Az európai benchmarknak számító holland TTF gáztőzsdén jegyzett következő havi földgáz ára a reggeli nyitást követően már több mint 6 százalékos mínuszban is volt, miután az észlelt meghibásodás javítását és a továbbra is tartó sztrájkokat követően a Chevron ma reggel bejelentette, hogy teljes kapacitáson újraindult a termelés az ausztráliai Wheatstone LNG terminálban.
Felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról Horvátország államadós-osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings, elsősorban azzal indokolva a lépést, hogy a horvát gazdaságnak előnyére válnak az Európai Uniótól érkező jelentős értékű finanszírozások, és az euróövezeti tagság is erősíti a gazdaság növekedési potenciálját.
A tegnapi napot emelkedéssel zárták a tőzsdék Amerikában, ám a széria nem folytatódott eddig, esnek az amerikai indexek. Ma reggel Ázsiában vegyes hangulatban telt a kereskedés. A hazai piacokon a mai nap egyértelműen a Magyar Telekomról szól, miután a vállalat részvényei már közel 10 százalékos pluszban vannak azt követően, hogy bejelentették, hogy 123 milliárd forintos beruházási programot indítanak, a magyar kormány pedig megerősítette, hogy a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadó fizetési kötelezettséget 2024 januárjától, a távközlési pótadót pedig 2025 januárjától megszünteti.
Az előző napokat kivárás jellemezte a vezető európai tőzsdéken. Nem véletlenül, hiszen a némiképp csalódást keltő augusztusi inflációs számok, valamint az Európai Unió legnagyobb gazdaságának egyre romló kilátásai igencsak feladták a leckét az Európai Központi Bank döntéshozóinak a csütörtöki kamatdöntést megelőzően. Az EKB végül kisebb meglepetésre 25 bázisponttal, 4 százalékra emelte az irányadó rátát, emellett pedig a Kormányzótanács erős kijelentést tette arra vonatkozóan, hogy a mostani lehetett az utolsó emelés a mostani szigorítási ciklusban. Ennek hatására az euró gyengülni kezdett, a vezető európai részvényindexek pedig felpattantak. A lendület kitart a hét utolsó kereskedési napján is, a német DAX index pedig máris kulcsfontosságú szinthez ért.
Meglehetősen kiszámíthatatlanul alakul az emissziós kvóták európai uniós és hazai jogszabályi környezete, a piaci szereplőket nagy kihívás elé állítja a karbonvám (CBAM) és az új magyar karbonkvóta-intézkedéseknek való megfelelés. Papp Bernadett, a Pact Capital AG szenior piaci elemzője szerint az uniós irányelvben számos buktató rejlik, és az is nagy kérdés, hogy mennyire szerencsés a vállalatokat korlátozni azon tevékenységükben, hogy a kvótákat olyan célokra használják fel, amely növeli a likviditásukat, vagy olyan forrást biztosít számukra, amellyel jövőbe mutató zöld beruházásokat tudnának végrehajtani. A Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján kiderült, hogy mire lehet számítani 2024-től az EU emisszió-kereskedelmi (ETS) rendszerétől, mitől függ a kvóta árfolyama és a zöldítés szempontjából miért fontos az ellátási láncok átalakítása.
Az 1 eurós házak után újabb programot indított a csökkenő népesség megállítására a Szardínia szigetén található Ollolai. Az alig több mint ezer fős kistelepülés ezúttal a digitális nomádokat várja, akik, ha vállalják a költözést, három hónapig ingyen lakhatnak a településen - írja a CNBC.
Megjelent az amerikai inflációs adat, túlvagyunk az EKB kamatdöntésén, így most egy kicsit nyugalmasabb időszak jöhet a forint számára is. A dollár inkább az erősödés felé mozdult az utóbbi napok híreinek hatására, ami inkább negatív a forint szempontjából.
Az elmúlt napokban igencsak bizonytalanok voltak a piaci szereplők azzal kapcsolatban, hogy az euróövezet egyre rosszabb gazdasági teljesítményét látva tovább emelheti -e a kamatot az Európai Központi Bank. Csütörtök délután végül újabb 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot az EKB kormányzótanácsa, emellett pedig negatív irányba módosították a gazdasági előrejelzéseket is. A döntést követően az euró gyengülni kezdett a dollárral szemben, miután várhatóan a mai volt a jelenlegi szigorítási ciklus utolsó kamatemelése. A vezető európai indexeknél pedig kisebb emelkedést figyelhetünk meg.
