Egy új, közösen kibocsátott újjáépítési kötvényt szorgalmazott szombati lapinterjújában Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki egyúttal drámai figyelmeztetést is intézett az uniós vezetők felé: ha mégsem sikerülne egy ilyen új konstrukciót kidolgozni, akkor szerinte az egész Európai Unió létjogosultsága kérdőjeleződne meg az emberek szemében.
Valószínűleg nem fognak ma megegyezni az eurózóna pénzügyminiszterei a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére szolgáló, közös stimulációs csomagról – mondta két bennfentes a CNBC-nek.
A mai napon jelennek meg az előzetes beszerzésimenedzser-indexek - előbb a francia adatnál láttunk markáns visszaesést, majd a német BMI zuhant nagyot. Most pedig megjelent az eurózóna előzetes indexe is, amely szintén hatalmas esést mutat.
Nyitott az Európai Unió az ún. koronakötvények kibocsátása irányába is és bármilyen eszközzel élni fogunk, ami segít ennek a válságnak az enyhítésében – hangsúlyozta a német Deuschlandfunk rádiónak nyilatkozva ma reggel Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke ezzel lényegében felkarolta az olaszok által most hirtelen újra nagyon szorgalmazott tervet, a valamilyen formában megvalósuló közös eurózóna kötvény gondolatát. Az ötletet egy olasz miniszter vetette most fel, aki szerint az új eszközhöz minden tagállamnak azonos feltételek mellett kéne hozzáférnie. Az ötlet már a korábbi válság során felmerült, a németek azonban elvetették, és helyette szigorú fiskális követelményeket szorgalmaztak. Akkor az ő javaslatuk valósult meg, a mostani azonban merőben más helyzet.
A koronavírus letarolta Európát, a gazdasági hatásai pedig gyorsabban és erőteljesebben érkeztek, mint azt vártuk. Az eurózóna recessziója az idei évre már szinte biztosra vehető, a tömeges vállalati csődök és a megugró munkanélküliség is reális forgatókönyv. Ezt próbálják meg elkerülni az országok, akik korábban nem látott, grandiózus csomagokat jelentenek be. Ez teljesen érthető, hiszen a "különös válságra" hatékony válaszok kellenek.
Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy a koronavírus-pánik és az arra adott gazdasági reakciók sorozata akár az eurózóna összeomlását is hozhatja. A szakértők egységes monetáris és fiskális fellépést szorgalmaznak, másképpen drámai eredménye lehet a mostani krízisnek - írja a CNBC vezető anyagban.
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde tegnap este arról tájékoztatta az európai kormányfőket, hogy a koronavírus járvány elleni küzdelem miatt az eurózóna gazdasága könnyen 5%-kal csökkenhet - értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Februárban is a legmagasabb inflációt mérték Magyarországon az EU-országok közül – derül ki az Eurostat szerdai adataiból. A következő hónapokban a drágulás meredeken visszaeshet elsősorban az olajárak zuhanásának köszönhetően, így a hazai vásárlókon is enyhülhet a nyomás.
Annyira alacsonyra csökkent az eurózóna kötvénypiacain a likviditás, hogy nehéz egyszerűen árakat kapni az üzletkötéshez, ez pedig tovább fokozza az egyébként is rendkívüli mozgásokat: az olasz, spanyol, portugál, görög 10 éves hozamok hatalmas mértékben emelkednek ma is az eladási hullámban.
Ma tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank és ennek eredményéről 13:45-kor tesz bejelentést, majd 14:30-tól Christine Lagarde új EKB-elnök magyarázza el ezeket. A fő téma a koronavírus negatív gazdasági hatásainak lehetséges orvoslása mellett a pénzpiaci pánik lesz. A mai döntés azért is különösen érdekes, mert az EKB-nak csak korlátozott eszközei vannak a mínusz fél százalékos irányadó ráta mellett, így a piaci kedélyek csillapítására a kis kamatvágás mellett akár a mennyiségi lazítás eszközéhez is nyúlhat a kkv-knak nyújtott támogatások mellett.
Érdekes és dinamikus párbeszéd alakult ki a Portfolio IWS konferenciájának első, makrogazdasági témákat felölelő panelbeszélgetésében. A beszélgetést nem meglepő módon a koronavírus és annak gazdasági hatásai vitték el. A Virovácz Péterből, Zsiday Viktorból, Tardos Gergelyből és Regős Gáborból álló szakértő gárda kitért többek között arra, hogy fél szívvel fél karantén nem elég, világméretű karantént kellene bevezetni. Ahhoz, hogy nem menjenek csődbe a cégek, óriási fiskális stimulusra van szükség, de elhangzott az is, hogy legyen már recesszió végre.
Februárban hat havi csúcsra emelkedett az euróövezetben a gazdasági aktivitás, a vírusjárvány kockázatai azonban a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet szerdán közzétett jelentése szerint kétségeket támasztanak a javulás fenntarthatóságával szemben.
A fejlett világ GDP-je csökkeni fog az első negyedévben a koronavírus-járvány miatt - áll a Deutsche Bank frissített előrejelzésében.
Továbbra is éberek vagyunk, folyamatosan vizsgáljuk a beérkező adatokat – mondta hétfőn Londonban Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alelnöke. A napokban egyre több nagy jegybank igyekszik nyugtatni a piacokat, ebbe a sorba állt most be az eurózóna intézménye is.
Észak-Olaszországban elszabadult a koronavírus, emiatt pedig több települést is teljes karantén alá vontak. Rosszabb helyen fel sem üthette volna a fejét a járvány: az olasz gazdasági növekedés évek óta nem indul be, miközben a GDP-arányos államadósság 134%-os szinten áll. A minimális növekedésük egyedüli motorja az északi országrész, azon belül is az ország ipari és pénzügyi központja, Milánó, amely az olaszországi járvány epicentrumának tekinthető. Ha a koronavírus megveti a lábát az országrészben, akkor nem látszik, hogy miként nem lesz ebből recesszió, hiszen az ipari termelés már eddig is csökkent. De ha ki is lábalnak a vírus okozta krízishelyzetből, egyelőre semmi jele nincs annak, hogy az olasz gazdaság a belátható időn belül talpra áll. A probléma felett nem hunyhatunk szemet: Olaszország ugyanis elég nagy ahhoz, hogy összeomlása akár az eurózónát is megrázza.
A német kereskedelmi és iparkamara (DIHK) minimálisan javította az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését. A kamara azt prognosztizálja, hogy a német hazai össztermék (GDP) az eddig várt 0,6 százalékkal szemben 0,7 százalékkal fog bővülni.
Történelmi mélypontnak számító egy százalék alá esett szerdán a tízéves görög államkötvények hozama.
A múltbeli járványok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági hatások inkább csak rövid távon jelentkeznek, miközben a monetáris politika a közép- és hosszú távú kilátásokra koncentrál, így egyelőre nincs teendőnk, az csak akkor lenne, ha a járvány a tartós negatív hatással járna a világgazdaságra – lényegében ezt üzente ma az Európai Központi Bank két vezetője.
Januárban 52,5 ponton állt a feldolgozóipar kilátásait jelző beszerzésimenedzser-index értéke. Bár a 2019 első feléig jellemző nagyon magas értékektől már kissé eltávolodtunk, a mutató továbbra is stabil növekedést ígér.
A vártnál is gyengébben teljesített az eurózóna gazdasága a tavalyi év utolsó három hónapjában.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Új szabályok vonatkoznak majd a kisértékű területekre.
A rendkívüli áremelkedés üteme azonban már érezhetően lassul.
Farkas András cikkének második része.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
