Szükséges előkészíteni az euró reformját és egy Maastricht 2.0 szerződést - írja Matolcsy György, az MNB elnöke a novekedes.hu-n megjelent cikkében. Szerinte az Unió vezetői már nem kényszerülnek válságkezelésre, így a következő krízis előtt itt az idő elvégezni az eurózóna működésének felülvizsgálatát. Matolcsy úgy értékelte az euró elmúlt 20 évét, hogy két eltérő évtizedet tudhat maga mögött: egy többnyire sikereset és egy inkább kudarcokkal telit.
A világon egyre több jegybank kezd monetáris lazításba, hogy újra fellendítse a gazdasági növekedést és felélessze az inflációt, ám úgy tűnik, a kelet-európai jegybankoknak eszük ágában sincs felülni erre a hullámra. Az Európai Központi Bank újra is indította a válság során használt kötvényvásárlási programját, viszont Kelet-Európa számára az a legjobb út, ha nem csinál semmit és kivár. Régiós kitekintésünkben megvizsgáltuk a csehek, a lengyelek, a románok és szerbek mellett a magyar monetáris politika alakulását.
A közeljövőben további sokkok érik majd az eurózónát, mivel a valutaövezet több ok miatt is sebezhető – fejtette ki véleményét a Növekedés.hu-n megjelent cikkében Matolcsy György.
Itt az ideje, hogy kiutat találjunk az euró-csapdából – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vasárnap a Financial Timesban. Az MNB elnöke úgy látja, hogy az európai integrációban hamis dogmát jelentett az eurózóna létrehozása, annak érdekében, hogy versenytársa legyünk a dollárnak. Az euró azért jött létre szerinte, hogy a franciák elejét vegyék a német túlterjeszkedésnek az egyesítés után, de ez nem sikerült.
A harmadik negyedévben az eurózóna tagállamainak GDP-je 0,2%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, míg az uniós szintű növekedési ütem 0,3% volt - írja az Eurostat közleményében. Éves szinten a növekedés továbbra is az 1%-os sávban mozog, de minimálisan romlott az előző negyedéves adatokkal szemben. Az októberi inflációs adat pedig tovább csökkent 0,8%-ról 0,7%-ra.
Nem okozott meglepetést csütörtöki döntésével az EKB kormányzótanácsa, így pedig a döntést követő sajtótájékoztató átment Mario Draghi búcsúbulijába.
A gyenge német konjunktúraadat miatt az eurózóna beszerzési menedzserindexe sem tud magához térni az előzetes adatok alapján. Vagyis hiába próbál a francia gazdaság talpra állni, ez kevés a kontinensnek.
Az elemzők által vártnál nagyobb mértékben romlott a fogyasztók bizalma októberben az euróövezetben - derült ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi igazgatóságának (DG ECFIN) felméréséből.
Az európai vezetők jóváhagyták Christine Lagarde elnöki kinevezését az Európai Központi Bank élére - írja a Reuters. A csütörtök és pénteken folyó Európai Uniós csúcstalálkozón a Brexit megállapodás melett az EKB elnöki poziciójáról is döntöttek az EU-s vezetők.
Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezetője szerint az eurózóna keményen dolgozott azon, hogy ellenálljon a jövőbeni pénzügyi sokkoknak, tehát nincs ok azt feltételezni, hogy olyan válságot élnénk meg, mint 10 évvel ezelőtt – mondta a CNBC-nek adott interjúban.
Az eurózónában szeptemberben 0,8% nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest - írja az Eurostat. A hivatal előzetes becslése 0,9% volt, így ez a csökkentés 0,1 százalékpont volt. Az Európai Unió átlagos inflációs rátája ennél magasabb volt, szeptemberben 1,2%-kal nőttek az árak éves szinten.
Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.
Nem értett mindenki egyet az Európai Központi Bank szeptemberi döntésével, miszerint novemberben újraindítja a mennyiségi lazítás (QE) programját, szivárgott ki. A monetáris politikai bizottság hivatalos levelében kérte Mario Draghit, hogy tartózkodjon a QE-től, az EKB elnöke viszont ezt láthatóan ignorálta - írja a Financial Times.
Több mint hatéves mélypontra romlott a befektetői hangulat az euróövezetben októberben, mivel a központi bankok gazdaságélénkítő intézkedései nem tudták lecsillapítani a recessziós félelmeket - ez derült ki a Sentix frankfurti gazdaságkutató intézet hétfőn közölt felmérésének adataiból.
Védeni az eurót válság idején (Safeguarding the Euro in Times of Crisis) címmel Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (European Stability Mechanism, ESM) ügyvezető igazgatója (képünkön) megírta az intézmény történetét és a könyv megjelenésének alkalmával Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszterrel (az ESM székhelye Luxemburgban van) együtt a történeti áttekintés mellett a jövendő lehetőségeiről és feladatairól is véleményt mondtak.
A szeptemberi inflációs adatok helyet cseréltek az eurózónában: a maginfláció 0,9%-ról 1%-ra nőtt, míg az infláció 1%-ról esett vissza 0,9%-ra - jelentette az Eurostat. A hivatalos inflációs mutató utoljára 2016-ban járt 1% alatt.
Felminősítette az eurózóna részvénypiacát a JP Morgan, az amerikai részvényeket pedig leminősítette, ami nagy változás azután, hogy már régóta az amerikai tőzsdéket favorizálta. Az eurózóna részvénypiacát jelenleg felülsúlyozásra ajánlja, az amerikai részvényekkel kapcsolatban pedig semleges a megítélése.
A gyengülő európai gazdaság hírére a forint és a zloty is historikus mélypontjára esett tegnap. Ez leginkább a gyengülő német, francia és eurózóna beszerezésimenedzser-indexeknek volt köszönhető. A piac pedig lassan elkezdi beárazni azt, hogy a lengyel és a magyar jegybank monetáris lazításba is kezdhet – írja a Commerzbank elemzője. Viszont az elemző azt is megállapítja, hogy az MNB várhatóan megfékezi a esetleges forinterősödést, viszont a gyengülésre nem várható reakció.
Az euróövezeti feldolgozóipar mély recesszióban van, de a szolgáltató szektor is gyengélkedik – derült ki a Markit beszerzésimenedzser-indexeiből. Az euróövezeti gazdaság gyakorlatilag stagnált szeptemberben.
Szintre biztosra vehető, hogy a kiábrándító gazdasági teljesítményre reagálva az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön tovább csökkenti a betéti kamatot, de további intézkedések is lehetnek a tarsolyban. Az igazán nagy dobás az lenne, ha megint elindítanák az eszközvásárlást, vagyis további friss pénzzel árasztanák el az eurózónát. A várakozások nagyon jelentősek, hetek óta a mostani lépésekre figyel a piac, épp ezért annak is viszonylag nagy az esélye, hogy csalódást okoz majd a jegybank és kiábrándulás jön.
A lap szerint itt az ideje, hogy a demokraták tükörbe nézzenek.
Eddig hallani sem akartak a békekötésről.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
