Az eurózóna ipari termelésének további hanyatlását látjuk, az Eurostat augusztusra vonatkozó statisztikái szerint augusztusban 2,1 százalékkal csökkent a termelés éves alapon. A múlt havi (felülvizsgált) -1,9 százalékos változást követően a piac további 2,4 százalékos esést várt, így jelentős piaci meglepetésről nincs szó.
Nagyobb kitettséggel rendelkeznek hazájuk állampapírpiacán az európai bankok, mint bármikor az európai adósságválság során - írja a Bloomberg. Ez nyugtalansággal töltheti el a piacokat, hiszen túl szorossá teszi a pénzügyi kapcsolatot a bankok és az állam között. Egyikük gyengélkedése magával ránthatja a másikat, negatív spirált indítva ezzel.
A francia és a német szolgáltatói szektor is bővülést mutat, ezen két legnagyobb országot követően pedig nem meglepő, hogy az eurózónás számok is kedvezően alakultak. A szeptemberi szolgáltatói szektorra vonatkozó beszerzésimenedzser-index értéke 52,2 pontig emelkedett az előző havi 50,7 pontos szintet követően, és ez az érték a vártnak (52,1) lényegében megfelelő.
Az olasz szenátus után szerda késő este a képviselőház is bizalmat szavazott a Letta-kormánynak.
Az euróválságnak vége, ugyanakkor a győzelem hatalmas áldozatokkal járt és még rengeteg veszély fenyegeti Európát. Amennyiben a németek nem lépnek a kezdeményezések útjára és nem tesznek lépéseket a feszültségek feloldására (például az euróbondok bevezetésével), akkor a politikai konfliktusok akár az egész Európai Unió széteséséhez is vezethetnek - véli Soros György a világhírű befektető.
Továbbra is dezinflációs nyomást látunk az eurózónában, ami gyenge keresletet tükröz. A szeptemberi előzetes eredmények szerint 1,1 százalékon áll a harmonizált fogyasztói árindex az augusztusi 1,3 százalékot követően.
Közös költségvetésre van szüksége az eurózónának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint. A közös költségvetéssel növekedne a 17 tagból álló eurózóna ellenállóképessége a gazdasági sokkhatások ellen, és jobban lehetne segíteni a legrosszabb helyzetben levő tagokat, hogy elkerüljék a komoly gazdasági recessziót.
A piaci kamatlábak alacsonyan tartása érdekében újabb hosszú távú forrással támogathatja meg Európa bankjait az Európai Központi Bank. Ez derült ki legalábbis Mario Draghi elnök szavaiból, aki kiemelte: a bankok hitelezési volumene még nem tükrözi, hogy a bankok finanszírozási feltételei javultak.
A német adatok közlését követően már nem érhetett minket meglepetésként, hogy az eurózónás adatok is kedvezően alakultak, különösen a szolgáltatói szektoré. Az ugyanis 52,1 pontot mutat a Markit szeptemberi előzetes közlése szerint, amivel a piac által várt 51,1 pontos értéket is jelentősen felülmúlta. Bár a feldolgozóipar 0,3 ponttal 51,1 pontig esett vissza, ahogy azt a francia és német adatoknál is láthattuk, de ezt a szolgáltatói szektor javulása kompenzálta, így pedig a kompozit mutató 52,1 pontig emelkedett. Ez az érték 0,2 százalékos harmadik negyedéves növekedést vetít előre az euróövezetben.
Az euróövezet harmonizált inflációs mutatója 1,3 százalékra süllyedt augusztusban az előző havi 1,6 százalékos szintről - derült ki az Eurostat felülvizsgált eredményeiből. Egy évvel korábban még 2,6 százalékon állt a mutató, vagyis erőteljes dezinflációs nyomást látunk összességében az eurózónában.
Szeptember 22-én a német polgárok választani mennek. A felmérések szerint Angela Merkel, jelenlegi német kancellár lesz ismét Európa legnagyobb hatalmú nője, ugyanakkor a kormányzáshoz koalícióra lesz szüksége. A kancellárasszony rendkívül kedvező munkaerő-piaci helyzettel büszkélkedhet, ráadásul egy kiegyensúlyozott költségvetést is fel tud mutatni. Ugyanakkor a növekedés továbbra sem szárnyal Németországban, és a hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban sok kétkedő elemzést olvashattunk. Ha Merkelt és pártját újraválasztják, akkor a görögök gond nélkül hozzájuthatnak a harmadik mentőcsomagjukhoz, de talán még egész Európa is jobban járhat.
