Hétfőn amellett is erősödni tudott kissé a forint az euróval szemben, hogy közben az orosz-ukrán feszültség igen nagy maradt, míg az eurózónás feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek több országban rosszul alakultak. Emiatt mérsékelten borongós volt a hangulat a nemzetközi részvénypiacokon, de a forint euróval szembeni kurzusa egészen 314-ig ereszkedett. Mivel a dollár és a svájci frank - mint menedékdeviza - igen jól teljesít ebben a környezetben, ezért a forint szenvedése miatt ezzel a két fizetőeszközzel szemben továbbra is két és féléves mélypont körül mozogunk.
A Magyar Nemzeti Bank fokozatosan új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt. Először az új tízezer forintossal találkozhatunk, az ugyanis már decemberben forgalomba kerül. A teljes átállás 2018-ig tart majd és nettó 15-20 milliárd forintba kerül. Bár nem összehasonlítható a két eset, de az 1990-es években végrehajtott csere nagyjából nettó 3 milliárdba került az államnak. Megjegyzendő, hogy a mostani költség 60 százaléka egyébként is felmerült volna, így a lépésből adódó többletköltség 6-8 milliárdra tehető. Az új bankjegyeket nehezebb lesz hamisítani, noha az ebből eredő veszteségek valójában teljesen elhanyagolhatóak voltak eddig. Ami inkább lényeges, hogy olcsóbb lesz az előállítása (és így a folyamatos cseréje) is a bankjegyeknek, amik további egy-két évtizedig maradhatnak velünk.
A pénteki kereskedésben kifejezetten gyenge szinten járt a forint, miután tegnap az orosz invázióról érkező hírek megrengették a régiós piacokat. Az euróval szembeni jegyzések reggel újra a gyengülés irányába indultak, de ez nem bizonyult tartósnak és a nap végére 315-re erősödött vissza a forint. A dollárral és a svájci frankkal szemben ugyanakkor továbbra is 2,5 éves mélypontról beszélhetünk.
Rossz híreink vannak a frankhitelesek számára: a kedvezőtlen európai reálgazdasági konjunktúra és az egyre feszültebb geopolitikai helyzet miatt, a befektetők ismét menekülődevizának kezdhették használni Svájc fizetőeszközét. Ennek eredőjeként az euróval szemben másféléves csúcsra került a frank, míg az árfolyamkockázatot futó devizahiteleseknek igazán fájó forint-frankban két és fél éve nem látott mélypont alakult ki. Dupla pofont kaptak így a devizahitelesek, hiszen a forint általános gyengülése mellett, a devizakereszt frank lába is erősödött. Az egyetlen mentsvár, hogy ez a második pofon a mostaninál sokkal jobban már nem fájhat, mert a svájciak 1,2-es EUR/CHF-nél már interveniálnak. Egy év alatt eddig 6 százalékkal emelkedett a frankalapú devizahitelek törlesztőrészlete, de a jelek szerint nincs megállás.
A ma reggelig látott rendkívüli forintpiaci nyugalom elillant: az orosz-ukrán feszültség jelentősen nőtt és ez, illetve egyéb tényezők is a forint esését váltották ki. Délután egyre inkább durvult a helyzet: az euró jegyzése a 316-os szint felett is járt, a dollárral és a svájci frankkal szemben pedig 2,5 éves mélypontra zuhant a magyar fizetőeszköz.
Múlt hét óta nem láttunk érdemi mozgást a forint piacán, amin a tegnapi jegybanki - vártnak megfelelő - kamatdöntés és közlemény sem tudott változtatni. Az euróval szembeni jegyzések 313-ról kúsztak lefelé a mai napon, de érdemi erősödésről nem beszélhetünk. A feltörekvő piaci devizák esetében sem látunk nagy mozgásokat, így pedig nem tekinthető különösnek a forint csendje sem.
A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.
