A bankszektor átlagát jelentősen meghaladó mértékben, 14,5%-kal gyarapodott az elmúlt egy évben az MBH Bank hitel- és 18%-kal a betétállománya, ezen belül kiemelkedett az első negyedév, amelyben először jelentek meg a Fundamenta mérlegtételei a teljes csoport számai között. A lakáskassza nélkül számított számviteli nyereség 49,1 milliárd, a korrigált adózott eredmény 79,3 milliárd forint lett, utóbbi 13%-kal elmarad a tavalyi első negyedévestől, miután a kamateredmény már csökkent.
Az állami támogatás 2018. októberi megszüntetése ellenére szép értékesítési számokat produkálnak a lakás-takarékpénztárak, amelyekből három: a Fundamenta, az OTP és az Erste maradt a magyar piacon. Utóbbi számolt be most legfrissebb eredményeiről.
Morafcsik László eddigi vezérigazgató-helyettest nevezték ki a Fundamenta-Lakáskassza új vezérigazgatójának (címlapképünkön), az igazgatóság elnöke pedig Barna Zsolt, az új többségi tulajdonos, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója lett.
Több mint másfélszeresére növeli piaci részesedését a jelzáloghitelpiacon az MBH bankcsoport a Fundamenta többségi részesedésének nemrég véglegesített megvásárlásával, állomány alapján. A Fundamenta önálló szereplőként továbbra is a piacon marad, sőt, az értékesítésben és az ökoszisztémaépítésben rejlő szinergiák kihasználása révén további jelentős növekedést tervez – derült ki a két hitelintézet szerdai sajtótájékoztatóján.
Lezárult a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 76,35%-os tulajdonrészére vonatkozó részvényadásvételi folyamat: az MBH Bank vált a társaság többségi tulajdonosává. A bank ezzel 480 ezer ügyféllel, 530 milliárd forintnyi hitel- és 570 milliárd forintnyi betétállománnyal gyarapodik.
Ukrajna szívesen tesztelné az Egyesült Királyság új lézerfegyverét, ennek kapcsán felhívást tett közzé X-fiókján Anton Gerascsenkó, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.
Egy globális és egy magyar bankfúziót is feljegyezhettünk idén a gazdaságtörténeti események listájára: egy mini bankválság kellős közepén március 19-én bejelentették, hogy a világ egyik legnagyobb globális bankja, a svájci UBS felvásárlás révén menti meg a csődtől legnagyobb hazai versenytársát, a Credit Suisse-t. E kényszerházasság pozitív ellenpéldája volt a legnagyobb itthoni esemény: május 1-jével egy hármas bankfúzió eredményeként létrejött az ország második legnagyobb hitelintézete, az MBH Bank. Ez utóbbit leszámítva is bővelkedett az M&A-tranzakciókban a hazai pénzügyi szektor két nagy ága: az 1000 milliárd feletti rekordnyereséget elérő bankszektor és a veszteség elkerüléséért küzdő biztosítási ágazat. Nézzük, mi minden történt!
Újra hódítanának a lakás-takarékpénztárak: az állami támogatás 2018-as megszűnését a Fundamenta évekig tartó egyeduralma után követte, majd 2023-ban több szereplő is visszatért a piacra, kihasználva a megemelkedett kamatkörnyezetet. A szolgáltatók a befizetések után most is 10-30%-os bónuszokkal kecsegtetnek, a tényleges hozam ennél azonban jóval alacsonyabb. Megnéztük, milyen termékekkel operál 2023 végén a három lakás-takarékpénztár.
Pénteken kora este jelentette be az MBH Bank, hogy megvásárolja az ország három lakás-takarékpénztára közül a legnagyobbnak, a Fundamenta-Lakáskasszának a 76 százalékos tulajdonrészét, és ezzel be fog lépni a hazai lakás-takarékpénztári piacra az OTP és az Erste mellé. A tranzakció résztvevőit tudomásunk szerint szigorú titoktartási megállapodás köti, ezért csak a lényegre szorítkozva foglaljuk most össze hét pontban, mit tudunk eddig az adásvételről.
Az MBH Bank veheti meg Magyarország legnagyobb lakás-takarékpénztárát, a Fundamenta-Lakáskasszát, a tranzakciót napokon belül bejelenthetik.
Az állampapír egyeduralma megszűnni látszik: havi rendszerességű megtakarítás esetén a jelenleg elérhető legjobb lakástakarék-konstrukciót választva 8 éves időtávon közel dupla akkora nyereségre tehetünk szert, mint az inflációkövető állampapírral. Ez egy havi 50 ezer forintos megtakarításnál kb. 709 ezer forint többlethozamot takar. Most részletesen bemutatjuk, milyen számítások állnak ennek az eredménynek a hátterében.
Nem tett jót a lakástakarék-szerződések állami támogatásának megszűnése: a három fennmaradt szolgáltatónál az elmúlt négy évben szinte minden tekintetben visszaesés következett be, még a kamatkörnyezet emelkedése sem tudta kompenzálni a csökkenést. Az alábbi cikkünkben azt vesézzük ki, hogyan változott a pénztárak helyzete a kormány 2018-as döntése után, és e módosítások milyen hatással voltak az eredményükre.
Nem helyes, ha a lakás-takarékpénztári termékek hozamát kizárólag az állampapírok vagy a bankbetétek kamatával vetjük össze – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. Sokkal inkább a részek harmóniájára épülő szimfonikus zenekar működéséhez hasonlít a lakás-takarékpénztárak értékajánlata - véli. A szakembert a szocho bevezetése és az aktuális állampapír-piaci változások mellett a versenytársi értékesítés újraindulása apropóján is kérdeztük, de a lakáskassza jövőjét meghatározó nyereségtermelő képesség is szóba került.
Újra három szolgáltató érhető el a lakás-takarékok piacán, miután a Fundamenta évekig tartó egyeduralma után idén márciusban az OTP, majd május elején az Erste is piacra dobta az új termékét. A befizetéseinkre most akár 30%-os kiegészítést is kaphatunk, ezeket azonban nem szabad úgy tekinteni, mintha ugyanekkora hozamot biztosítanának. Legutóbb összehasonlítottuk az OTP és a Fundamenta termékeit, most megnéztük, az Erste hogyan kíván beszállni a versenybe.
A lakás-takarékpénztárak 2018-ig egészen jó befektetésnek számítottak: az állami támogatással működő termékek mellett kevés olyan alternatívát lehetett találni, amely alacsony kockázat mellett hasonló hozammal kecsegtetett volna. Aztán a 30%-os állami támogatás hirtelen megszűnése felforgatta a piacot, és a fennmaradt három pénztár, a Fundamenta, az OTP és az Erste közül utóbbi kettő évekre felfüggesztette az értékesítést. Most akár 15-30%-os kiegészítéssel támad mindhárom, de ezek a bónuszok befizetésarányosak, így vagyonarányosan csak egyszámjegyű hozamot biztosítanak. Megnéztük, melyik lakás-takarékpénztár mit ajánl.
Az MNB 11,5 millió forint bírságot szabott ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-re, többek közt vállalatirányítási, hitelkockázati, IT-biztonsági, valamint betétbiztosítási hiányosságok miatt. A feltárt hibák nem hordoznak rendszerkockázatot és a felügyeleti intézkedések nem érintik az intézmény megbízható működését.
Egyelőre vizsgálják a súlyos balesetet.
"A tűzszünet a semmibe vezető út".
Neves hazai szakembereket kérdeztünk.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