Júliusban 2,1 százalékkal esett vissza az ipari termelés az eurózónában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző havi 0,4 százalékos esést követően tehát még erőteljesebb zsugorodást látunk - derült ki az Eurostat ma publikálásra került adataiból.
A végleges eredmények is alátámasztják a korábban mért 0,3 százalékos negyedéves eurózónás GDP-növekedési ütemet - derült ki a ma 11 órakor publikálásra került Eurostat jelentésből. Az első negyedéves (felülvizsgált) 0,3 százalékos zsugorodást követően ebben a negyedévben látunk először bővülést, amivel a régió leghosszabb recessziója ért véget.
Két éve nem láttunk ilyen kedvező képet az eurózóna szolgáltatói szektora kapcsán - derült ki a Markit ma közzétett adataiból. A szektorra vonatkozó beszerzési menedzser index augusztus esetében mutat először bővülést. A végleges adatok ugyanakkor 50,7 pontot mutatnak, ami 0,3 ponttal rosszabb mint az előzetes eredmény.
Az eurózóna feldolgozóipara 2011 júniusa óta nem volt ilyen jó állapotban - derült ki a Markit mai publikációjából. A régió feldolgozóipari beszerzési menedzser indexe az előzetes adatokhoz hasonlóan 51,4 pontot mutat, ez pedig az előző havi 50,3 pontos szint után kedvező fejleménynek számít.
Hétfőn zárva tartanak az amerikai tőzsdék, ugyanakkor Európában fontos konjunktúra-mutatók látnak napvilágot. A legfontosabb esemény az öreg kontinensen az Európai Központi Bank kamatdöntése utáni sajtótájékoztató lehet, a piac Mario Draghi, EKB-elnök útmutatását várja a jegybank lépéseit illetően. Ezzel ugyanakkor nem zárul a kamatdöntések sora, kíváncsiak leszünk a japán és angol jegybank lépésére is, bár meglepetésre nem számítunk. Fontos információkat tudhatunk meg az amerikai gazdaságról szerda este a Fed Bézs Könyvéből, de az amerikai jegybank várható lépései miatt, a hét második felében megjelenő munkaerő-piaci adatok lesznek a fókuszban.
Az eurózóna inflációs mutatója az előzetes adatok szerint 1,3 százalékra mérséklődött augusztusban. A júliusi 1,6 százalékos szinthez képest ez jelentős visszaesésnek számít, ráadásul a piaci várakozásoknál (1,4 százalék) is nagyobb.
Az eurózóna munkanélküliségi rátája 12,1 százalékon maradt júliusban is, miután az előző hónapban stagnált a mutató. Az immáron 28 tagországot számláló Európai Unióban szintén stagnálást látunk, méghozzá az eurózónánál alacsonyabb, 11 százalékos szinten. Ezek a mutatók ugyanakkor jelentősen magasabban vannak az egy évvel korábbi szintjükhöz képest.
Javult, és ezzel kétéves csúcsra került a fogyasztói bizalom az euróövezetben és az Európai Unió egészében augusztusban az előző hónaphoz képest.
Ezen a héten két dologra keresi majd a választ a nemzetközi piac: mikor kezdheti meg a Fed a mennyiségi lazítási programjának a lassítását és mennyire képes Európa talpra állni, ha már egyszer legyűrte élete leghosszabb recesszióját. Míg az előbbi esetében leginkább a múltban turkálhatunk, addig az utóbbihoz a jósgömbünket vehetjük elő. Természetesen az első alatt a Fed kamatmeghatározó ülésének a jegyzőkönyvét értjük, míg a jósgömbünk nem más, mint az eurózóna üzleti helyzetének ezen a héten publikálásra kerülő felmérései. Ezek ugyanis jól jelzik előre, hogy miként alakulhat a közeljövőben a régió makrogazdasági szempontból. Sajnos annak ellenére, hogy a konszenzusok kedvező képet festenek, az eurózóna közép és hosszú távú kilátásai inkább nevezhetőek borúsnak. Ennek a fő oka a Bundesbank által előrejelzett német gazdasági lassulás lehet az év második felében. Az Amerikai Egyesült Államok még egy érdekességgel szolgál ezen a héten a piac számára: most kerül megrendezésre Jackson Hole völgyében a jegybankárok éves találkozója. Bár a nevek felhozatala szegényesebbre sikerült az előző évekhez képest, még mindig van esély rá, hogy a piac reakciót mutasson. Magyarországon a hét elején nem történik semmi, azt követően az államháztartási egyenleg júliusi helyzetének részletes tájékoztatására lehet figyelmes a hazai piac, szokatlanul nagy volt ugyanis a hiány.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
