Jelentősen erősödött a forint a múlt héten az uniós csúcson született megállapodás hatására, így most 355 alatt kezdi az újabb izgalmasnak ígérkező hetet. Most elsősorban az MNB holnapi kamatdöntő ülésére figyelnek a befektetők, de szerdán jön a Fed kamatdöntése is.
Az utóbbi hónapokban érezhetően erősödött a forint, ez egy ideig még folytatódhat, illetve fennmaradhat a jelenlegi árfolyam a gazdaság kilábalása miatt. Utána viszont 2021 második felében és 2022-ben megint a negatív magyar reálkamat kerülhet a piac célkeresztjébe, így két év múlva 380-nál állhat már az euró jegyzése, ami új történelmi mélypontot jelentene a forint szempontjából – olvasható a Commerzbank friss előrejelzésében. A német bank elemzője szerint jövőre nehéz helyzetbe kerülhet az MNB az infláció emelkedésével.
Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.
A svéd kormány vizsgálja annak megvalósíthatóságát, hogy az ország egy digitális fizetőeszközre térjen át – számol be a hírről a Bloomberg.
Jelentősen erősödött a forint az utóbbi napokban, ahogyan egyre biztosabbá vélt, hogy lesz megállapodás az uniós csúcson a hétéves költségvetésről és a helyreállítási alapról. Csütörtök estére aztán meg is született az alku, így most a forint a kitörés határán van, másfél év után először tudott technikailag a 200 napos mozgóátlag alá erősödni. Innen további tér nyílhat meg lefelé akár a 345-ös szint környékére.
Az elmúlt években a fenntartható befektetések és ezen belül a zöld kötvények állománya globális szinten dinamikusan bővült, különösen a japán piac fejlődése figyelemreméltó. Az Államadósság Kezelő Központ korábban is jelen volt a szamurájkötvények piacán, így ismerős terepen valósult meg a japán jenben denominált zöld kötvények kibocsátása 2020 szeptemberében. De mi is ez a zöld kötvény, mit kell tudni a piacáról és miért éri meg ilyen állampapír kibocsátása?
A szerdai előzetes megállapodás után csütörtökön délután az EU-csúcson is egyeztetnek arról a német kompromisszumos javaslatról, ami a magyar és lengyel vétófeladást hivatott elhárítani és összességében erősebb szintek felé terelte a forintot a biztató híráramlás. A csütörtök késő délutáni kereskedésben jelentős forinterősödés alakult ki és az euró jegyzése 354 közelébe süllyedt, azaz elkezdte tesztelni az árfolyam a kulcsfontosságú technikai szintet, a 200 napos mozógátlagot.
Hat gigawatt naperőmű kapacitást szeretne elérni a magyar kormány 2030-ra az ipari és a háztartási szektorokban együttvéve - mondta az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Csornán. Palkovics László az Ecosolifer Kft. napelemcella-gyárának átadásán hozzátette: jelenleg az ország két gigawatt naperőmű kapacitással rendelkezik.
Erősen indult a november a régiós devizák számára, viszont szemben a világ vezető részvényindexeivel, az erősödés hamar kifáradt a forint, a zloty és a cseh korona számára. Felmerül tehát a kérdés, hogy tényleg ennyit áraznának a régiós devizák a koronavírus-válságból való kilábalást ígérő oltóanyagok érkezésének híréből?
Kedd délelőtt kicsit ráijesztettek a befektetők a forintra, úgy tűnt, elkezdték beárazni azt, hogy nem lesz megállapodás az uniós költségvetési vitában. Aztán viszont kicsit váratlanul erősödni kezdett a magyar deviza, és estére kicsit már a 360-as lélektani határtól is eltávolodott. Ugyanakkor a brüsszeli alku sorsa továbbra is meghatározhatja az irányt, ha a magyar miniszterelnök vétózik, akkor az a forintot is gyengítheti.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indult nyomozás egy kiterjedt bűnszervezet ellen, amely arany értékesítésével, "bukócégek" közbeiktatásával és bonyolult számlázási láncolatokon keresztül csaknem hatmilliárd forint kárt okozott az államnak - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője szerdán az MTI-t.
