Még mindig kicsivel 380 felett jár a forint az euróval szemben, lassan hetek óta alig mozdul a magyar deviza. Az újabb lélektani szintet nem tudja támadni a forint, ugyanakkor a gyengülés mellett is kevés érv szól. Főleg úgy, hogy kicsit az amerikai kötvénypiac is lenyugodni látszik, a tízéves hozam 4,2 százalék alá korrigált vissza.
Megszületett az előzetes egyezség a szakszervezetek és a Woodside Energy között a legnagyobb kapacitású ausztrál LNG-kitermelő egység kapcsán, így jó eséllyel elhárul a sztrájkveszély, ez pedig beszakította a csütörtök reggeli kereskedésben az ázsiai és európai gázárakat. A szeptemberi határidős TTF gázár emiatt átmenetileg 30 euró alá szakadt megawattóránként, pedig két napja még bőven 40 euró felett járt.
A kínai Huayou csoport leányvállalata, a Bamo Technology Hungary Kft., 1,3 milliárd eurós beruházással egy új európai gyárat épít Ács-Bábolnában. A zöld átállást támogatva, a gyártásban nagy százalékban napelemek és szélerőművek által termelt energiát használnának. Mindehhez az állam 140 millió eurónyi állami támogatást is kifizet. Egy munkásszálló építésére is szükség lesz.
Napok óta 380 felett ingadozik a forint az euróval szemben, innen nem tud kimozdulni egyik irányba sem. A magyar deviza megpróbálna erősödni, de az amerikai kötvényhozamok jelenlegi szintje mellett erre nincs sok esélye, egy kis megnyugvás kellene a piacon hozzá. Délelőtt a kedvezőtlen euróövezeti bmi-adatok a forintot is magukkal rántották. A rosszabb amerikai beszámolók viszont segítették a forintot is abban, hogy visszamásszon.
Emelkedéssel indult a nap az európai tőzsdéken, délutánra azonban elfogyott a lendület, és már keddi záróértékük közelében mozognak a vezető részvényindexek, az amerikai tőzsdék azonban emelkednek.
A BUX ma reggel ismét új történelmi csúcsra kapaszkodott, délutánra azonban elfogyott a lendület, az elmúlt hónapokban négyszeresére emelkedő Opus részvényei pedig már több mint 30 százalékos mínuszban is voltak a kereskedés során.
Megindulhat a második eljárás a CATL debreceni akkumulátorgyárépítésével kapcsolatban: míg az Európai Bizottság már vizsgálja az állami támogatási szabályok betartását, úgy most az uniós környezetvédelmi irányelveknek való megfelelőséget is ellenőrzik.
A kormány egy hivatalos brüsszeli anyagban tavaly még 2025 végére ígérte a jelentős környezetterheléssel járó Mátrai Erőmű leállítását, de az elmúlt időszak nyilatkozatai, illetve a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Klíma és Energiaterv alapján ez legalább egy évvel, az új gázerőművek 2027 eleji üzembe helyezéséig is elhúzódhat – mutat rá összefoglalójában a hvg360. Ez azért lényeges, mert az erőmű az energiatermelő ágazatok teljes CO2-kibocsátása 50%-áért, illetve az egész ország CO2-kibocsátása mintegy 14%-áért felelős, illetve a lap szerint a csúszás veszélybe sodorhatja az uniós Igazságos Átmenet Alapból, illetve a KEHOP Pluszból származó források lehívhatóságát is. Bár a cikk nem említi, de egy tavaly szeptemberi kormányhatározat még azt is rögzítette, hogy a lignitalapú termelést egészen 2029 végéig is fokozni kellene, így tehát különösen érdekes, hogy meddig termelnek még áramot lignitből az egyébként már 50 évnél is idősebb mátrai blokkok.
Kedden még kéthavi csúcson, 45 euró körül is járt az irányadó európai gázár az ausztrál sztrájkveszély miatt, de aztán több ok együttes hatására a szerdai kereskedésben beszakadt 40 euró alá.
Júliustól él az új szocho, nem véletlen, hogy júniusban, az utolsó szocho-mentes hónapban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Mostani cikkünkből kiderül, hogy elsősorban az OTP és az MBH alapjai profitáltak a legtöbbet a frissen beáramló pénzekből, ugyanakkor a hozamokat nézve azok jártak eddig a legjobban, akik elsősorban a magyar tőzsdére fektető alapokat választották. Az alapkezelés jövőjével részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
A ma közzétett gyenge német beszerzésimenedzser-index adatok után a kereskedők egyből mérsékelték a szeptemberi kamatemelésre vonatkozó várakozásokat - írja a Reuters.