Ezzel egyidőben Amerikában is fontos adatok láttak napvilágot: a vártnál erősebb kiskereskedelmi forgalom, valamint a termelői árak vártnál szintnél magasabb mértékű emelkedése pedig akár további fejfájást is okozhatnak a Fed döntéshozóinak
A külföldi események nem zavarják a magyar tőzsdét, a délutáni órákban a BUX már 0,6 százalékos pluszban van. Mind a négy hazai blue chip árfolyama pluszban van, az emelkedést pedig ezúttal is az elmúlt napokban nagyot ralizó Magyar Telekom vezeti.
Esik a forint árfolyama a dollárhoz képest. Az EKB újabb 25 bázisponttal 4 százalékra emelte az irányadó kamatot. Ez lehet az utolsó mostani kamatemelés, legalábbis erre utal az EKB kormányzótanácsának mondata, miszerint "az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteket értek el, amelyek – ha megfelelően hosszú időtartamig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célhoz".
A horvát kormány az infláció megfékezése érdekében úgy döntött, hogy 30 fontos termék árát korlátozza szeptember 18-tól. Az ársapka zömmel élelmiszereket érint, de van pár higiéniai termék is köztük - derül ki a Croatiaweek cikkéből.
Felvásárlási harc van kibontakozóban a hamburgi kikötőt üzemeltető Hamburger Hafen und Logistik AG körül, miután szerdán a svájci-olasz MSC hajózási vállalat meglepő módon bejelentette, hogy részesedést kíván szerezni a cégben, és már egy konkrét vételi ajánlatot is benyújtottak. Ugyan a városvezetés kiváló lehetőséget lát az üzletben, Németország legnagyobb konténerszállító vállalata, a Hapag-Lloyd máris egy ellenajánlatot fontolgat, amely könnyen licitversenyhez vezethet a két vállalat között. A hírek természetesen megmozgatták a befektetők fantáziáját is, a HHLA német tőzsdén jegyzett részvényei pedig kilőttek.
Az Európai Unió intézkedéscsomagot terjeszt elő a szélenergia-ipar támogatására, mivel a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok számos kihívással küzdenek - jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Szükség is van az iparág támogatására, hiszen az EU ambíciózus célkitűzéseihez képest az európai szélenergia-ipar alulteljesített az elmúlt években, lelassultak a beruházások, hosszadalmasak az engedélyezési folyamatok, és sok ország az adottságai ellenére nem használja ki szélenergia-termelési potenciálját. Az iparági szereplők üdvözölték az ágazat támogatására irányuló bejelentést az EB elnökétől, és a befektetők is elkezdték venni a szélenergiás részvényeket.
Összesen több mint 5,3 milliárd forintos fejlesztéssorozatot hajtott végre az elmúlt időszakban a Villeroy & Boch a hódmezővásárhelyi gyárában . A 275 éves vállalatnál mostantól a kerámiavécék magasnyomású technológiával is készülnek, miközben új mázolósorok is szolgálják a hatékonyságot, és egyben könnyebbé teszik az ott dolgozók munkáját. A csoport, amely 2022-ben 994,5 millió euró árbevételt ért el (+5,2% az előző évhez képest), két márkájával, a Villeroy & Boch és az Alföldi révén piacvezető pozíciót tölt be a magyar szaniterkerámia piacon.
Az amerikai inflációs adatokra várakozva rossz hangulatban zajlott a kereskedés a kontinens tőzsdéin, délután aztán meg is érkezett az augusztusi statisztika: a friss közlés értelmében a júliusi 3,2 százalékról 3,7 százalékra emelkedett az infláció az Egyesült Államokban, ezt elsősorban a megugró olajárak idézték elő. A közlés után javult a hangulat a piacokon, bár elsősorban a bizonytalanság a jellemző: a befektetők vélhetően emésztik a számokat és igyekeznek többet kiolvasni belőlük, ebben a következő napokban az esetleges jegybankári nyilatkozatok segíthetnek majd. A legfontosabb ugyanis az, hogy hogyan értelmezik a Fed döntéshozói a friss adatot a monetáris politika várható alakulásának függvényében.
