Szabályozásért esedezik Zuckerberg
Új szabályozási rendszert javasol a közösségi médiában Mark Zuckerberg.
Új szabályozási rendszert javasol a közösségi médiában Mark Zuckerberg.
Találkozik Mark Zuckerberg, a Facebook vezére Margrethe Vestagerrel, az Európai Bizottság versenypolitikáért és digitális gazdaságért felelős ügyvezető alelnökével - írja a CNBC.
Nem a közösségi média miatt válnak megosztottá a társadalmak, és az sem helytálló megállapítás, hogy a közösségi média révén csökken az emberekhez eljutó hírek és vélemények sokszínűsége - mondta a Facebook közösségi portált működtető amerikai vállalat vezérigazgatója szombaton az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC).
Európa azt fogja kezdeményezni a világ húsz legnagyobb gazdaságának (G20) soron következő ülésén, hogy a 2020-as év prioritása a digitális adóról való megegyezés legyen – áll a Reuters birtokába került dokumentumban.
A koronavírus terjedése miatt a világ óriásvállalatai egymás után léptetik életbe óvintézkedéseiket, a több nagyvállalat a kínai üzletei ideiglenesen bezárása mellett döntött, míg több légitársaság is felfüggesztette vagy törölte kínai járatait.
Azt követően, hogy a rendes kereskedés során új történelmi csúcsra ment a Facebook árfolyama, a zárás utáni kereskedésben 7 százalékot zuhant a részvény a cég negyedéves gyorsjelentésére reagálva. A világ legnagyobb közösségi média vállalata mind a bevétel, mind a profit szintjén felülteljesítette az elemzői várakozásokat, viszont a meredeken emelkedő költségek megijesztették a befektetőket és a menedzsment kommentárja is óvatosságra int.
A következő években széles körben, világszerte elterjedhet egy újfajta digitális valuta – írják a Deutsche Bank elemzői egy friss jelentésben.
Leggyakrabban az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szerveinek megfigyelési tevékenységéről hallunk, de az európai államoknak is szükségük van rá, hogy információt szerezzenek arról, hogy mit terveznek a bűnszervezetek és a terroristák, és hogy kik vesznek részt ezekben. Másik oldalról a totális megfigyelő állam, különösen a posztkommunista régióban, jogosan váltja ki az emberek gyanúját. Az információk ráadásul nem mindig közvetlen megfigyelésből származnak, az állami szervek szeretnének minél több olyan adathoz is hozzáférni, amelyeket magánszervezetek saját tevékenységükhöz gyűjtenek és tárolnak. A bűnüldözési célú adatkezelések ugyan nem tartoznak az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), sem az az elektronikus hírközlési adatvédelmi (e-privacy) irányelv hatálya alá, a magánszervezetek adatgyűjtése viszont igen.
„Inkább korábban, mint később” elindul a Libra, a Facebook saját fejlesztésű digitális pénze – mondta David Marcus, a projektet lebonyolító Calibra elnöke. A szakember elárulta azt is, hogy a virtuális deviza fejlesztéséért felelős testület „optimista” a projekt jövőjét illetően annak ellenére, hogy szabályosan össztűz alá vették a szabályozók.
Az Egyesült Államok kormánya válaszintézkedést foganatosít, amennyiben a cseh parlament véglegesen megszavazza a digitális adó bevezetését - erősítette meg pénteken az államok prágai nagykövetsége.
A davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be Soros György magyar származású milliárdos befektető, hogy egy új, globális egyetemet alapít, amely a klímaváltozás és az autoriter kormányzatok elleni harcot tűzi zászlajára – írja a Bloomberg.
A Facebook Libra-projektjének 28 támogatója közül már kilencen léptek vissza eredeti szándékuktól, tegnap a Vodafone jelentette be, hogy távozik a szövetségből.
Műszaki hibával magyarázta a Facebook szombaton, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök neve a Xi Jinping angol átírás helyett Mr. Shithole (pöcegödör) formában jelent meg a közösségi portálra kitett, burmai nyelvről angolra fordított kommentekben, és bocsánatot kért a sértésért.
Vezető brit pszichiáterek szerint az olyan nagy techcégeknek, mint a Facebook, Google vagy Twitter forgalmi adót kellene fizetniük, hogy ebből szponzorálják azokat a kutatásokat, amelyekkel azt tárnák fel, milyen lelki sérüléseket okoznak közösségi médiás platformjaik – számol be a hírről a CNBC.
A tavalyi részvénypiaci szárnyalásból a technológiai részvények sem maradtak ki, az Apple befektetői például közel duplázni tudtak egyetlen év alatt. Ennek fényében megnéztük, hogy mi a befektetési sztori most az amerikai technológiai óriásoknál, hogy mennyire szálltak el az árazások az árfolyamemelkedés után és hogy mit várnak a szektortól az elemzők.
A Julius Baer érdekes termékeket kínál ügyfeleinek, amikkel azok profitálhatnak az amerikai elnökválasztásból. A vagyonkezelő logikája alapján magunknak is összeállíthatunk választási részvénykosarakat.
Franciaország szeretné elkerülni a kereskedelmi borút az Egyesült Államokkal, de ha Washington pótvámokat vetne ki a francia termékekre, Párizs készen áll a viszontválaszra. Egyebek között erről is beszélt Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Le Journal du Dimanche című lapnak adott interjúban.
A SocGen idén is közzétette, hogy a devizák, a részvények és az állampapírok közül melyek azok, amelyek izgalmas befektetések lehetnek 2020-ra. Az alábbiakban megnéztük, hogy a részvénypiacon mik a legizgalmasabb befektetések az elemzőház szerint.
2019-ben valósággal letámadták a techóriások a bankszektort: olyan vállalatok jelentették be, hogy pénzügyi szolgáltatásokat indítanak, mint a Facebook, a Google vagy az Apple. A techkonglomerátumok a hagyományos pénzintézetek rémálmát kezdték el valóra váltani, hiszen másodpercek alatt új felhasználók millióit tudják összeszedni, a felkínált termékeik pedig nemcsak olcsók, hanem gyakran ingyenesek is, így hosszú távon nagyon komoly konkurenciát jelentenek a bankoknak. Akad több olyan pénzintézet is, amely a harc helyett inkább élére állt a változásnak és összeálltak a techcégekkel, hogy hódításukból ők is részesedjenek. Megnéztük, melyek voltak azok a techóriások, amelyek idén úgy döntöttek, betörnek a pénzügyi szektorba.
Az úgynevezett GAFA (vagy a Microsofttal együtt GAFAM, vagyis a Google, Apple, Facebook, Amazon) az adatvédők és a versenyhatóságok célkeresztjébe került, de közülük is a Facebook szinte már a pofozóbábu szerepét tölti be. Nem kell azért persze sajnálni, mert adott rá elég okot. Őt vette célba az osztrák joghallgató és adatvédelmi aktivista, Maximilian Schrems is, amikor az európaiak személyes adatait Amerikában fenyegető veszélyek ellen először az ír, majd rajta keresztül az Európai Bírósághoz fordult. A Főtanácsnok indítványát (amelyet az esetek 80%-ában követni szokott a Bíróság) pedig cikkünk megjelenése napján ismertették.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
