Erősödéssel kezdte a keddi napot a forint az euróval szemben, amiben szerepe lehet annak a hétfő esti hírnek is, mely szerint a kormány független korrupcióellenes intézmény felállítását tervezi. Ezzel a lépéssel ugyanis közelebb kerülhetünk a hőn áhított brüsszeli megállapodáshoz az uniós forrásokról. Ha a részletek is megnyugtatók lesznek, akkor akár komolyabb forinterősödéssel is reagálhat a piac.
Számottevő eséssel kezdett a forint hétfő reggel az euróval szemben miután majdnem 25%-kal ugrottak a világpiaci földgázárak. Ugyanez az oka az euró gyengélkedésének, a közös deviza húszéves mélypontra esett a dollárral szemben. Az amerikai munkaszüneti nap mellett a forint a nap további részében csak csekély mértékben mozgott.
„Szerencsés” az a vállalkozó, amely „csak” 3-4-szeresére emelkedő, de legalább fix áras gázszámlával kalkulálhat tavalyhoz képest. A cégek jelentős része azonban 5-10-szeres gázáremelkedéssel kénytelen megküzdeni. Év végén, a jövő év elején tetőzhet az energiaválság, addig pedig a vállalkozói szövetségek szerint nem lehet más a cél, mint a lehető legtöbb céget életben, vagyis működőképes állapotban tartani. Ez még állami segítség mellett sem ígérkezik majd könnyűnek, a második félévben óhatatlanul jönnek majd a működési szüneteltetések, csődök és az ezzel együttjáró elbocsátások. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára beszélt minderről a Portfolio-nak.
Pénteken reggel már hullámszerű forinterősödést okozott 402-ről 398 közelébe az euróval szemben az, hogy az Északi Áramlat 1 vezetékpáron szombattól a hírek szerint újraindulhat az orosz gázszállítás, ami a tőzsdei gázárakat lenyomta, a részvénypiacokon pedig előcsalogatta a vevőket. Aztán pénteken kora délután újabb lendületet vett a forint arra a hírre, hogy az Európai Bizottság elnöke uniós szintű gázárplafont javasol a vezetékes orosz gázra, ami tovább nyomta a mélybe a gáz- és áramárakat, így a magyar energiaimport számla várható mérséklődése a forintra is jótékonyan hatott. Az euró jegyzései a 396-os kulcsszinthez egyre közelebb kerültek, de aztán a délután második felében újra visszagyengült a forint 400-ig, pedig a részvénypiacokon kitartott a jó hangulat és a gázárak is mínuszban ragadtak. Az esti órákban folytatódott a gyengülés azt követően, hogy az amerikai tőszdéken az eladók ragadták magukhoz az irányítást, Oroszország pedig megüzente, mégsem indul újra a gázszállítás a Németországba tartó Északi Áramlat 1 gázvezetéken szombaton.
A vártnak megfelelő kamatemelés mellett némi meglepetést is tartogatott az MNB keddi döntése, hiszen a jegybank három új eszközt jelentett be a bankközi likviditás szűkítésére, ezzel gyakorlatilag mennyiségi szigorításba is kezdett. A Monetáris Tanács szeme előtt továbbra is elsősorban az infláció elleni harc lebeg, ezért az új intézkedéseket is annak fényében érdemes értékelni, hogyan hatnak majd azok az inflációra. Megnéztük, hogyan kommentálták a bejelentést az elemzők, hogyan alakulhat az áremelkedés a következő hónapokban, illetve milyen hatással lesz a forint árfolyamára a likviditás kiszorítása.
A javuló nemzetközi hangulat mellett az MNB újabb 100 bázispontos kamatemelése és a jegybank által bejelentett likviditásszűkítő intézkedések is segítettek a forintnak abban, hogy tegnap 400 közelébe erősödjön vissza az euróval szemben. Onnan azonban szerdán a nap első felében újra a gyengülés felé mozdult el a magyar deviza, a 407-es szintet is elérte a jegyzés. A délután azonban - párhuzamosan az euró dollárral szembeni erősödésével - újra fordulat az amúgy is igen volatilis árfolyam, és 402 alá is benézett, amivel már erősebb volt a forint, mint a tegnapi "záráskor".
Az utóbbi napokban többször járt 410 felett az euró árfolyama, amivel megközelítette a július elején látott történelmi szintjét. Innen nézve meglepő és provokatív lehet a címben feltett kérdés, hiszen a forint sokat gyengült az elmúlt hónapokban, és érdemi korrekciót azóta sem láttunk. Ha azonban a gazdasági folyamatokat nézzük, akkor ennél jóval nagyobb gyengülés sem lenne meglepő: a külső egyensúlyromlás mértékét, a keresztárfolyammozgásokat, a kilátások körüli bizonytalanságokat figyelve ennél akár sokkal gyengébb lehetne a magyar deviza. Innen nézve a forint erős, de akkor mégis mitől?
A hétfői erősödés után kedd reggel is próbál tovább kapaszkodni a forint az euróval szemben, így lassan távolodik a 410-es lélektani határtól. A nap második felében elsősorban a Monetáris Tanács döntése mozgatja az árfolyamot: a forint nem is a döntésre, hanem az arról szóló közleményre erősödött.
Újra 412 felett kezdte a hetet a forint az euróval szemben, a héten elsősorban az MNB kamatdöntésére figyelhetnek a befektetők. Hétfőn az erősödés felé mozdult a magyar deviza, a nap második felében már a 408-as szint közelébe erősödött.