A forint a tegnapi vérszegény napját követően ma is 313 körül ingadozott az euróval szemben. A délelőtti állampapír-aukción megállt a hozamesés, de a forint erre sem reagált. Szintén nem láttunk érdemi mozgást a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntését követően, de ez várható is volt, hiszen a kamatcsökkentési ciklus deklaráltan véget ért, a várakozások pedig így rendkívül egységesek voltak. A 3 órakor közzétett MNB-közlemény kapcsán voltak, akik úgy gondolták, hogy további iránymutatást adhat a kamatokról, de ez nem történt meg. Az üzenetek lényegében a múltkorival azonosak voltak, így pedig információ hiányában a forint sem reagált.
A forint a múlt pénteki enyhe erősödését követően 313 körül ingadozott hétfő délelőtt az euróval szemben, majd amellett is gyengült kicsit délutánra, hogy közben rendkívül jó volt a nemzetközi részvénypiaci hangulat, és így a kockázati étvágy is. A dollárral szemben továbbra is másfél éves mélypontja közelében, 237 körül járt a forint kereskedése hétfőn, a zöldhasú ugyanis kifejezetten erősödő trendre állt be az elmúlt időszakban.
Év végére csökkenhet a GDP-arányos magyar államadósság, méghozzá úgy, hogy egyre nagyobb hányada kerül belföldi kézbe - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek. A szakember utalásaiból kiderül, hogy ehhez milyen természetes tényezők és milyen kisebb trükkök járulhatnak majd hozzá. Amit viszont nem hangsúlyoz kellően, az pedig a forint gyengülő árfolyama nyújtotta kihívás.
Reggel még kisebb gyengüléssel csaknem elérte a 315-ös szintet is az euró jegyzése a bankközi piacon, sőt a dollárral, illetve a svájci frankkal szemben 1,5, illetve 2,5 éves mélypont közelébe került a magyar fizetőeszköt. Majd ahogy külföldön javult a hangulat, a forint is kissé erősödni tudott. Nap végén jött azonban a lendület, ezzel tudott érdemben távolodni a mélypontoktól a magyar fizetőeszköz. A délelőtti kötvényaukciók vegyes sikerültek, érdemi forintpiaci hatással nem jártak.
Az év első felében 85,1%-ra emelkedett a GDP-arányos államadósság, a Citibank elemzése szerint a második félévben csökkenteni lehet a mutatót, ehhez viszont visszafogott kincstárjegy kibocsátásra lesz szükség és stabil forintárfolyamra. A belföldi intézményi befektetők és a háztartások a keresleti oldalt erősíthetik, ahogy 2014 eddigi részében is. A bank becslései szerint még 385 milliárd forintos kibocsátással számolhatunk itthon, az áprilisi szinthez képest viszont kisebb összegekért szállhatnak versenybe a befektetők. Ennek eredményeként a hozamgörbe is nyomott szinteken maradhat és a külső sokkoknak is kevésbé leszünk kitéve.
A mai napon a forint nem tudott elszakadni a 313-314-es sávjától az euróval szemben, míg a dollárral szemben tovább gyengültünk (annak erősödése miatt). Sem az adósságkezelő aukciója, sem a délutáni amerikai adatok - amik megmozgatták az EUR/USD kurzust - nem hozták lendületbe a hazai fizetőeszközt.
A Miniszterelnökség friss jelzésével összhangban egy múlt pénteki kormányhatározat összesen 7,7 milliárd forintnyi többlet támogatást engedélyezett 35 regionális ivó- és szennyvíz projektnek - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ahogy tegnapi elemzésünkben felhívtuk rá a figyelmet: a gyengébb forint az euróban meghatározott EU fejlesztési források kapcsán többlet forintalapú felhasználást tesz lehetővé. Most ennek egyik konkrét jelét látjuk.
Mérsékelt erősödéssel kezdte a forint a hetet, ugyanakkor ez nem bizonyult igazán tartósnak. Az euróval szembeni jegyzések a 314-es szint körül csapkodtak, majd délután 313,5-ig süllyedtek. A feltörekvő piaci devizákkal való szoros korreláció arra utal, hogy a forint árfolyamát jelenleg a nemzetközi események hajtják.
