A legfrissebb külkereskedelmi adatok is megerősítik, hogy a holland gáztőzsdei (TTF) ár és a magyar-orosz gázszerződés pénzügyi rendezése között két hónap a különbség és ez alapján augusztusban 1179 eurót fizethetett ezer köbméterenként az oroszoknak Magyarország, ami 12%-kal magasabb a júniusi referencia tőzsdei árnál, az eltérés pedig százalékosan több, mint egy éves rekord – mutatott rá cikkében a Népszava.
A Fed kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón Jerome Powell elnök a vártnál héjább üzeneteket küldött, amelynek hatására jócskán megtépték a dollárt.
Október végéig nagyot esett a tőzsdei gázár 450 forint körülre köbméterenként, így sok olyan magyar gázfogyasztó lehet, aki elkezdett reménykedni, hogy januártól hátha 752 forintnál kevesebbet kell majd fizetnie az átlagfogyasztás fölé lógó gázmennyiségre. Nagyon rossz hírünk van a számukra, sőt az összes magyar lakossági gázfogyasztó számára: a Portfolio kalkulációi szerint a most látható határidős gázárak mellett elképesztően nagy veszteséggel néz szembe az állami gázszolgáltató 2023 végéig, ami jóval több, mint amit idénre és jövőre összesen betervezett eddig a kormány a rezsivédelmi alapba. Így valószínűleg felesleges abban reménykedni, hogy januártól majd lazít a kormány a rezsiszabályokon. Sőt, két további nagy költségvetési akna miatt is inkább azért kell szurkolni, hogy ne szigorodjanak tovább a rezsiszabályok jövőre, ahhoz pedig fontos alapfeltétel lenne a minél alacsonyabb gázár jövőre.
Bár hétfőn intenzíven, 4 egységgel, erősödött a forint az euróval szemben, de mégis megjelent egy rossz jel számára a grafikonon: fals kitörés (euróerősödési hullám) következhetett be az euró/dollár árfolyamban a múlt héten, mert a mai kereskedés során a nyolchavi csökkenő trend alá visszaesett az árfolyam. Így tehát amint azt múlt heti technikai elemzésünkben megjegyeztük: továbbra is él a dollárerősödési trend, igaz a most szerdai Fed-döntés lényeges elmozdulásokat okozhat.
Az elszálló infláció miatt az emberek egyre inkább az olcsó árukat keresik a boltokban, ez pedig a kereskedelmi vállalatok működésére is kihatással van. Az ársapkák hatását a kereskedők más termékek drágításával próbálják kompenzálni, de nem lehet ezt teljes egészében lekövetni, mert kiárazza magát a piacról, aki túl nagyot emel. A gyenge forint azokra a cégekre is hatással vannak, melyek szinte teljes egészében Magyarországról szerzik be az árujukat. Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország vezérigazgatója a Forbesnak adott interjút, mely során beszélt az infláció, a forintgyengülés, a bérekkel kapcsolatos nyomás, illetve az ársapkák kérdéséről.
Szerdán nagyon rákapcsolt a forint, amiben a dollár gyengülésének is volt szerepe. Délutánra aztán megállt a száguldás, és majdnem 410-ig gyengült vissza a magyar deviza az euróval szemben, mert egyre inkább látszott, hogy a mai EKB kamatemelés előtt az euró erejéről van szó. Pénteken délelőtt volt még egy forinterősödési hullám, de aztán kapott egy nagyobb ütést a forint, így 412 fölé lendült az euró. Ma a befektetők elsősorban az EKB kamatdöntésére figyelnek (14:15-kor jelent meg, majd 14:45-től sajtótájékoztató, illetve előtte 14:30-kor emerikai GDP-adat jön), ami a forint piacán is hozhat nagyobb kilengéseket.
Lassan két hete emelte váratlanul 18 százalékra az irányadó kamatot a jegybank, akkor részben a forint ellen felerősödő spekulációs nyomásra hivatkoztak. A legfrissebb adatok szerint főleg szeptember végén vettek fel sokan pozíciókat a magyar deviza ellen, a roham lecsillapodott mire az MNB közbelépett. Ugyanakkor a short pozíciók felvétele érezhetően szerepet játszott a forint szinte megállíthatatlan gyengülésében. Azóta már kijelenthető, hogy a lépések stabilizálták a forint árfolyamát, vagyis az már biztos, hogy átmeneti megnyugvást hoztak a piacra.
Miután kedden megtört a nyolc hónapja tartó dollárerősödési trend az euróval szemben, szerdán további jelentős dollárgyengülés alakult ki a főbb devizapárokban a kockázati étvágy erősödésével párhuzamosan. A dollár esése a paritás feletti árfolyamot hozott az euró ellenében és ezzel párhuzamosan megtört a nyolchavi forintgyengülési trend is a zöldhasúval szemben. Délután újabb fordulat érte el a devizapiacokat: a dollár ismét látványos gyengülésnek indult az euróval szemben. Ez már leginkább az euró erejével függ össze, ugyanis a piaci szereplők már készülnek az EKB csütörtöki 75 bázispontos kamatemelésének bejelentésére. Az euró általános ereje lehet tehát amögött, hogy délután a forint már nem tudott tovább erősödni vele szemben.
A dollár ma újra a paritás fölé lépett az euróval szemben, azaz gyengült és a kialakult árfolyamszintre egy hónapja nem volt példa. Ezzel párhuzamosan a forint a nyolc hónapja tartó gyengülő trendje megtörése küszöbére jutott a dollárral szemben. Mindezek miatt gyorsan megnéztük, hogy mit üzennek technikai elemzés alapján a grafikonok.