2008 és 2020 után az idei év újra vízválasztó lehet a cégek számára, bár a visszaesés egyelőre nem olyan erőteljes, mint 2 évvel ezelőtt. A várakozásokat illetően viszont tartós csökkenés figyelhető meg. Emögött négy kihívás bújik meg, amelyek kezeléséhez már nem elég digitalizálni vagy korszerűsíteni, hanem olyan alapvető folyamatokat kell újragondolni, mint az energiafelhasználás, az ellátási láncok menedzsmentje és a gyártási technológiák beszerzése és implementálása. Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője és Németh Dávid, a K&H vezető elemzője mutatták be, hogy mire számíthat a hazai nagyvállalati szektor az új típusú válságban.
A szakértők előzetesen biztosra veszik, hogy kedden újabb 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeli majd az alapkamatot a Monetáris Tanács, majd csütörtökön ezzel összhangban ugyanakkora szigorítás jöhet az irányadó egyhetes betéti ráta esetében is. Ha nem így történne, az hatalmas meglepetés lenne, de épp a nagyon biztosra vett döntések nemteljesülése okozza a legnagyobb piaci hatásokat, ezért a döntés tartogat izgalmakat - főleg úgy, hogy a forint az utóbbi napokban újra gyengélkedett. A rendkívül sűrű gazdasági helyzet fényében a jegybank kommunikációja szintén figyelemre lesz érdemes.
Jerome Powell Fed-elnök péntek délutáni beszédére vártak a befektetők világszerte, aki aztán azt üzente, hogy tartós és kemény küzdelmet fog folytatni a jegybank az infláció letörése érdekében, mert ez a múltbeli hasonló üzenetek tanulsága, így a dollár a kezdeti esés után éles fordulattal jócskán erősödött és visszatért a paritási az euróval szemben. Közben mivel az európai gáz- és áramárak ma újabb extrém magasságokba szárnyaltak, ez is aláásta az euró erejét, illetve főként például a masszív energiaimportőr Magyarország fizetőeszközét, így a forint a péntek esti kereskedésben mindkét nagy devizával szemben történelmi mélypontja közelében járt.
Szerdán nagyot menetelt a forint, a csütörtöki kereskedésben viszont ennek a felértékelődésnek egy nagy részét visszaadta a hazai fizetőeszköz. Elsősorban ez euró-dollár árfolyamában látott fordulat állhat a forint gyengülése mögött.
Főként az orosz gázszállítások körüli aggodalmak és a téli betárolás folytatódása miatt szerdán és csütörtökön is komoly gáz- és emiatt áramár emelkedés alakult ki az európai tőzsdéken. Csütörtökön a szeptemberi lejáratú gáz ára a holland tőzsdén átlépte a 300 eurós szintet, a novemberi már 320 euró körül jár megawattóránként, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy a sztratoszférába ugrottak a gázárak, amelyek az áramárakat is magukkal húzták. A piac napok óta a szétesettség jeleit kezdi mutatni, az árjegyzésekben elképesztő turbulencia van, és inkább csak a rossz hírekre reagál a piac újabb és újabb áremelkedéssel. Ezeket és a rendkívül magas energiaárak óriási állami, magánszektori és lakossági terheit látva felmerült a cseh soros elnökségben, hogy össze kell hívni egy rendkívüli uniós szakminiszteri találkozót, amelyen az árplafonok kérdését is komolyan meg kell fontolni.
Az eddigiekkel megegyező, 10,75%-os kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem szigorít egyelőre tovább. A jövő héten összeül a Monetáris Tanács, utána az irányadó kamat is emelkedhet, most azonban semmi nem indokolta a változtatást.
Az utóbbi másfél hét egyértelműen a forint jelentős gyengüléséről szólt, hiszen 390 környékéről bőven 410 fölé ugrott az euró árfolyama. A szerdai kereskedés viszont a forint fokozatos felértékelődéséről szólt, így a 414 feletti szintekről a 409-es szintig süllyedt az euró-forint kurzusa.
Az elmúlt hetekben hozzászokhattunk, hogy a kormány képviselői napi rotációban adnak hangot az Európai Unióval való megegyezéssel kapcsolatos optimizmusuknak. A derűlátó nyilatkozatok lényege természetesen az, hogy a közelgő megegyezéssel az uniós támogatások gyorsan kiszabadíthatók a jelenlegi „beragadt” állapotukból, és ezért hamarosan újra jelentős mennyiségű pénz érkezik az országba.
Tovább erősödött a dollár az euróval szemben, így már stabilan a paritás alatt jár a jegyzés. A forint is gyengülésnek indult, délután a 412-es szint fölé kúszott az euró jegyzése is, a dollár-forint pedig sosem volt még ilyen magasan, 416 felett is járt a jegyzés. Késő est tovább esett, 414 felett fejezi be a napot a hazai deviza az euróval szemben.
Továbbra sem kedvezőek a külső körülmények a forint szempontjából, a dollár átvitte a paritást, a gázár pedig az egekben. Így nem is meglepő, hogy hétfőn is gyengül a magyar deviza, majd a múlt hetihez látott negatív hangulatban folytatta.
A hét első felében szinte megállíthatatlannak tűnt a forint zuhanása, hiszen 392-ről 408-ig drágult az euró, aztán szerdán és csütörtökön 408 körülről éles fordulattal 404 körülig visszahúzták az árfolyamot. Pénteken aztán az ismét borongósabb nemzetközi piaci hangulatban, erős dollár mellett megint ütöttek egyet a forinton és 408,5 felett új bő egyhavi mélypontra jutott az euróval szemben. Itt azonban megint egy éles fordulat látszott az árfolyamban, majd a délutáni kereskedés során megint gyanús forinterősödés alakult ki, ez azonban szintén elakadt.