A francia parlament csütörtök este végleg elfogadta a koronavírus-járvány miatt módosított költségvetést és a 110 milliárd eurós gazdaságösztönző csomagot.
Az Európai Unió tagországainak vezetői azzal bízták meg az Európai Bizottságot, hogy május 6-ig terjesszen elő olyan költségvetési javaslatot a 2021-2027 közötti időszakra, amely megfelelő pénzügyi alapot biztosít a koronavírus-válság sújtotta gazdaság fellendítésére - közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
A szolidaritás szellemében fogant új Marshall-tervre van szükségünk, amelyet Európa finanszíroz -jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek videokonferencia keretében csütörtök délután megkezdődött csúcstalálkozója résztvevőihez intézett beszédében. Angela Merkel német kancellár pedig az esemény után kijelentette, a közösség tagjai egyetértenek abban, hogy létre kell hozni egy újabb alapot is a járvány miatt válságba süllyedő gazdaság helyreállítására.
A következő két évben 21 milliárd euró pótlólagos támogatást nyújt a működési területéhez tartozó gazdaságoknak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az új koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak enyhítésére.
Az új típusú koronavírus már több mint 22 ezer ember halálát okozta Spanyolországban, a fertőzöttek száma 213 ezer, a gyógyultaké 89 ezer felett van - közölte a spanyol egészségügyi minisztérium csütörtökön.
Összesen kétmilliárd euró értékben adhat el Magyarország devizakötvényeket csütörtökön 6 és 12 éves futamidő mellett – olvasható a Reuters beszámolójában.
Tegnap több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy az egyes szereplők milyen módon segítenék a bajba jutott bérlőket a hazai kiskereskedelmi piacon. A Cushman&Wakefield összefoglalója és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség állásfoglalása mellett ezóúttal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megszólalását közöljük a témában.
Csütörtökön eurókötvényt bocsáthat ki Magyarország, melynek megcélzott árazása is ismert már – értesült a Reuters. Így ha minden rendben lesz, akkor 1,5-2%-os hozam mellett kelhetnek el a 6 és 12 éves papírok.
Nemrég még a 350-es lélektani szintet próbálta áttörni a forint az euróval szemben, azóta viszont nagyot fordult a világ. Ma már reális veszély, hogy hamarosan a 360-as árfolyammal kell megbarátkoznunk, erre akár már ma vagy holnap sor kerülhet.
Április 23-án az Európai Unió állam- és kormányfői a koronavírus okozta gazdasági válság kezeléséről tanácskoznak. A megbeszélés jelentősége messze túlmutat a pénzügyeken. Biztosan nagyon kemény vita lesz. A sajtó horror-szcenáriókkal lesz tele. Brüsszeli szokás szerint mégis az lenne a meglepetés, ha ezen a csúcson megoldás születne. Pedig sürgős, az egész EU jövője szempontjából döntő fontosságú kérdések kerülnek terítékre. Ráadásul, olyan javaslatokat is megvitatnak, amelyek alapvetően új irányt adhatnak az európai integrációnak, a gazdasági és monetáris uniónak – és persze döntően befolyásolhatják Magyarország jövőjét is. Az alábbiakban Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő véleménycikkét közöljük.
Csúnyán összeesett a Renault értékesítése az idei első negyedévben, miután a vállalat a legtöbb országban leállította az értékesítését és a gyártását is. A menedzsment szerint jelenleg gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogyan hat a globális járvány a vállalat idei eredményére.
A Covid-19 terjedése miatti globális leállás előtérbe hozta a készpénzmentesség és az online vásárlások kérdését, az ilyen területen mozgó fintechek nagy haszonélvezői lehetnek a mostani válságnak. Az olcsó devizaváltással foglalkozó startupoknak, mint a Transferwise, a Revolut vagy a Curve, viszont látszólag komoly gondot jelenthet hosszabb távon a járvány, hiszen a turizmus jelentősen visszaesett, de minden cég máshogy reagál az új kihívásokra. Diverzifikáció? Új termékek? „Business as usual?” Megnéztük, hogy hat a koronavírus-járvány a Magyarországon is népszerű olcsó devizás startupokra.