Egyértelműen az volt az ember érzése a szerdai Budapest Economic Forum konferencián, hogy az üzleti szektor bizalma kezd megrendülni a forintban. Feltűnő volt, hogy az elmúlt időszak forintgyengülése után többen is felvetették az euró bevezetésének szükségességét, sok vállalatvezető is utalt arra, hogy a kiszámíthatatlanság a legrosszabb az üzlet szempontjából. Ettől még persze a gazdaságpolitika valószínűleg nem lesz hirtelen európárti, de egyre erősebben merül fel a kérdés más országok példáját figyelve, hogy elindul-e egy spontán euroizáció a gazdaságban. Ha pedig az üzleti szektor elkezd egyre inkább euróban számolni, akkor akár a hivatalos belépés hiányával is egyre inkább elfogadott lehet itthon fizetőeszközként, akár „az euró be is vezetheti önmagát”.
A keddi kereskedésben igazi hullámvasútra ültették a forintot. Délután a jegybanki üzenetek mozgatták meg az euróval szembeni árfolyamot.
Gyengült ma a forint, a jegyzés átvitte a 414-et is az euróval szemben. Továbbra is a szokásosnál nagyobb kilengések jellemzik az árfolyamot, ezt jelzi a reggeli fél százalékos forintgyengülés is.
A Forbes immár hatodik éve tette közzé a világ legjobb munkáltatóinak rangsorát. A 2022-es listát a Statistával együttműködve állították össze, a piackutató cég 57 ország 150 000 teljes és részmunkaidős munkavállalóját kérdezte meg a multinacionális vállalatoknál, hogy megállapítsa, melyek azok, amelyek kiemelkedőek olyan területeken, mint: impakt és vízió, tehetségfejlesztés, nemek közötti egyenlőség és társadalmi felelősségvállalás. Az idei listán összesen 800 vállalat szerepel, a teljes rangsort itt lehet megnézni. Cikkünkben az első három helyezettel foglalkozunk, megnézzük, hogy mit érdemes tudni a nagyvállalatokról 2022-ben.
Péntek délelőtt még úgy tűnt, hogy a forint gyorsan búcsút inthet a csütörtökön beállított 407-es szintnek az euróval szemben. Az euró-dollár árfolyamában bekövetkezett fordulat - vagyis a dollár látványos gyengülése - azonban a forinton is nagyot segített. Olyannyira rákapcsolt a forint, hogy az euró ellenében 8, a dollár ellenében 13 egységgel került lejjebb az árfolyama napon belül. Ezzel sikerült felülteljesítenie a régióban, a lengyel zlotyval szemben például közel 4 hetes csúcsára ért.
A forint október első felében látott gyengüléséről egyre többször jutott eszembe Mario Draghi több mint tíz éve elmondott, azóta legendássá vált beszéde. Sokak szerint az fordította meg az európai adósságválság menetét, valami hasonlóra volt szükség itthon is, hogy megfékezzük a deviza kontrollálatlan gyengülését. Úgy tűnik, hogy ezt a jegybank is felmérte, a következő hónapok kérdése már csak az lesz, mennyire hiszi el a piac, hogy minden eszköz rendelkezésre áll a forint megvédéséhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy az év végéig megoldódhatnak a forint legnagyobb problémái, utána viszont újra felvetődhet a kérdés, fenntarthatók-e a jegybanki intézkedések.
Három napig tartó oldalazás után csütörtökön délután különösebb hír nélkül az erősödés felé rántották meg a forintot, az euró jegyzései rövid idő alatt bő 1%-kal a 410 alatti tartományba buktak. Közben a dollár is gyengült az euróval szemben, így vele szemben a forint árfolyama 415 körülig süllyedt. Érdemes megjegyezni, hogy a forint erősödése éppen aznap történt, amikortól az MNB elkezdte a devizatartalékból biztosítani a nagyobb magyar energiakereskedő cégeknek az energiavásárláshoz szükséges devizát, illetve ma is a megemelt, 18%-os szinten tartotta az egynapos betéti tenderre felkínált kamatláb mértékét.
Ahogyan arra számítani lehetett, a Budapest Economic Forumon megszólaló kormányzati szereplők kijelentései hatással voltak a szerdai devizapiaci mozgásokra. A forint erősödéssel indította a napot, ám a dollárerő megjelenésével párhuzamosan gyengülésbe váltott a hazai fizetőeszköz.
A múlt pénteki drasztikus MNB kamatemelés aznap és hétfőn is jókora forinterősödést okozott, ma viszont már egy átmeneti erősödési kísérletet leszámítva inkább kis gyengülés következett be 412-ről estére 414-ig az euróval szemben. A forint elakadó menetelésében mind az euróval, mind a dollárral szemben technikai tényezőknek is van szerepe.
Nem fog sokáig tartani a forint mostani ereje, az év végéig újra 435-ig gyengülhet a forint az euróval szemben – véli friss elemzésében a Societé Generale (SocGen) régiós elemzője. Marek Drimal szerint a jegybank pénteki bejelentései átmenetileg segíthetnek a forintnak, azonban hamarosan újra a fundamentumok kerülhetnek előtérbe, szerinte az uniós helyreállítási alap forrásairól például nem sikerül megállapodni az év végéig, így ismét nyomás alá kerülhet a forint.
Kedden is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Tegnap már több mint 1200 milliárd forintot helyeztek el a jegybank új eszközében.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
