A magyarok többsége szerint összességében pozitív lenne az ország számára, ha bevezetné a forint helyett az eurót, ugyanakkor csak kevesen hisznek abban, hogy erre belátható időn belül sor kerülne. Sőt, a megkérdezettek harmada szerint soha nem fogunk magyar euróval fizetni - derül ki az Eurobarométer felméréséből, melyben ezer embert kérdeztek meg Magyarországon.
Tavaly év végén a többség még arra számított, hogy 2016-ban az amerikai gazdaság felülteljesíti majd fejlett versenytársait, hiszen Donald Trump komoly költségvetési élénkítést vetített előre. Ennek ellenére az első negyedévben az eurózóna növekedése kétszerese volt az amerikainak, és a hangulat továbbra is kedvező, hiszen a hétfőn megjelent friss adatok szerint hatéves csúcson van az aktivitás fontos előretekintő mutatója.
Németország elutasítja a közös euróövezeti költségvetés készítésének és közös adósság kibocsátásának brüsszeli javaslatát.
Májusban az áprilisi 1,9%-ról 1,4%-ra esett az éves inflációs index értéke az eurózónában - derült ki az Eurostat ma közzétett előzetes adataiból. Az elemzőket az inflációs dinamika lassulása nem érte olyan váratlanul, annak mértéke viszont igen, különösképp a maginflációs index tekintetében.
Markus Kerber egyetemi professzor (és nem mellesleg ügyvéd) keresetével a német legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy az tiltsa meg a német jegybanknak az Európai Központi Bank mennyiségi lazítási (QE) programjában való részvételét - írja a The Wall Street Journal. A mostani jogi kezdeményezés csak a jéghegy csúcsa, az utóbbi időszakban ugyanis egyre több támadás éri Németországból az EKB extrém laza monetáris politikáját.
Jól alakultak az előzetes májusi német és francia beszerzési menedzser indexek, így az összeurózóna adata is erős fellendülést mutat, amelyet a történelmi csúcsra ugró német Ifo üzleti hangulatindex is "megfejelt". A német DAX részvényindex mindezek hatására már teljesen túltette magát a tegnap esti terrortámadáson, történelmi csúcs felé közelít, az euró pedig kitartóan erős szinten maradt a dollárral szemben.
A tavalyi utolsó negyedévhez képest előrébb ugrott a magyar gazdaság az európai növekedési rangsorban, a 3,7%-os éves dinamika azonban így is messze volt a dobogótól - derült ki az Eurostat ma közölt statisztikáiból. Az látszik, hogy az EU-s források lehívásának fellendülésével az egész kelet-közép-európai régió szárnyra kapott, Románia 5,6%-os GDP-bővülési ütemével pedig olyan iramot diktált, amivel senki nem tudta tartani a lépést.
Az európai projektnek soha nem volt még akkor szüksége egy francia-német kooperációra, mint most, és bár sokan már látni vélik maguk előtt az Európát felemelő Macron-Merkel tengelyt, nem szabad elfelejteni, hogy több ponton éles ellentét feszül a két vezető között. A szociáldemokrata kancellárjelölttel, Martin Schulz-cal könnyebb dolga lenne Macronnak, mivel kevésbé ortodox gazdaságpolitikai irányvonalat képvisel, azonban Merkel bukása nélkül sem lehetetlen az együttműködés. Ehhez az kéne, hogy Macron politikailag megerősödjön odahaza, majd elkezdje megvalósítani reformígéreteit, mintegy jelezve a kancellár számára, hogy hajlandó a németeknek imponáló lépéseket tenni azért, hogy cserébe Merkel is engedjen az európai együttműködést érintő ügyekben ultraortodox álláspontjából.
Az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, hogy mindenki az Egyesült Államokat tekintette a válságkezelés mintaállamának a fejlett országok közül, míg az eurózóna volt az örök vesztes, a válságokra rossz gazdaságpolitikai válaszokat adó fekete bárány. Most azonban úgy tűnik, hogy a gazdasági nehézségek miatt a politikai szétesés szélére sodródott uniós projekt kaphat még egy esélyt: a politikai kockázatok jelentősen mérséklődtek az elmúlt hónapokban, a makrogazdasági mutatók közül pedig több is évek óta nem látott pozitív kilátásokról tanúskodik. Az áldás ugyanakkor könnyen átokká is válhat, a kedvezőbb növekedési és inflációs kilátások ugyanis a monetáris politikai szigorodásával (a kötvényhozamok emelkedésén keresztül) bajba sodorhatják a magas adósságállománnyal küzdő perifériás országokat, ezáltal pedig veszélybe kerülhet az elmúlt hónapokban látott, pozitív folyamat. A legrosszabb helyzetben Olaszország van, így rá különösen érdemes lesz odafigyelni.
