A magyar gazdaság 2024 negyedik negyedévében 0,5%-os növekedést mutatott, ezzel kikerülve a recesszióból – derült ki a KSH friss adataiból. A vártnál kedvezőbb GDP-adatot követően a szakértők 2025-re 2-2,5%-os bővülést valószínűsítenek, bár a növekedés számos kockázattal terhelt. A gazdasági teljesítményt elsősorban a fogyasztás és a beruházások élénkülése segítheti, miközben a külső kereslet és a nettó export bizonytalanságot jelent. A fenntartható növekedés érdekében kulcsfontosságú az EU-források lehívása, a bérek vásárlóerejének emelése és a versenyképesség javítása.
Magyarország jelentős eredményeket ért el az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorításában, az uniós forrásokból finanszírozott projektek esetében az arány mindössze 3,1 százalék. Ugyanakkor a jogállamisági eljárás keretében befagyasztott támogatások felszabadításához még több területen szükség van további reformokra, amelyeket eddig az EU nem tartott kielégítőnek.
Míg 2022-2023-ban csak 15 vizsgálata volt az Integritás Hatóságnak, addig 2024-ben duplázódott a szám 33-ra, amelyből jelenleg 23 folyamatban van – tudta meg a Népszava.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a 7,6 milliárd forintos keretösszegű EU-pályázatot, amelyen több tucat vidéki önkormányzat nyerhet támogatást informatikai rendszerek bevezetésére, amelyek segítséget nyújtanak számukra energiafogyasztásuk és termelésük összehangolásához.
Az újonnan megalakuló Európai Bizottság legfontosabb kihívásairól – mint a zöld átállás és a versenyképességi problémák – beszélgettünk a Portfolio Budiness podcast legújabb adásában Petri Bernadettel, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosával. Az interjú során részletesen kitértünk az új biztosi kollégium kulcsszereplőire, valamint a rájuk váró megoldandó feladatokra. Elemeztük, hogy milyen potenciális konfliktusok alakulhatnak ki közöttük, és hogyan befolyásolják ezek a közös uniós célok elérését. Valamint arról is szó esett, hogy a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda milyen segítséget nyújt a hazai kis- és középvállalkozásoknak, hogy a legkönnyebben hozzáférjenek a közvetlen uniós támogatásokhoz.
Az Európai Bizottság a tagállamok éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák utáni helyreállítási erőfeszítéseit kívánja támogatni a legújabb intézkedéseivel: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2024. szeptember 19-i lengyelországi látogatása során bejelentette, hogy három uniós rendelet módosítását javasolja, amelyek célja, hogy gyorsabb hozzáférést biztosítsanak az uniós forrásokhoz a katasztrófák utáni helyreállításhoz. Összesen 18 milliárd eurónyi forrást írányíthatnak a kohéziós alapokból az árvízsújtotta tagállamoknak, így Magyarországoknak is.
Átadták a Regiostars 2024 díjakat, a kitüntetettek között szerepel a Bythos, a Biogreenfinery, a BITS - Bicycles and Intelligent Transport Systems, a Telemedicina a legnélkülözőbb települések számára című egészségügyi fejlesztési program, valamint a Gdynia OdNowa: Revitalisation projekt.
Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.
Magyarország egyelőre egyáltalán nem fér hozzá az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez, így nem tudja az ebből vállalt fejlesztéseit határidőre, 2026 nyaráig elvégezni. Emiatt a ciklus végén végleg elveszíthetjük ezt az uniós forrást. Más országoknak is vannak problémái: a helyreállítási alap forrásaihoz azok a tagállamok is késve jutnak hozzá, amelyek feltételek nélkül jogosultak rá. Sokáig a kohéziós reform mintájának gondolták a helyreállítási alapot, de mostanra egyre több hiba jön ki a rendszerbe – derül ki az Európai Unió Számvevőszékének jelentéséből.
Nyílt levélben fordult csütörtökön a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az Európai Bizottság elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek milyen szerepet töltenek be a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban, és az elmúlt évek nyarán kiadott éves jogállamisági jelentésekben, így az általuk készített „árnyékjelentések” tartalmára is kíváncsi – derült ki a Hivatal oldalán nyilvánosságra hozott levélből.
Az Európai Uniót arra szólítják fel, hogy jelentősen átalakítsa a 387 milliárd eurós közös agrárpolitikáját (KAP), és a területalapú támogatásokról térjen át a jövedelemalapú támogatásokra. Ez az ajánlás a gazdák heves tiltakozására válaszul megrendelt jelentésből származik, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fog bemutatni – írja a Financial Times. A legfontosabb javaslatok között szerepel egy ellentmondásos rendszer, amely a fogyasztókat a húsfogyasztás csökkentésére ösztönözné, és segítené a gazdákat az állattenyésztésről való átállásban.
Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál. Eközben a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Az Európai Űrügynökséget (ESA) egyre jobban bírálják, hogy hagyjon fel a jelenlegi támogatási politikájával, amely az egyes űrprogramokba való befektetéseik arányában ítéli oda a szerződéseket az országoknak. Philippe Baptiste, a francia CNES űrügynökség vezetője arra figyelmeztetett, hogy ez a rendszer egy „méreg”, amelyen az ESA-nak változtatnia kell, különben az EU-források elvesztését kockáztatja – írja a Financial Times.
A Magyarország számára már részben elérhetővé tett uniós források blokkolását kéri az Európai Parlament szerdán este 399 igen és 117 nem szavazattal, valamint 28 tartózkodással megszavazott, jogilag nem kötelező határozata – számolt be a Telex.
Két főbb ok miatt példátlan összegben, csaknem 5,2 milliárd euróval új történelmi csúcsra, 46,57 milliárd euróra ugrottak decemberről január végére Magyarország nemzetközi tartalékai – közölte hétfőn reggel a Magyar Nemzeti Bank.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár, új csúcson az arany.
Most tört ki igazán a kereskedelmi háború.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Első alkalommal nem vesz részt amerikai védelmi miniszter a ramsteini formátumú találkozón.
Több ilyen gyárleállás jöhet a következő hetekben.
Komoly mozgásokat hoztak Trump bejelentései a világban.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