A szerdai kormányülés után Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztattak a legfrissebb döntésekről. Gulyás elárulta, hogy a kormány tárgyalt az új "városi" CSOK-ról, mely demográfiai célokat fog szolgálni. Arról is szó volt, hogy lejár az ukrán gabonára vonatkozó behozatali tilalom, ha az Európai Bizottság ezt a határidőt nem hosszabbítja meg, akkor nemzeti hatáskörben vezetnek be intézkedéseket. Arra a kérdésre, hogy mikor indulhatnak meg az új EU-pénzek Brüsszelből Magyarországra, Gulyás azt mondta: novemberben meg kellene születnie ennek a döntésnek. Az infláció novemberben csökkenhet egy számjegyűre, szeptemberben pedig megszülethet a kormány döntése a nyugdíjkorrekcióról. A tájékoztató végére Gulyás két fontos napelemes bejelentést is időzített, erről külön cikkben is beszámoltunk.
Az energiamegtakarítás és a zöldenergia felhasználása a fenntarthatósági jelentések és ESG vállalások korában már nem lehetőség, hanem kötelesség a vállalatok számára - hangzott el a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciánk megújuló energiatermeléssel kapcsolatos szekciójában. Az előadók rámutattak: több olyan megoldás is van, amely rendkívül beruházásigényes, például a saját napelempark és akár hidrogén technológiára alapuló energiatároló telepítése, amely ugyan hosszabb távon olcsóbb energiát biztosít, de akkora a tőkeigénye, amit sok cég nem bír el. Több jogszabályi változás is lehetőséget biztosít a spórolásra, hamarosan megkezdődik a keresletoldali szabályozás tesztidőszaka, amelyben lehetősége lesz a vállalatoknak saját működésükön keresztül – díjazás ellenében – részt venni az országos energiahálózat rugalmasságának és ellátásbiztonságának növelésében. Arra is rámutattak: annak a vállalatnak, amely valami miatt sem saját erőművet nem tud telepíteni, sem az említett új szabályozási rendszerben nem tud részt venni, még mindig nem kell feladnia a zöldenergia felhasználás lehetőségét, hosszútávú energiabeszerzési szerződéseken keresztül garantált zöldáramot kaphat, ráadásul komolyabb azonnal beruházási igény nélkül.
A kedd reggeli forintesés, majd visszaerősödés után szerdán délelőtt is kis forinterősödés látszott amellett, hogy fontos üzenetek jöttek Brüsszelből az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédéből. Aztán a lengyel zloty erőre kapott az elmúlt napok zuhanása után, és ez most a forintnak is segíthetett az erősödésben. A délután megjelent amerikai inflációs adat is megmozgatta a devizapiacokat.
A várt 0,7% helyett 1,1%-kal esett júliusban havi alapon az eurózóna ipari termelése az Eurostat szerdai adatközlése szerint, éves összevetésben pedig 2,2%-os volt az esés. Az EU egészében is ugyanekkora volt a júliusi esés szezonálisan kiigazítva a júniusi 0,4%-os növekedés után.
Emel még tovább a kamaton az EKB? Egyértelművé teszi, hogy elértük a szigorítási ciklus csúcsát? – ez a két legfontosabb kérdés, amire választ keresünk az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülése előtt. Akárhogy is határoz az eurózóna jegybankja, az az árfolyamokra is hatással lehet, az euró-dollár esetleges hevesebb kilengése pedig a forintot is érzékenyen érintheti.
Bizonytalan hangulatban zajlik a kereskedés az európai tőzsdéken, a magyar piac sem találja az irányt. A héten elsősorban az amerikai inflációs adatokra figyelnek majd a befektetők: a legfrissebb fogyasztói árindex adat holnap, a termelői árindex pedig csütörtökön érkezik majd. A magyar piacon jó a hangulat, a Magyar Telekom részvénye 4,5 éves csúcson van.
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ott folytatná, ahol abbahagyta.
Erőltetett eladási célokat kell teljesíteni.
Igaz, csak fokozatosan csökkenhet az irányadó kamatráta.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
