Felpörgette az EU az illegális bevándorlás elleni harcot
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden további megállapodások megkötését szorgalmazta partnerországokkal az illegális bevándorlás megfékezése érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden további megállapodások megkötését szorgalmazta partnerországokkal az illegális bevándorlás megfékezése érdekében.
Úgy tűnik, hogy a forint árfolyama még mindig meghatározó téma a gazdaságpolitikusok körében idehaza. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy keddi, versenyképességgel kapcsolatos közleményébe is érdekes mondatokat rejtettek el, Nagy Márton tárcavezetőhöz társítva.
Magyarország közzétette a megújított Zöld Kötvény Keretprogramját – közölte az Államadósság Kezelő Központ, amelyben azt is kiemelte, hogy a keretprogramban hangsúlyosan figyelembe vették az új uniós irányelveket, szabványokat, illetve a friss japán és kínai irányelveket is. Az anyag egyúttal rögzíti: „a megújult Zöld Kötvény Keretprogram biztosítja, hogy a jövőbeni zöld kötvény-kibocsátások vagy rábocsátások összhangban legyenek a legjobb piaci gyakorlattal és a befektetők szigorodó elvárásaival. Magyarország célja, hogy a kitűzött klímacélok megvalósításához hatékonyan vonjon be forrást a kötvények segítségével.”
2030-ra az a célunk, hogy 160 ezer milliárd forint legyen a magyar GDP – mondta szombaton Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Ez azt jelentené, hogy 2023-hoz képet megduplázódna a bruttó nemzeti össztermékünk. De mekkora tett lenne ez? Mennyi esély van rá, hogy teljesül? Az utóbbi évek gazdasági tendenciája alapján nehéz lesz teljesíteni a kitűzött célt, főleg akkor, ha jelentősen csökkenő inflációra számít a kormány.
Vegyes elmozdulásokkal indult a hét a világ részvénypiacain, a japán tőzsdét elsősorban vártnál jobb vállalati gyorsjelentések húzták feljebb, a kínai részvénypiacok viszont estek, ott a helyi ingatlanpiaci turbulenciák miatt aggódnak a befektetők. Ma a spanyol választások eredményén felül beszerzésimenedzser-index adatok érkeztek Európából és az Egyesült Államokból, a vállalati gyorsjelentések mellett elsősorban ezekre reagáltak és reagálnak a befektetők. Európában a kivárás volt a jellemző, az amerikai tőzsdéken pedig egyre jobb a hangulat, annak ellenére, hogy a legfrissebb BMI-adatok azt mutatták, hogy az Egyesült Államok gazdasági bővülésének lendülete csökkent.
Erősödéssel kezdte a forint a hetet: az euróval szembeni jegyzések 380 közeléből 378-ig süllyedtek, aztán a meglepően gyenge német és francia beszerzésimenedzser index adatok hatására beszakadt az euró a dollárral szemben és ez rányomhatja a bélyegét a nap további részére is. A makronaptárunk szempontjából nagyon sűrű hét kezdődött, hiszen kedden MNB-, szerdán Fed-, csütörtökön EKB kamatdöntés lesz, mellettük pedig számos további lényeges adat.
A Masterplast tájékoztatja a befektetőket, hogy július 24-én a társaság és a lengyel építőanyag-gyártó Selena FM feltételes befektetési megállapodást kötött a a szerencsi üveggyapotgyárat építtető PIMCO Kft-ben megvalósuló együttműködésről.
Az elmúlt egy év egyszerűbb lett volna, ha Magyarország már az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyamrendszer része lett volna, az euróbevezetésről pedig „gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodnia a magyar kormánynak ebben a kérdésben nem szabad” – jelentette ki Varga Mihály a vg.hu-nak adott interjúban. A pénzügyminiszter egyúttal azt is érzékeltette, hogy mind az idei 3,9%-os, mind a jövő évi 2,9%-os GDP-arányos államháztartásin hiánycél kapcsán lát teljesülési kockázatokat. Az idein kapcsán például úgy fogalmazott: „ha a második félévben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor látok arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is a 3,9 százalékos idei hiánycélt teljesítsük.”
