Tíz pontból álló szégyenfolt-listát írt le Matolcsy György. A Növekedés.hu oldalon megjelent írásában az MNB elnöke a ferihegyi gyorsvasúttól a ferzőzésmentes óvodán át a cukor megadóztatásáig sok területet érint.
A magyar gazdaság fejlettsége az Európai Unió átlagának 68%-án állt tavaly - derül ki az Eurostat héten közzétett felülvizsgált adataiból. A friss számok szerint immár öt országot előzünk meg az egy főre jutó GDP alapján képzett rangsorban. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy az előrelépést hamar követi majd visszaesés. Eközben a másik életszínvonal-mutató, a háztartások végső fogyasztása tekintetében holtversenyben az utolsó előtti helyre csúsztunk vissza.
Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket.
Az elmúlt 10 évben két olyan megyénk is volt, amelynek egyáltalán nem sikerült felzárkózást mutatnia az Európai Unióhoz. Ennél is szomorúbb, hogy erős összefüggés látszik a fejlettség és a fejlődés között: minél gazdagabb egy megye, annál nagyobb valószínűséggel tud növekedni, miközben a szegényebb régiók konvergenciája gyakran nagyítóval sem látszik.
Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.
A nagy népességű kelet-közép-európai országok gazdasági előretörése figyelhető meg az Európai Unión belül, és ez a folyamat a következő években is kitart majd. A lengyel és román előremenetel mellett a görögök és a horvátok hátracsúsztak a gazdasági méretek alapján képzett uniós rangsorban. Mi és a szlovákok légüres térben vagyunk.
A közelmúltban több napilapban, blogon is végigfutott egy olyan adatsor, ami alapján kijelenthető: a magyar gazdasági növekedés csak az ország egy szűk területén érezhető, a többi helyen zajlik a leszakadás. Utánagondolva a számoknak azt mondhatjuk: a dolog minimum gyanús.
Tavaly az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az uniós átlag 68%-át tette ki Magyarországon - derül ki az Eurostat mai jelentéséből. Ezzel csak Lettországot, illetve a 2004 után csatlakozott országokat előzzük meg a fejlettségi mutatónkkal.
Az Európai Unió 20 legszegényebb régiója közül négy Magyarországon található - derül ki az Eurostat ma megjelent adataiból, ami régiós bontásban közli az egy főre jutó GDP-t. A legfejlettebbek közé két kelet-közép-európai város is bekerült.
A kelet-nyugati megosztottság helyett délnyugat-északkelet választóvonal rajzolódik ki Magyarországon, amennyiben a járási szintű fejlettséget vizsgáljuk. A GVI által készített Járási Fejlettségi Mutató alapján úgy tűnik, a területi megosztottság inkább nőtt, mint csökkent az utóbbi években.
Ha nem az általánosan elfogadott, egy főre jutó GDP mutatója alapján vizsgáljuk a magyar fejlettségi szintet, akkor hízelgőbb képet kapunk a gazdasági teljesítményünkről - mutat rá Növekedési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank.
Magyarország az EU 28 országának fejlettségi rangsorában a 23-24. helyen áll - derül ki az Eurostat ma megjelent adataiból. Régiós összevetésben sem állunk előkelő helyen, az utóbbi 10 év felzárkózási üteme az egyik leglassabbnak bizonyult. Az utóbbi két évben viszont újra elindult a lassú konvergencia.
Magyarország egy főre jutó GDP-je (holtversenyben) az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban - derül ki az Eurostat tegnapi jelentéséből. A személyes fogyasztásban pedig ennél is hátrébb vagyunk, hiszen csak három ország van mögöttünk. Rövid távon legfeljebb a görögöket előzhetjük meg, de ezzel sem biztos, hogy előreléphetünk.
Alaposan átrendezte az európai országok teljesítményét a válság. Van olyan EU-tag, amelyik gazdasága egynegyedével zsugorodott, és olyan is, amelyik ugyanennyivel bővült hét év alatt. Magyarország már csaknem ott áll, ahonnan elindult.
Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - hangzik a megállapítás. Csakhogy a hétköznapi életben sokan érzik úgy, hogy valójában magasabb kereset járna nekik az erőfeszítésük, munkájuk alapján. Tényleg, akkor miért nem kapják meg?
Köztudott, hogy a rendszerváltozás után Nyugat-Dunántúl az ország egyik legfejlettebb régiójává lépett elő. Arról azonban viszonylag keveset hallani, hogy vajon a régió egésze tudott a fejlődés útjára lépni, vagy csak bizonyos részei? A rendszerváltozás utáni új folyamatok által elindított dinamikus fejlődés csak a régió meghatározott részeire terjedt ki, vagy az egészére? A közvélekedés az egész területet fejlettnek tekinti, így azonban szemünk elől rejtve maradnak az elmaradottabb térségek. Nyugat-Dunántúl fejlődési pályájának rövid összegzése után ezeket a területeket, a fejlettségi perifériákat igyekeznek a régión belül meghatározni, a periférikus helyzet kialakulását és fennmaradását bemutatni, majd a perifériák lemaradásának okaira is megpróbálnak rávilágítani a szerzők, Etl Krisztián geográfus és Tóth István János közgazdász.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína adja a világ (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP-jének a felét. Az egy főre jutó GDP-ben azért más a sorrend, a nagy gazdaságok közül jó néhány megelőzi az EU-t.
Tavaly a magyar gazdaság fejlettségi szintje az Európai Unió átlagának 67 százalékát tette ki - derül ki az Eurostat számaiból. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint az utóbbi 10 évben alig volt felzárkózás: ezalatt az egy főre jutó GDP tekintetében négy ország is utolért, illetve lehagyott minket.
Beértek minket gazdasági fejlettség terén a lengyelek, derül ki az Eurostat ma közzétett statisztikáiból. Az egy főre jutó GDP terén 2012-ben már csak a bolgárok, a románok és a gyorsan felzárkózó lettek álltak mögöttünk.
Zajlik a kereskedelem átrendeződése.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
A középkategóriás fogyasztókat célzó márkák nagyobb bajban vannak.
Donald Trump kormánya több mint egy tucat hazai szabályozással is indokolja az uniós vámok kivetését.
Durva további hangulatromlás látszik külföldön.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