Az utóbbi napokban egyértelműen a gyengülés felé mozdult a forint az euróval szemben, kedden már 356 körül is járt a jegyzés. Így pedig egyre távolabb van a múlt héten még erős támasznak bizonyuló 350-es lélektani szint, már jelentős hangulatjavulás kellene annak eléréséhez. Ma a feltörekvő piacok devizáin nincs érdemi nyomás, de a forint mégis folytatta a gyengülést.
Jelentősen átírta a terveket a koronavírus-járvány, emiatt a korábban tervezettnél sokkal több finanszírozásra lehet szüksége a magyar államnak 2020-ban. Ráadásul a lakossági papírok sem pörögnek úgy, mint eddig. A pluszforrást az ÁKK elsősorban piaci kötvények értékesítéséből is jelentősebb devizakötvény-kibocsátásból fedezné a friss finanszírozási terv szerint.
Közzétette a 2019-es pénzügyi év eredményeit az Immofinanz, a cég bérleti jövedeleme 18,1 százalékkal, az eszközmenedzsmentből származó bevétel pedig 19,1 százalékkal emelkedett. A teljes ingatlanportfoliójuk értéke körülbelül 5,1 milliárd euróra emelkedett az elmúlt egy évben, ennek több mint a 10 százalékát magyarországi ingatlanok teszik ki. Tavaly a cég nettó profitja 61,9 százalékkal 352,1 millió euróra nőtt.
Jelentősen átírta a finanszírozási és költségvetési terveket a koronavírus-járvány, erre pedig az ÁKK-nak is reagálnia kellett. A szerdán megjelent módosított finanszírozási tervében az adósságkezelő lényegesen kisebb lakossági értékesítéssel számol, cserébe jelentős devizakötvény-kibocsátás is bekerült a tervek közé.
Hétfőn számottevő gyengülést mutatott a forint az euróval szemben, aztán visszaerősödött, kedden délelőtt pedig ismét hirtelen gyengült és a jegyzések 355 fölé lendültek. A külpiaci hangulat mellett technikai tényezők is magyarázzák a forint mai újabb esését.
Az autógyártók egymás után pörgetik majd fel a gyártásukat Európában, viszont egyre nagyobb a félelem, hogy a legyártott autókat nem tudják majd eladni. A 2008-as válsághoz hasonlóan most is az államtól vár segítséget az autóipar, az akkori roncsautó programhoz hasonlóan most is akár több ezer eurós támogatással vennék rá a fogyasztókat, hogy vásároljanak új autót Németországban.
Ahogy már megírtuk, a kis- és középvállalkozások lehetnek a legnagyobb igénybe vevői a március közepén elindult hiteltörlesztési moratóriumnak. Csakhogy a moratórium és a kormány eddigi gazdaságvédelmi intézkedései a vállalatok egymásnak nyújtott hiteleire és a szállítói láncok védelmére nem terjednek ki. Az ezekre általában piaci védőhálót nyújtó hitelbiztosítóknak pedig egyre magasabb kockázatot kell lefedniük a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt, ezért a dominóként bedőlő lánctartozások elkerülésére egyre több EU-tagállam vezet be állami garanciarendszert a hitelbiztosítási piacon is. Németország és Franciaország intézkedéscsomagját nemrég hagyta jóvá az Európai Bizottság, a magyar vállalatközi hitelpiac szereplői viszont egyelőre csak áhítoznak ilyesmire.
A budapesti és a Budapest környéki agglomeráció spekulatív ipariingatlan-állománya mostanra elérte a 2 286 970 négyzetmétert, az üresedési ráta pedig minimálisan, 2,8 százalékra emelkedett. A magas kereslet miatt azonban a kiadó területek havi bérleti díjai elérték a 4,75-4,85 eurót négyzetméterenként - derül ki a Cushman & Wakefield legújabb elemzéséből.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