Elfogadta pénteken az állami Duma azt az orosz kormányelőterjesztést, amely a Paks II. módosított finanszírozási szerződésének részleteit tartalmazta, és ennek az indoklásából derült ki, hogy a Portolio kalkulációival összhangban alig 1 milliárd forint a halasztott fizetési kötelezettsége a Paks II. Zrt.-nek az oroszok felé.
Az európai tőzsdéken és a magyar tőzsdén is általánosságban a mérsékelt optimizmus jellemezte a kereskedést pénteken, az amerikai tőzsdék pedig vegyesen, kis elmozdulással zártak. Hat év után most először a Dow 10 egymást követő napon emelkedett.
A szerdai után a csütörtöki kereskedésben is érdemi forintgyengülés alakult ki, aztán pénteken kezdetben bizonytalanul, délután egyre határozottabban erősödni kezdett a forint, így az euró jegyzése újra a 380 alatti tartományba bukott. Közben a dollár kitartóan erősebb szinteken ragadt, így vele szemben a forint se mutat komolyabb erősödést. Ma érdemi makroadatot se itthonról, se külföldről nem várunk, így elsősorban hangulati alapú kereskedés zajlik.
Vegyesen zárták a mai kereskedést az ázsiai tőzsdék, aztán az európai részvénypiacokon mérsékelt emelkedés alakult ki. Idehaza a Molnál szelvényvágás miatt nagy esés volt, az OTP folytatta a menetelését, a Richter is emelkedni tudott az új akvizíciós bejelentés mellett. Az amerikai piacon a többek között a Netflix és a Tesla részvényei nagyot estek a gyorsjelentés után, ami igencsak lehúzta a technológia-túlsúlyos Nasdaq-ot, és az S&P is esett, míg a Dow emelkedni tudott.
Tegnap 5 egységgel, 373,5-ről 378,5-re esett a forint euróval szembeni árfolyama jórészt az EU-pénzek folyósítása körüli aggodalmak mellett, ma pedig még tovább esett 380-ig, aztán volt egy kis forinterősödés, de délután megint esett a forint, így a jegyzések átlépték a 380-et. A dollár egyre erősebb lett a délutáni kereskedésben, ez is gyengíthette a forintot, így vele szemben 342-ig esett a forint.
Korai még temetni a dollárt, nyilatkozta Darrel Duffie, a Stanford Graduate School of Business dékánja és a Hoover Intézet vezető munkatársa a BRICS-országok, főleg Kína de-dollarizációs kísérleteiről. Szerinte ugyan teret veszíthet az amerikai dollár a nemzetközi kereskedelmi ügyletek menedzselésében, de ahogy az euró sem hozott jelentős változást a tőkeunió hiánya miatt, úgy ez korlátozza a mostani valutalázadás sikerét is. Az euró bevezetésével a közgazdász szerint jól Magyarország jól járna, de kérdés, hogy az euróövezeti országok mit szólnak ehhez.
Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy néhány éven belül fekete-tengeri román földgázzal mérsékelje orosz földgáztól való függőségét, miután a projektet vivő OMV Petrom és Romgaz bejelentette, hogy 4 milliárd euróig terjedő tőkét invesztálnak a Neptun Deep kitermelési fázisába. A kitermelés a terv szerint 2027-ben kezdődhet meg a Románia számára stratégiai fontosságú projektnek számító Neptun Deep keretében, és várhatóan egy évtizeden keresztül évi 8 milliárd köbméter földgázt hoznak majd a felszínre. Akár évi 1-2 milliárd köbméter román gáz bevonása is jelentősen hozzájárulhatna a magyar behozatali források diverzifikálásához.