A továbbra is nagyfokú orosz-ukrán feszültség, illetve az európai konjunktúra-kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság mellett ma délelőtt, illetve délután is gyengült kissé a forint. Utóbbi azon ijesztő hírre következett be, hogy az orosz és az ukrán haderő heves összecsapásba keveredett egymással. A nyugati tőzsdék összeomlás-szerű reakciókat mutattak a záráshoz közeledve és nem is tudtak belőle igazán felállni. Nap végére az euró jegyzése 312-ről 314-ig emelkedett vissza.
"Eddig nem tapasztaltunk az MNB-kötvény betétesítése miatt jelentős forráskivonást a külföldi szereplők részéről, így azt mondhatjuk, hogy eddig a külföldiek alkalmazkodási folyamatának vélhetően nem volt érdemi árfolyam-befolyásoló hatása sem" - hangsúlyozta a Portfolionak adott interjúban Hoffmann Mihály, tisztázva így a témával kapcsolatos piaci félreértéseket. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője az augusztus elsejétől kötvény helyett betétté alakított irányadó eszköz kapcsán egyértelműsítette: önmagában ettől a lépéstől nem volt várható, hogy beesik a kéthetes eszközben tartott pénzállomány. Hozzátette: az áprilisban év végéig előrevetített 600-1000 milliárd forintos "kilökődés" az eszközből szépen fokozatosan megvalósul, hiszen most, a korrigált számok alapján, már mintegy 400 milliárd forintnál járunk. Az irányadó eszköz változásának áprilisi bejelentése óta az adataik szerint a magyar bankok mintegy 320 milliárd forinttal növelték az állampapír kitettségüket, és a külföldiek is inkább a magyar eszközöket választották.
Összhangban azzal, amit a minapi piaci körképünkben mi is jeleztünk, a jegybanki szakértő is megerősítette: úgy tűnik, hogy a befektetési alapok valóban későn kezdtek reagálni a szabályozói változásra, és az ő általuk a diszkontkincstárjegyek iránt (is) támasztott kereslet nyomta jóval az alapkamat alá a rövid hozamokat. A jegybanki szakértők is úgy vélik, hogy "egy átmeneti időszakot követően normalizálódhat a helyzet".
Hétfőtől ma délelőttig csak minimálisan mozdult a forint az euróval szemben a 314-es szinthez képest, és az állóvízen még a vártnál jobb magyar GDP-adat sem tudott kezdetben változtatni. Aztán ahogy délelőtt javulni kezdett a külpiaci hangulat, úgy a forint is elkezdett erősödni, de a hullámszerű mozgás délután alakult ki a vártnál gyengébb amerikai makroadatra. A forinterősödésben a magyar kötvények újból növekvő vonzereje és így az intenzív hozamesés, illetve egy technikai szint elesése is szerepet játszhatott. Az euróval szemben átmenetileg 311,5-ig, azaz kéthetes csúcsra ugrott a forint, de késő délután kifulladt a lendülete és 312,5-ig visszagyengült.
Bár ma határozottan javult a nemzetközi és vele együtt a magyar részvénypiaci hangulat, de mindez se a forint, se a másodlagos állampapírpiacon nem éreztette hatásait. Az euró jegyzése ugyanis egész nap lényegében meg sem mozdult.
Péntek óta nem beszélhetünk jelentős forintmozgásról, hiszen az euróval szembeni jegyzések a 313-315 közötti szűk tartományba ragadtak. Mindez amellett következett be, hogy a nemzetközi részvénypiacokon a geopolitikai feszültségek továbbra is intenzíven mozgatják az árfolyamokat. A forintpiaci stabilitás az augusztus eleji "vihar" után a magyar állampapírpiacra visszatért viszonylagos stabilitással is összefügghet.
