb vesztesei lettek az utolsó szocho-mentes hónap kirobbanó keresletének, most viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy az MNB erre vonatkozó adatai szerint az adómentes megtakarítási lehetőséget nyújtó tartós befektetési (TBSZ) és nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) népszerűségére milyen hatással voltak a kormány intézkedései.
Az elmúlt három évben a világ legnagyobb bankjai erős toborzási hullámon mentek keresztül: Amerikában például 100 ezernél is több új munkavállalót vettek fel a nagyobb pénzintézetekhez a koronavírus-járvány alatt. Idén azonban a trend megfordult, és a hitelintézetek hatalmas mértékű leépítésekbe kezdtek annak ellenére, hogy ezt az eredményeik nem igazán indokolták. Elemzésünkben körbejárjuk, hogy mely külföldi bankoknál történtek létszámcsökkentések, és azt, hogy milyen szándékok állhatnak e döntések mögött.
Az elmúlt másfél évben számos politikai és katonai elemzés tárgya volt az Ukrajnát ért orosz agresszió és annak következményei. Kevés szó esett ugyanakkor a frontvonalakon túli hátországról, különösen a bankrendszerről. Az országot érő rendkívüli terhek ellenére az ukrán bankrendszer - a hadsereghez hasonlóan okozva meglepetést - megőrizte működőképességét és a lakosság bizalmát, olyannyira, hogy egy év alatt, a háború ellenére, 55%-kal nőtt a bankbetétek állománya.Napóleon óta tudjuk, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. De nem csupán a hadseregnek van erre szüksége, hanem a hátországnak is. Túlélni a túlélhetetlent. A napi kiadások és bevételek miatt a háztartásoknak, a megtakarításaikat féltő magányszemélyeknek, s különösen az otthonaikat elhagyó millióknak kulcsfontosságú a bankrendszer működőképessége azokban az időkben, amikor a fizikai biztonságba vetett hit naponta szenved csapásokat. Az ország pénzügyi stabilitásának fontos pillére, az ukrán bankbetét-védelem egyetlen napra sem szűnt meg létezni. A háború okozta rémület és felfordulás ellenpontjaként a jegybankkal közösen megcélzott dafke stratégiai üzenetük, a pénzügyi nyugalom (financial peace) mondanivalója egyértelmű: a bankrendszer ellenáll a sokknak, működőképességével szolgálja a gazdaságot, létezésével erősíti a társadalom normalitásba vetett hitét.
Több se kellett a magyaroknak, minthogy bejelentsék: júliustól a megtakarítások és befektetések egy részére szochót kell fizetni. Az MNB friss számai szerint az utolsó, szocho-mentes hónapban százmilliárdok mozdultak meg a megtakarítási piacon, aminek egyértelmű győztesei a befektetési alapok, a nagy vesztesei pedig a bankbetétek lettek. Sok friss pénzt tettek a magyarok állampapírba is, de a DKJ-őrületnek úgy tűnik, vége szakadt.
Nem véletlen, hogy júniusban hirtelen megugrott az abszolút hozamú, tőkevédett és származtatott alapok száma, ahogy az sem, hogy ezzel párhuzamosan kevesebb kötvény- és vegyes alap van ma Magyarországon. A mögöttes ok is szinte biztosra vehető: sok alap igyekszik elkerülni a kormány által előírt kötelező állampapírtartást.
A befektetési szempontból viszonylag jónak mondható június után júliusban is folytatódtak az emelkedések, még a gazdasági körülmények és a pesszimista várakozások ellenére is. Egy jelentős változás azonban van: míg az alapkezelők júniusban a kötvényeket részesítették előnyben, a pozitív teljesítmények miatt egy hónappal később már a részvények irányába kezdtek el mozgolódni. A kategórián belül is főleg a közép-kelet európai, távol-keleti, illetve az amerikai kontinens értékpapírjait helyezték előtérbe, hiszen ezek tudták a legmagasabb hozamot kínálni a befektetőknek.
Mindent megtesz az állam, hogy kiszorítsa a külföldieket a magyar biztosítási piacról, de vajon hogy reagál erre egy olyan hagyományos szereplő, mint az Uniqa Biztosító, amely épp a különadó miatt lett tavaly veszteséges? Többek között erről kérdeztük Kurtisz Krisztiánt, aki átmenetileg vette vissza a biztosító vezérigazgatói székét, és határozott véleménye van a biztosítók értékláncának széteséséről, az insurtech forradalom állásáról és a biztosítások jövőjéről is. A szakember a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciájának biztosítási szekciójában is előadást tart, érdemes eljönni.
