Horvátország és Bulgária még az idén beléphet az euró előszobájának nevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe - nyilatkozta tegnap Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja. A jegybanki vezető üdvözölte az országoknak a közös valutára való áttérés érdekében tett erőfeszítéseit és azt is jelezte, hogy 2023-ban nyílik lehetőség az euróbevezetésre.
Problémát okozhat a gazdasági fellendülésnek Európában, hogy túl sokat takarítanak meg az állampolgárai. A koronavírus miatti lezárások idején a háztartások százmilliárd eurókat gyűjtöttek össze bankszámláikon, és nem úgy tűnik, hogy ezt egyhamar szeretnék elkölteni.
Az Intesa közlése szerint az EKB jóváhagyta az Unione di Banche Italianeban, ismertebb nevén az UBI Bancában való részesedésszerzését, ezzel pedig létrejöhet Olaszország legnagyobb bankja – írja a MarketWatch.
Furfangos megoldással állt elő egy német európai parlamenti képviselő a lehetletlennek tűnő helyzet megoldására, amelyet a német alkotmánybíróság döntése idézett elő az EKB eszközvásárlásával kapcsolatban. A javaslat szerint nem a német parlamentnek, hanem az Európai Parlamentnek kell magyarázó nyilatkozatot kérnie az EKB-tól, hiszen előbbivel ellentétben a közösség döntéshozó szervének joga van az eurózóna jegybankját számonkérni, és ezzel nem sérülne az EKB szuverenitása. Ha az EP kérésére az EKB nyilvánosságra hozza az eszközvásárlást megelőző döntéseit, azzal eleget tehet a német taláros testület kérésének, és igazolhatja a döntés megalapozottságát. A javaslatot az összes jelentős német párt támogatja.
Akár már a csütörtöki ülésen növelheti az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a márciusban bejelentett koronavírus elleni eszközvásárlás keretösszegét – írja a CNBC a Berenberg elemzése alapján. Az eurózóna jegybankja holnap kora délután jelenti be esetleges újabb lépéseit.
A várt 8,2%-ra ugrás helyett „csak” 0,2%-ponttal 7,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában áprilisban – közölte a meglepően jónak tűnő adatot ma az Eurostat. Emögött jórészt az állhat, hogy sok országban az állástalanok nagy része nem számított aktív munkakeresőnek, illetve az inaktívak állományába sorolták a munkanélküliek helyett, valamint a hivatal a márciusi adatot jócskán lefelé módosította, így ahhoz képest az áprilisi helyzet nem tűnik olyan rossznak. Közben az ipari termelői árak áprilisban éves összehasonlításban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek, ezúttal 4,5 százalékkal.
Néhány európai központi banknak fel kell készülnie arra, hogy több kötvényt vásároljon, másoknak viszont kevesebbet kell majd, hogy így biztosítsák az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának hatékony lezajlását – mondta Francois Villeroy de Galhau, az EKB döntéshozója a Reuters tudósítása szerint.
Sosem volt még olyan súlyos következménye a német alkotmánybíróság döntésének Európa jövője szempontjából, mint a május 5-i döntése volt, hiszen valójában az eurózóna és az Európai Unió egyben maradása a döntés tétje, ami így világgazdasági jelentőségű ügy – mutat rá minapi terjedelmes, általunk három pontra sűrített anyagában Erik Nielsen, az UniCredit Research főközgazdásza.
„Nincs semmilyen pszichológiai korlát a lépéseinken”, és „egyáltalán nem aggódok se a koronavírus járvány miatt indított eszközvásárlási programunk, se a korábbi programunk miatt” – hangsúlyozta több vezető európai lapnak adott, hétfő este közzétett interjújában Christine Lagarde.
