Az Európai Bizottság ma jóváhagyta, hogy a Brexit következményeinek ellensúlyozására a Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból 627 millió eurót kapjon Magyarország, Németország, Görögország és Ciprus – áll a testület mai hírösszefoglalójának második hírében.
A turbinaszállítási ügy a gázszállítások felfüggesztéséhez is elvezethet az Északi Áramlat-1 vezetéken – küldte a nagyon komoly figyelmeztetést Oroszország EU-hoz akkreditált nagykövete csütörtökön az orosz RIA hírügynökség tudósítása szerint. Erre és egyéb aggasztó hírekre ma is mintegy 20%-kal még tovább szárnyaltak a gázárak a vezető holland gáztőzsdén, így három nap leforgása alatt már mintegy 70%-os szárnyalásról beszélhetünk, ez pedig a tőzsdei áramárakat is az égbe küldte. Frissítés! A mai szentpétervári konferencián nagyon fontos üzeneteket mondott el a Gazprom vezére és az orosz miniszterelnök-helyettes, amelyeket ebben a külön cikkünkben írtunk meg, és arra utalnak, hogy az oroszok egyáltalán nem bánják, hogy nagyon magasra ugrottak a turbinaügy miatt az európai gázárak.
A héten először lépte át a 400 forintos szintet az euróval szemben a forint árfolyama, amivel mi is számos cikkben foglalkoztunk. Ingatlanpiaci vonatkozásban eddig főleg a kereskedelmi ingatlanok kapcsán, most viszont a lakásárak esetében számoltuk ki, hogy mennyit nyerhetett az, aki jelenleg Magyarországon, euróban megtakarított pénzéből vásárolna lakást.
Csak ürügy a gázárak felhajtására az oroszok azon lépése, hogy durván visszafogják az Északi Áramlat-1 vezetékpáron a németországi gázszállításokat egy nem valós műszaki problémára hivatkozva – hangsúlyozta tegnap egybehangzóan a német gazdasági miniszter és az energiaszabályozási hatóság elnöke. Nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok célt érnek, ugyanis ma már sorozatban harmadik napja meredeken emelkedik a gázár Európában, a német hatósági elnök pedig téli gázellátási nehézségek lehetőségére is utalt friss nyilatkozatában. Közben csütörtök reggel a csehek és az osztrákok is bejelentették, hogy ők is kevesebb gázt kapnak az orosz Gazpromtól, miután az orosz cég a németek és olaszok felé is tekert a gázcsapon.
Kedd este is új történelmi mélyponton járt a forint az euróval szemben, átmenetileg 403-ig emelkedett a jegyzés, aztán erősödött, szerdán pedig több hullámban szintén erősödni tudott 397 körülig. Ebben az erősödő nemzetközi kockázati étvágy mellett az EKB rendkívüli ülésen bejelentett döntésének, a periféria országok megsegítésének pozitív piaci hatása is szerepet játszhat. Aztán este bejelentette a Fed a 75 bázispontos kamatemelést, amelynek hírére rántottak egyet a dolláron az euróval szemben, aztán viszont gyengülni kezdett. A forint viszont stabil maradt 398 körül az euróval szemben.
Mérsékelten emelkedtek szerdán a vezető nyugat-európai és amerikai tőzsdeindexek a megelőző napok komoly esése utáni természetes visszapattanás jegyében, illetve az EKB rendkívüli mai döntése segítségével, amely az eurózóna periféria országok kötvénypiacait segítheti. A piacokon azért ezzel együtt alapvetően inkább kivárás volt a jellemző a ma este magyar idő szerint 8-kor megérkezett Fed-döntés előtt. Aztán a jegybank bejelentette, hogy tényleg meglépte a 75 bázispontos kamatemelést, amire csapkodás indult a részvénypiacokon, majd a jegybankelnöki tájékoztató kezdete óta mínuszból jókora pluszba lendültek az indexek.
Szlovéniában június 21-től megszűnik az üzemanyagár-stop - közölte Robert Golob szlovén kormányfő a szerdai sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök kiemelte: az autópályákon kívüli töltőállomásokon rögzítik a kiskereskedői árrést, míg az autópályákon teljesen liberalizálják a díjszabást.
A cseh jegybank által közzétett adatokból az látszik, hogy május második felében mintegy 2 milliárd eurónyi, június első tíz napjában pedig további 3 milliárd eurónyi devizapiaci intervenciót hajtott végre a cseh jegybank, hogy védje a korona árfolyamát – írja Marek Drimal, a Societe Generale elemzője egy szerda délutáni piaci elemzésében.
