Bár a hivatalos napirenden szerepelt és tárgyaltak is róla, ritka példaként mégsem született megállapodás az egekben lévő energiaárak témájáról a csütörtök éjjel véget ért EU-csúcson, mert néhány tagállam megfúrta a sokadik szöveg tervezetet is, így végül ez a téma teljesen kimaradt a csúcs zárónyilatkozatából. Közben egy másik téma, az Oroszországgal szembeni potenciális szankció, viszont bekerült a zárónyilatkozatba, és ez pont felfelé hajtja az energiaárakat
Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben az európai uniós tagállamok vezetőinek találkozója, amelynek középpontjában korábbi hivatalos közlések szerint a koronavírus-járvány visszaszorítása, az energiaárak emelkedése, a migráció külső aspektusai, valamint az orosz-ukrán határon kialakult feszültség áll.
A csütörtöki európai uniós csúcstalálkozó az ukrán határok sérthetetlenségét fogja hangsúlyozni, és megerősíti, hogy Ukrajna területi épségét, határait tiszteletben kell tartani - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben csütörtökön.
Az Európai Unió készen áll arra, hogy fokozza a szankciókat, továbbá példátlan intézkedéseket vezessen be Oroszoroszággal szemben, amennyiben Moszkva további agressziót tanúsít Ukrajna ellen – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az energiaár-válság kiváltó okairól és a hazai zöld átállás előtt álló kihívásokról volt szó a Green Policy Center podcast beszélgetése során, ahol Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy bár örömteli lenne ha a megújuló technológiák már ki tudnák váltani a földgázt az energiatermelésből, és ezáltal egy jövőbeni hasonló földgázpiaci zavar nem lenne ekkora hatással a villamosenergia árára, azonban ehhez még gyerekcipőben járnak. Elmondta azt is, hogy alapvető fontosságú lenne a fogyasztói oldal alkalmazkodása és az energiahatékonyság növelése, erre azonban még „mostohagyerekként” tekint a politika.
Az energiaválság rövid távú negatív hatásainak kezelésére azokhoz az intézkedésekhez nyúljanak a tagállamok, amelyeket a minap közzétett az Európai Bizottság, magyarul egyhangúan eldöntötték az uniós állam- és kormányfők, hogy mindenki egyedül oldja meg otthon a bajokat az étlapról választható lépések segítségével – gyakorlatilag erről szól a csütörtökön kezdődött EU-csúcs első napjának zárónyilatkozata energiás ügyekben. Különösen beszédes, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár arra figyelmeztetett: ne keverjék össze az állam- és kormányfők az energiaválság témáját a nyáron megjelent „Irány az 55%! nevű klímavédelmi csomaggal, mert ez két külön téma és a csomagnak alig van hatása az energiaárakra. Az is beszédes, hogy míg a tegnapi EU-csúcs előtt ezt a csomagot erősen bírálta Orbán Viktor kormányfő és a teljes újragondolását szorgalmazta, sőt a vétót is belengette azért, hogy az ETS rendszer közlekedésre és ingatlanokra kiterjesztését megakadályozza, addig a csúcstalálkozó termében csak egy hatáselemzés elkészítését szorgalmazta a Politico információi szerint. Az is lényeges persze, hogy végül a zárónyilatkozatba nem került bele az ETS-rendszer kiterjesztésének témája, sőt maga az "Irány az 55%!" csomagra utalás sem, és a hathatós V4-összefogás mellett a cseh kormányfő érte el azt, hogy végül ki kell vizsgálni a karbonkvóta-kereskedelem terén az ügyletkötési gyakorlatot. Jövő kedden az energiaügyekért felelős miniszterek tovább tárgyalnak a lehetséges lépésekről.
Csütörtökön 10 órakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Kormányinfót tartott. A szerdai kormányülésen uniós ügyekről tárgyaltak, hiszen kezdődik az EU csúcstalálkozója. Így az energiaválság központi téma volt szerdán. Úgy vélekedett a miniszter, hogy ha piaci árak lennének Magyarországon, akkor a magyar családok ma egy évben 386 ezerrel fizetnének többet, mint a jelenlegi rezsicsökkentett árak mellett
Egy nem-hivatalos papírt küldött körbe kedden a lengyel kormány a tagállamoknak a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt, amelyben azt szorgalmazza, hogy meg kell vizsgálni a 2050-es klímacél elérését szolgáló „Fit for 55” csomag minden olyan elemét, ami az energiaárak emelkedését okozhatja és meg kell fontolni ezek halasztását, vagy módosítását, továbbá az ETS-rendszer kiterjesztési terveit is módosítani célszerű – tudta meg a Politico.