Többnyire jó hangulatban zajlott a kereskedés Európa tőzsdéin, ez annak a kedvező körülménynek is köszönhető, hogy a legfrissebb adatok alapján a vártnál jobban alakult a brit infláció. Emellett az Eurostat az építőipar és az infláció júniusi számait közölte - utóbbiból az is kiderült, hogy még mindig toronymagasan a magyar infláció a legnagyobb az egész EU-ban, a hazait követő második legmagasabb infláció messze elmarad az itthon tapasztalt áremelkedéstől. Ennek a hírnek nem igazán volt hatása a hazai részvénypiacon, a forint azonban gyengülésbe kapcsolt a vezető devizákkal szemben. Az amerikai tőzsdéken enyhén pozitív hangulatban telt a nap, miközben a befektetők már az esti gyorsjelentésekre vártak.
Lehet némi rossz érzésünk, ha a hazai irodapiac legkülönbözőbb területeit vizsgáljuk egy kicsit mélyebben: a tranzakciók befagytak, a finanszírozás erősen limitált, a fejlesztési kedv érthetően alábbhagyott, a home office trend stabilizálódásával pedig már látszik, hogy a bérbeadott házak valós használati aránya átalakul(t), ráadásul a gazdasági környezet, a geopolitikai kockázatok és az energiaválság aktuális és utóhatásai sem kímélik a piac szereplőit. A 2015 óta tartó irodapiaci felívelés ugyan megszakadni látszik, van azonban bőven tennivaló, amivel az irodaház-tulajdonosok foglalkozhatnak ebben az időszakban is. A bérlők már egészen más igényeket támasztanak, amire reagálni kell, a fenntarthatósági szempontok is már alapvetésnek számítanak, miközben a szabályozási környezet nem követte le megfelelő tempóban az eseményeket, pedig lenne mit bőven. Kihívás pedig akkor van mindemellett igazán, ha valaki éppen egy három jelentős irodavagyonnal rendelkező céget érintő összeolvadáson van túl, és a belső folyamatok rendezése is az elvégzendő feladatok közé kerül. Gereben Mátyással, a CPI Property Group országmenedzserével beszélgettünk mindenről, ami ma fontos az irodapiacon.
A Samsonite szekszárdi gyára az egész világon egyedülálló, a vállalat húzótermékeinek döntő része Magyarországról kerül Európa, Amerika, Ázsia vagy Ausztrália boltjainak polcaira. Az üzem óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évben, a covid-járvány utáni turisztikai boom miatt megnövekedett keresletre a termelési kapacitás megduplázásával, és közel 200 új munkavállaló felvételével válaszoltak. Szekszárdon komoly innovációs tevékenység is zajlik, a budapesti és belga kollégákkal együttműködve fejlesztik a legújabb bőröndöket, amelyeknél a személyre szabhatóság, a tartósság és a fenntarthatóság is egyre fontosabbá vált. Az évek alatt felépített reputáció és a munkáltatói márka középpontjában az emberközpontú vezetés áll, a gyárban ezért messze átlag alatti a fluktuáció, és döntő szerepet játszik a termelés felfuttatásában is. A vállalat határozott célja, hogy nyisson a város és a lakosság irányába, mert annak ellenére, hogy közvetve több ezer ember megélhetését biztosítja, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy Európa két Samsonite gyára közül az egyik a településen működik. A Portfolio a vállalat szekszárdi gyárának idén tavasszal kinevezett új igazgatóját, Pataki Zoltánt kérdezte az üzemet érintő kihívásokról, energetikai- és technológiai beruházásokról, valamint az új vállalatirányítási szemlélet meghonosításáról.
Ha záros határidőn belül nem sikerül megállapodni az Erasmus-vitában az összeférhetetlenségi szabályokból a magyar kormány és az Európai Bizottság között, majd aláírni a szerződéseket az uniós támogatásokat kezelő Tempus Közalapítvány és a modellváltott felsőoktatási intézmények között, akkor sok diák és tanár számára már idén ősztől megszűnik a részvétel lehetősége az Erasmus plusz programban – jelentette ki a Népszava kérdésére Johannes Hahn uniós költségvetési biztos egy keddi brüsszeli tájékoztatón.
Isabelle Adjani francia színésznőnek október 19-én bíróságon kell felelnie pénzmosási és adócsalási vádakra - tudatták kedden igazságügyi források. A sztár ügyvédje nem kívánta kommentálni a bejelentést.
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Több mint 50-et számoltak fel.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