Teljes a felfordulás a retail piacon: a bérlők érdekvédelmi szervezete a forgalomkiesés miatt egységes állami beavatkozást és a bérbeadóktól könnyítéseket szeretne, miközben a tulajdonosok mindenkinél az egyedi megállapodásokat részesítik előnyben, abból fakadóan, hogy mindenkit más mértékben - akár erősebb forgalommal - érintettek a járvány miatt hozott intézkedések.
Évek óta elkészíti meghökkentő előrejelzéseit a Saxo Bank, melyben olyan gazdasági és piaci eseményeket választanak ki, melyek esélye kicsi, de nem elhanyagolható, mivel, ha bekövetkeznének, akkor annak jelentős hatása lenne. Tavaly Magyarország is bekerült a dán bank tízes listájára, hiszen azt jósolták, hogy a magyar kormány lépéseket tesz az Európai Unióból való kilépés felé, a forint pedig 375-ig gyengül majd az euróval szemben.
Úgy tűnik, hogy kommunikációs offenzívába kezdett a lengyel miniszterelnök, mert a Magyar Nemzet mellett még legalább 8 másik vezető európai lapban is lehozták a mai vélemény cikkét, illetve interjúját és közben kedden délután Varsóban is beszélt egy sajtótájékoztatón az uniós költségvetési vétóhelyzetről. Ezek egybehangzó üzenete az, hogy egyelőre nem változott a lengyel álláspont a vétó ügyében, de meglebegtette, hogy a tárgyalások akár elvezethetnek majd ehhez, igaz eltérő időhorizontot mondott arra, hogy ez mikor következhet be. Egyik megszólalásában közeljövőt mondott, egy másikban viszont néhány hónapos távot. Utóbbi egybecseng Orbán Viktor és Gulyás Gergely magyar vezetők minapi jelzéseivel.
Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.
A CTP az októberi 650 millió eurós kötvénykibocsátást követően újabb 400 millió euró értékű zöld kötvényt bocsátott ki. Mindkét kibocsátás nettó bevételét zöld fejlesztések finanszírozására fordítják. A vállalat célja, hogy 2021-ig megteremtse a széndioxid-semleges működés feltételeit.
Kedd reggel 360 felett kezdi a napot a forint az euróval szemben, a befektetőket a nemzetközi színtéren a Brexit, magyar szempontból pedig az uniós költségvetési alku izgatja most leginkább. Arra egyre kisebb az esély, hogy a magyar vétót sikerüljön elkerülni, hiszen csütörtökön kezdődik a kétnapos csúcs Brüsszelben.
A Deutsche Bank hétfőn azt közölte, hogy csatlakozik azokhoz a pénzügyi intézményekhez, akik ezentúl a klímavédelmi, szociális és közösségi célok eléréshez köti a vezetői kompenzációt.
Szokatlan gyengüléssel kezd már hétfő kora reggel a forint az euróval szemben. Lassan a 360-as lélektani szintet közelíti a jegyzés, amiben szerepe lehet a magyar vétófenyegetésnek is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a magyar kormány megvétózza majd az uniós költségvetést és helyreállítási alapot a hét második felében az EU-csúcson, egyre kisebb az esély a megegyezésre.
Ötéves csúcsra emelkedett novemberben az MNB nemzetközi tartaléka – derül ki a jegybank hétfő reggel megjelent statisztikájából. A növekedés borítékolható volt, hiszen az ÁKK 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket.
A környék legfontosabb közlekedési csomópontja került veszélybe.
Az erősödő kereslet már az árakban is látszik.
Kiderült az is, mit ért el a kampányban a biztositasipiac.hu.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