Nem sokkal éjfél után tértek rá az energiaválság témájára és csak röviden beszéltek róla az uniós állam- és kormányfők a kedd este kezdődött, mába átnyúlt informális munkavacsorán, de ezzel együtt is fontos fejlemény, hogy öt nagy tagállam elkezdte ütni az asztalt a helyzet súlyossága miatt. Többek között azonnali koordinált beavatkozást sürgetnek az energiapiaci folyamatok miatt és szorgalmazzák a közös iránymutatást a gáz tárolásánál, valamint a szorosabb koordinációt a tagállamok gázvásárlásainál. Most úgy tűnik, hogy az EU elmozdul egy közös stratégiai gáztartalék megteremtése felé. A következő, október 21-22-i EU-csúcson már bizonyára többet fognak beszélni a vezetők az energiaválság témájáról.
A közelmúlt nemzetközi válságainak egyik tanulsága az, hogy az Európai Uniónak növelnie kell képességét az önálló cselekvésre, hogy hatékonyabb lehessen a nemzetközi politikai színtéren - állapította meg Charles Michel, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kedd éjjel, miután véget ért az uniós tagállamok vezetőinek munkavacsorája a szlovéniai Brdóban.
A gázárak elszállása miatt kialakult európai energiaválság annyira komoly üggyé nőtte ki magát, hogy hétfőn az eurózónás, kedden pedig mind a 27 tagállam pénzügyminiszterei erről egyeztetnek, kedd este az informális EU-csúcson is ez lesz az egyik téma, szerdán a környezetvédelmi miniszterek tárgyalnak róla, az október 21-22-i kétnapos rendes EU-csúcson pedig szintén ez lesz az egyik fő téma. Az Európai Bizottság pedig elhalasztotta a mára tervezett egyik energiapiaci kommunikációját, részben valószínáleg azért, mert egyre több tagállam veti fel, hogy a mostani krízis tompítására és egy újabb hasonló elkerülésére közösen kellene beszereznie a gázt és olajat az EU-nak a közös tárolási kapacitások feltöltésére.
Angela Merkel 16 év után távozik az európai politika élvonalából, ezzel pedig hatalmas űrt hagy maga után. A kancellárnak a hosszú évek alatt számos válsággal kellett megbirkóznia, szava annyira fontossá vált az Európai Unióban, hogy egyesek egyenesen annak informális vezetőjeként hivatkoznak rá. Merkel a befolyását elsősorban arra használta fel, hogy kompromisszumok útján kovácsolja egységbe az európai tagállamokat. Politikájából azonban hiányzott egy valódi vízió az EU jövőjére vonatkozóan. Ezt a vákuumot most Emmanuel Macron kívánja betölteni, aki számos nagyszabású tervet vázolt fel az unió reformjára. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen német kancellárt kap maga mellé a német választást követően.
Angela Merkel német kancellár és az osztrák kormány két minisztere is sürgős uniós csúcstalálkozót sürgetnek az afganisztáni helyzet kitárgyalása végett.
Az orosz elnök felé tett gesztus helyett egy keményvonalas szöveget fogadtak el az éjjel az uniós állam- és kormányfők, azaz gyakorlatilag lesöpörték az asztalról azt az EU-csúcs elé időzített váratlan Merkel-Macron kezdezményezést, hogy Joe Biden példájára az uniós vezetőknek is le kellene ülnie Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A szöveg arra szólít fel, hogy hagyjon fel Oroszország az EU-tagokat érő különféle bomlasztó tevékenységivel és akkor majd normalizálódhatnak a kapcsolatok, de közben arra is megbízást adott az Európai Tanács, hogy kezdjenek kidolgozni további gazdasági szankciókat is Oroszország ellen. A török, fehérorosz és számos egyéb ügyben is megtárgyalták az álláspontjukat az állam- és kormányfők.
Angela Merkel német kancellár szerint az EU-nak egységesebb utazási szabályrendszert kellene kialakítania, hogy fel tudjuk venni a harcot a delta variánssal szemben – írja a Reuters.
Az Európai Uniónak meg kell tanulnia a védekezést Oroszország hibrid támadásaival szemben - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Tévút lenne az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védelemre kifejlesztett oltóanyagok szabadalmi jogának megszüntetése - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az Európai Unióban zajló sikeres oltási kampány, valamint a közös oltási igazolvány bevezetése már a nyári hónapoktól megkönnyíti a szabad mozgást, azonban figyelni kell a koronavírus új változataira, terjedésüket összehangoltan vissza kell szorítani - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a tagállami vezetőknek küldött, csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.
Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácsülésükön várhatóan újabb szankciók bevezetéséről fognak tárgyalni Fehéroroszországgal szemben, valamint szó esik a többi között Oroszországról, Irakról, a közel-keleti helyzetről és Latin-Amerikáról is.