A magyarországihoz hasonló folyamatok zajlanak az Európai Unió több országának lakáspiacán, ami alól az egyik legalacsonyabb árakkal rendelkező Bulgária sem képez kivételt. Az országban 2023 második negyedévében tovább csökkent a tranzakciók száma, 2022 azonos időszakához képest 15 százalék volt a visszaesés - írja a Property Forum. Az okok mögött a jelzáloghitelek emelkedő kamatai, az infláció és a gazdasági bizonytalanság áll.
A napok óta tartó esés után tegnap jelentős felpattanást láttunk az amerikai tőzsdéken, elsősorban a technológiai részvények vezetésével. Ez utóbbi részben annak is volt köszönhető, hogy a befektetők már készülnek az Nvidia héten esedékes gyorsjelentésére, így tegnap 8,5 százalékot emelkedett a chipgyártó árfolyama. Mindez annak ellenére következett be, hogy az amerikai 10 éves hozam 4,34 százalékig, vagyis 16 éves csúcsra emelkedett. Ezt követően az ázsiai piacokon is nagyrészt emelkedtek, és Európában is határozott pluszban zártak a tőzsdék. A magyar piac ma újabb történelmi csúcsot döntött, Amerikában viszont elromlott a hangulat.
Továbbra is 15 éves csúcs körül járnak a tízéves amerikai hozamok, ami nyomás alatt tartja a feltörekvő piacokat. Éppen ezért a forint sem tud jelentősen erősödni, egyelőre kivárnak a befektetők a kötvénypiaccal és a kínai gazdasággal kapcsolatos aggasztó hírek miatt.
Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként - közölte a brüsszeli testület. A közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében. A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 12 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.
Felemás hangulatban telt ma a kereskedés Ázsiában, az esést pedig ezúttal is a hongkongi tőzsde vezette. Ezt követően Európában nagyrészt pluszban zártak a vezető részvényindexek, míg az USA-ban inkább csapkodást jellemzte ma tőzsdéken, azonban a kereskedési idő végéhez közeledve újra lendületett vett az S&P 500 és a Nasdaq, így végül napon belüli csúcsaik közelében zártak.
A múlt héten fokozatosan, kis lépésekkel tovább kapaszkodott a forint, így lassan a 380-as szintet támadhatja az euróval szemben. Hétfő reggel egyelőre enyhe gyengüléssel indul a nap az ismét emelkedő amerikai hosszú hozamok miatt, kérdés, hogy a héten további lendületet tud-e venni a forint.
Ács Tamást nevezték ki az Unilever Magyarország és Adria régió új ügyvezető igazgatójává, a szakember a hazai mellett a Horvátországot, Szlovéniát és Bosznia-Hercegovinát felölelő régió piacaiért felel.
A Signal Iduna Biztosító Zrt. megállapodást kötött az Alpha Alapkezelő Zrt.-vel, amelyenek értelmében többségi részesedést szerzett az alapkezelőben, ezáltal 2023. július 28-tól Signa Iduna Fund Invest Alapkezelő Zrt. néven működik tovább - közölte a biztosító.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) nemrégiben közzétett a globális üzleti környezetet értékelő jelentése már teljesen leírta a kínai helyzetet, és már inkább nem ajánlják a befektetőknek a világ második legnagyobb gazdaságát. Európa legnagyobb vesztese Szlovákia lett, miközben Magyarország egy helyet javított is a rangsorban. Azonban számos súlyos kockázatot látnak a hazai ad hoc jogalkotásban és a gyakori állami versenykorlátozó beavatkozásokban a befektetők.
A hétfő reggeli kereskedésben jelentős, 10% feletti ugrás látszik a vezető európai gáztőzsde szeptemberi kontraktusában 41 euró/MWh fölé, azzal együtt is, hogy amint pénteken megírtuk: szinte teljesen tele vannak már az európai gáztárolók, jóval megelőzve az EU-ban kitűzött célt. A hétfői árugrás fő oka az, hogy vasárnap bejelentette a legnagyobb ausztrál LNG-üzem szakszervezete, hogy szeptember 2-től sztrájkba lépnek a munkavállalók a Woodside Energy Group North West Shelf tengeri gázplatformjain, ha most szerdáig nem állapodnak meg a mindenféle taktikát kipróbáló foglalkoztatóval.