Fabio Panetta, az EKB Igazgatóságának tagja egy nyilatkozatban a digitális euró bevezetéséről beszélt az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt
A német kormány több milliárd eurót kíván a Gazprom Germania vállalatba invesztálni, hogy megakadályozza a földgázipari vállalat csődjét és biztosítsa az ország gázellátását. A dpa német hírügynökség forrásai szerint a 9 és 10 milliárd euró közötti tőkeinjekciót a KfW állami fejlesztési bank közvetítésével hajtják végre. A Gazprom Germania már nem része a Gazpromnak, ugyanis április 1-jén leválasztották orosz állami anyavállalatától és Németország gázellátásának fenntartása érdekében Berlin állami kezelésbe vette.
A magyarok 69 százaléka támogatná az euró bevezetését, miközben egyetlen feltételt sem teljesítünk ehhez, a kormány pedig még középtávon sem akar hallani róla. Mi lehet az oka, hogy az emberek alig várják a forint lecserélését, a politikai akarat viszont több mint tíz éve hiányzik ehhez? Mi mozdíthatná ki a holtpontról a magyar euróbevezetési terveket? Erről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio heti podcastjának házigazdája Beke Károllyal, a makrogazdasági rovat elemzőjével.
Az elmúlt napok intenzív hozamemelkedése után szerdán rendkívüli ülést tart az Európai Központi Bank (EKB). De miért kell hirtelen lépnie a jegybanknak? Tényleg ekkora a baj a piacon?
Jelen pillanatban, ha szigorúan nézzük, hogy mi az egyensúlyi árfolyama a forintnak akkor meg kell néznünk a folyó fizetési mérlegünket, hogy azt milyen árfolyam teszi egyensúlyba. Ebben a mérlegben testesül meg az összes deviza tranzakció tehát itt látjuk a forint iránti keresletet és a forint eladási szándékot is. A folyó fizetési mérlegünk vastagon deficites. De mielőtt mindenki megijedne, ez egy pillanatnyi állapot, ha az energia árak esni kezdenének vagy a költségvetés kiigazító lépések elkezdenék éreztetni a hatásukat akkor ez a mérleghiány elkezd csökkenni és máris más lenne a kép. De azt gondoljuk, rövidtávon továbbra sem néz ki jól a forint - mondta Madár István, lapunk makro rovatának vezető elemzője, aki a kormány lehetséges forint stabilizáló intézkedéseiről is beszélt a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adásában.
Rendkívüli ülést tart szerdán az Európai Központi Bank (EKB) – írja a CNBC. Mindez azért érdekes, mert az eurózóna jegybankja a múlt hét csütörtökön tartotta „rendes” kamatdöntő ülését, azóta viszont jelentős hozamemelkedés volt az európai piacon.
Tegnap az inflációs félelmek közepette jelentős esés alakult ki a világ tőzsdéin, gyakorlatilag mindenhonnan menekültek a befektetők, alaposan megütötték a kriptovalutákat is. Ma azonban egyelőre mérsékelt elmozdulásokat láthatunk a tőzsdéken, a holnapi amerikai kamatdöntő ülésre várnak feszülten a befektetők.
Csak a nap első felében tartott ki a forint erősödése, kora estére ismét új történelmi mélypontra esett a magyar deviza, 403 forintba kerül egy euró. Közben most már világszerte a Fed-re irányul a befektetők figyelme, hiszen ma kezdődik a kétnapos kamatdöntő ülés, amelynek nyomán holnap este ismerjük meg, hogy az amerikai jegybank akár 75 bázispontos kamatemelést is végrehajt-e, tovább sokkolva a befektetőket.
Egy hónapon belül paritásig erősödhet a dollár az euróval szemben – mondta a Wells Fargo szakembere a Bloombergnek. Az amerikai bank szerint a két deviza kamatkülönbözete fűtheti a dollár további erősödését.
A koronavírus és a háború hatásait már nagyjából feldolgozták a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv), azonban sokuknak nehézséget okoz a tervezés a forintárfolyam ingadozása miatt – derül ki a Via Credit és az Opten felmérésből. Ezen túl az infláció és a munkaerőhiány állítja kihívások elé a cégvezetőket.
Összesen 1,2 milliárd dollárnyi 2023-24-ean lejáró dollárkötvényt vásárolt vissza az ÁKK a múlt heti devizakötvény-kibocsátásból befolyt összegből – jelentették be kedden. Varga Mihály pénzügyminiszter sikerként értékelte a tendert.
Húsz százalékkal emelkedett a földgáz tőzsdei ára, miután a Gazprom 40 százalékkal csökkentette az Északi Áramlaton érkező nyersanyag mennyiségét technikai okokra hivatkozva. Kedd délután így ismét 100 euró felett is járt a tőzsdei jegyzés.
Erősítené a kapcsolatokat, de a kulcsterületeken nem engedne a vitás kérdésekben.
Kollega-Tarsoly Dániellel az MBH Bank egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Előtte konzultált a témáról Ursula von der Leyennel.
Az évszázad legnagyobb veszteségét nyelték be Amerikában.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