Kis túlzással egy héttel ezelőtt még az eurót tartották a világ legkockázatosabb devizájának, mostanra viszont hirtelen mindenki az európai fizetőeszköz nagy híve lett. Ennyit számított a vasárnapi francia elnökválasztás, melyen a piac számára kedvező eredmény született.
Kitart a nagyon erős évkezdet az európai gazdaságok üzleti aktivitását mérő beszerzésimenedzser-indexek áprilisi értékei alapján. Bár a német mutatókban némi visszaesést tapasztalhattunk, a francia BMI-k az elemzői várakozásokat meghazudtolva hatéves csúcsra kapaszkodtak. Ha ez nem lenne elég, közben az elmúlt években gyengélkedő építőiparban is brutális felpattanást hozott az év eleje, ami tovább erősíti a pozitív összképet.
Úgy tűnik, hogy Trump korábbi heves kirohanásai lecsendesedtek, sőt, az is elképzelhető, hogy a mostani elnöki ciklusban semmi érdemi nem fog történni. A Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciájának első panelbeszélgetésének résztvevői szerint Európában elsősorban Olaszország jelenthet nagy bizonytalansági faktort, emellett az Európai Unión belüli széthúzások is minden eddiginél jobban felerősödtek.
A Sentix közvélemény-kutató cég hangulatindexe alapján márciusban valamelyest mérséklődött az euróövezet szétesésének kockázata az egy hónappal korábbi állapotokhoz képest. A holland választás kimenetele, illetve a Görögország körüli feszültségek enyhülése is hozzájárult a kockázat mérséklődéséhez.
Az erős évkezdet után még magasabb fokozatba kapcsolat az eurózóna két legnagyobb gazdasága: a német és a francia beszerzésimenedzser-indexek márciusi értéke jelentősen felülmúlta a várakozásokat. A német és a francia feldolgozóipari aktivitás hatéves csúcson van, emellett a szolgáltatói ágazat teljesítménye is rohamos javul az utóbbi hónapokban.
Az olasz kormány meg akar menteni a Monte dei Paschin kívül még két régiós bankot is, ez pedig az európai felügyeletnek komoly dilemmát okoz, akik még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy vajon engedélyezzék-e egyáltalán a Monte Paschi állami mentőcsomagját. Ha sikerült engedélyeztetni az akciót, könnyen lehet, hogy más országok is hasonló eszközökkel cselezik majd ki az állami bankmentéseket tiltó EU-s szabályozást.
A holland választásokon sikerült megúszni a legrosszabb forgatókönyvet, hiszen a szélsőjobb a vártnál sokkal rosszabbul szerepelt. Ezzel azonban nem hárultak el teljesen a politikai kockázatok Európa fölül, hiszen április végén jön a francia elnökválasztás első fordulója. Az elemzők szerint ugyanakkor a devizapiacon nem biztos, hogy az euró lenne a legnagyobb vesztese annak, ha Marine Le Pen győzne a választáson.
Rendkívül fontos események és izgalmas választások előtt áll Európa, ezek az egész euróövezet jövőjét meghatározzák. A Bloomberg összeállításából kiderül, hogy milyen lehetőségek állnak az egységes európai fizetőeszköz előtt.
Öt lehetséges forgatókönyv áll az Európai Unió előtt, hogy 2025-ig milyen irányban indul el - olvasható a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által szerdán bemutatott "Fehér könyvben". A tervek szerint az EU 27 tagállamának az év végéig kellene dűlőre jutnia, hogy melyik elképzelést támogatják, és a következő években az határozná meg az új EU irányát.
Az erős évkezdet után kitartani látszik az eurózónás feldolgozóipar lendülete - olvasható ki a Markit beszerzésimenedzser-indexek februári értékéből. A legnagyobb övezeti gazdaságok ipari aktivitása rég nem volt ilyen élénk, egyelőre tehát minden okunk megvan az optimizmusra.
Az eurózóna országai közül Magyarország növekedése élenjáró lehet idén az Erste bankcsoport szerint. A pénzintézet vezérigazgatója Bécsben elmondta azt is, hogy a kevésbé vagyonos réteg felé nyithatnak vagyonkezelési termékekkel és terveik szerint 1 eurós osztalékot fizetnek majd idén.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Új szabályok vonatkoznak majd a kisértékű területekre.
A rendkívüli áremelkedés üteme azonban már érezhetően lassul.
Farkas András cikkének második része.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