Az eurózónán kívüli uniós tagállamok azt szeretnék, ha átmenetileg enyhítenének a tőkekövetelményeiken eurókötvények kibocsátása esetén – írja a Reuters. A cél, hogy a koronavírus miatt senki ne kerüljön nehéz helyzetbe amiatt, mert nem tagja a valutaövezetnek
Az olasz Confcommercio kereskedelmi kamara becslése szerint az idén 120 milliárd euró bevételkiesés lehet az olasz turisztikai ágazatban. A járványvédelmi korlátozások miatt 420 ezer munkahely szűnhet meg az ágazatban.
Fontos útelágazódásnál vagyunk és ha nem adunk gyorsan egy erős és egységes tagállami választ az uniós helyreállítási alappal a kihívásokra, akkor az egész EU-projekt veszélybe kerül, összeomolhat – jelentette ki pénteken Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos a Reuters tudósítása szerint. Ez talán az eddigi leginkább drámai brüsszeli vezetői figyelmeztetés a közelmúltból arra, hogy a koronavírus-válság által felerősített uniós kihívásoknak mekkora a tétje. A gyors és egységes tagállami költségvetési válasz szükségességét egyébként a német alkotmánybíróság keddi döntése csak még inkább sürgetővé tette, amint arra mai elemzésünkben rámutattunk.
A koronavírus-járványban leginkább érintett országok számára olcsó hitelkeretek elérhetővé tételéről egyeztek meg az eurózóna pénzügyminiszterei – írja a Reuters.
Az olasz szolgáltatói beszerzésimenedzser-index (bmi) 17,4-ről 10,8 pontra zuhant tovább áprilisban, miközben a spanyol megfelelője egészen hihetetlen mélységbe, 23-ról 7,1 pontra zuhant, és ezekkel együtt az eurózóna összesített szolgáltatói bmi értéke 26,4-ről 12 pontra szakadt. Ez arra utal, hogy a koronavírus válság miatt csaknem megállt a fizetési övezet szolgáltatási szektora, és sajnos a feldolgozóipari helyet sem igazán jobb.
Nagy visszhangot váltott ki a Soros György által támogatott, valójában először a spanyol kormány által felvetett ötlet egy új típusú uniós adósságpapírról. A felvetés egy olyan nagyösszegű (1500 Mrd eurós) örökjáradék kötvény kibocsátásáról szól, amely forrását képezné az uniós költségvetést 2021-től kiegészítő helyreállítási alapnak. A Portfolio cikke szerint az ötlet kezd érdemi megfontolás tárgyává válni a Bizottságban. Az örökjáradék kötvény nem annyira szokatlan adósságeszköz, mint ahogy elsőre tűnik, de nem is csodaszer, amely megoldaná egy csapásra az EU költségvetésének megemelni kívánt forrásigényét. S főleg nem hidalja át azokat az alapvető véleménykülönbségeket, melyek az EU közös adósság finanszírozása kapcsán feszülnek egyes déli, illetve északi tagállamok között. Nézzük a problémákat, köztük olyanokat, amelyek a vitában részben még egyáltalán nem merültek fel.
Rekordalacsony szintre esett vissza áprilisban az euróövezeti feldolgozóiparban a gazdasági aktivitás mérőszáma, a beszerzésimenedzser-index a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet felmérésének hétfőn publikált eredménye alapján.
Áprilisban 33,6 ponton állt a magyar feldolgozóipar beszerzésimenedzserindexe (bmi). Az adat alig jelent javulást a márciusi történelmi mélyponthoz képest (29,1).
Az Európai Központi Bank szerint az eurózóna gazdasága az év második felében már helyreállhat, de a tavalyi szintre leghamarabb csak 2022-ben érhet el újra a koronavírus-válság miatt – számol be a hírről a Reuters.
Az egyes országok statisztikai hivatalai megkezdték az első negyedéves előzetes GDP-adatok közzétételét, ebből pedig már nagyjából látni lehet, hogy milyen hatása volt a járvány megjelenésének. Az Európai Uniót és tagállamait nagyobb ütés érte, mint az Egyesült Államokat. Az igazán nagy visszaesést azonban csak a második negyedévben láthatunk majd.