Orbán Viktor miniszterelnök a jelenleg is zajló kétnapos uniós csúcstalálkozó egy pontján úgy fogalmazott, hogy Magyarország javaslata értelmében az EU csak akkor folytasson le közös gázbeszerzést, ha az abban való részvétel nem kötelező, hanem önkéntes. A csütörtök éjszaka kiszivárgott hírek alapján a magyar kormány meg is kapja ezt az engedményt.
A jelenlegi tervezetben vázolt gázársapka rendszer ellátásbiztonsági kérdéseket vethet fel a magyar kormányfő szerint.
Ma többek között Olaszország és Belgium miniszterelnökei is nemtetszésüknek adtak hangot amiatt, hogy Németország nem hajlandó a gázárak felső plafonját megszavazni, miközben az Európai Unió 27 vezetője két héten belül már másodszor találkozik egy csúcstalálkozó keretein belül, hogy megpróbálják enyhíteni a blokk energiaválságát. Az EU-tagállamok eltérő energiaszerkezete miatt a vezetők találkozóján fennáll a veszélye annak, hogy a tél előtt a magas energiaárak elleni közös rövid távú fellépés elmarad.
Spanyolország, Portugália és Franciaország vezető tisztviselői nemrég közölték, hogy tengeri csővezetéket építenek Barcelona és Marseille közötti hidrogén- és gázszállítás céljából, ezzel helyettesítve a Franciaország által ellenzett, a Pireneusokon átívelő MidCat csővezeték meghosszabbítására vonatkozó terveket, tudta meg a Reuters. A spanyol fél szerint a vezeték meghosszabbítása kevesebb mint egy év alatt befejezhető lett volna, míg Franciaország álláspontja szerint az építkezés több évet vett volna igénybe.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
Egész napos ülést tart szerdán a kormány, elsősorban kétnapos EU-csúcstalálkozóra készülve, vagyis leginkább energiaügyek és uniós kérdések kerültek napirendre.
Érdemes európai uniós (EU) szinten fontolóra venni a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz árplafonjának, az úgynevezett ibériai modellnek a bevezetését - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Az égbe szállt energiaárak miatt arra szólították fel a tagállamok az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről” – hangsúlyozta a ma véget ért informális EU-csúcs utáni Facebook-videóban Orbán Viktor. A magyar kormányfő üzenete azért is fontos, mert azt jelzi, hogy ő is támogatja a tagállamok többségének álláspontját, hogy valamilyen beavatkozással akár az áramtermelési célú gáz árát, akár az összes uniós gázimportot is ársapkával kell ellátni az árcsökkenés elérése érdekében. Konszenzus még nem alakult ki a tagállamok között, inkább csak mindenki elmondta a szempontjait és ezek alapján dolgozza ki a Bizottság a következő, október 20-21-i EU-csúcsra a konkrét javaslatait, amelyekről akkor Brüsszelben már várhatóan döntés is születik.
Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői felszólították az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki tervet az energiaárak csökkentésére - közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-tagállamok vezetőinek prágai informális csúcstalálkozója után pénteken Prágában.
A héten teszik közzé a szeptemberi foglalkoztatottsági adatokat az Egyesült Államokban, és a közlés egyre fontosabbá válik, ahogy a jegybank szigorítja a monetáris feltételeket. A Fed úgy érvel, hogy a magas infláció miatt feltétlenül szükség van a munkaerőpiac túlkereslet enyhülésére, így ha a szeptemberi számok a foglalkoztatottság növekedésének lassulásáról árulkodnak, akkor elkezdhetett beérni a Fed határozott kamatemelésének hatása. Ha viszont nem látunk változást, akkor a Fed a korábbiaknál még komolyabb szigorításba kapcsolhat, így az adatközlés piaci szempontból kiemelte jelentőségű ezen a héten.
Észak-Macedónia törvényhozói szombaton elfogadtak egy francia közvetítéssel létrejött megállapodást, amelynek célja a Bulgáriával fennálló vita rendezése és az út megnyitása a régóta esedékes európai uniós tagsági tárgyalások előtt – számol be a hírről a Reuters.
Az Európai Unió és a nem EU-tagállamok együttműködése lesz a központi témája az EU informális csúcstalálkozójának, amelyet október 6-án és 7-én tartanak Prágában - közölték Petr Fiala cseh kormányfőnek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének találkozója utáni sajtótájékoztatón csütörtökön este Prágában.
Az Európai Unió Tanácsa 40 millió eurós (mintegy 16 milliárd forintos) finanszírozást hagyott jóvá Moldova számára, amellyel a fegyveres erők képességeinek fokozását segíthetik a kelet-európai országban.
Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az Európai Unió bővítése áll, a vita keretében az Európai Tanács várhatóan tagjelölti státuszt ad Ukrajnának és Moldovának. Arról, hogy végül ismét fiaskóval zárult a délelőtti EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, ami után nagyon kemény szavakat használtak az érintett országok vezetői, ebben a külön cikkben írtunk.
„Bulgária egy szégyen, de nemcsak Bulgária az” – ilyen kemény kijelentést tett az albán miniszterelnök, Edi Rama (képünkön balra) ma délután Brüsszelben azután, hogy az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón végül nem kapta meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a jóváhagyást Észak-Macedónia az EU-tagállamoktól Bulgária blokkolása miatt – írja a Politico.
Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat partneri kapcsolatot alakít ki Oroszországgal a belátható jövőben - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Távozik posztjáról Magyarország állandó uniós képviselője, Stelbaczky Tibor (képünkön balra), így a kontinens - és az EU - legújabb kori történetének egyik legmeghatározóbb pillanatában üresedik meg a poszt – írja mai hírlevelében a Politico, amellyel megerősítette a Magyarországon már pénteken szárnyra kapott értesülést. A befolyásos brüsszeli lap nagyon érdekes információkat is hallott a távozáshoz vezető út lehetséges hátteréről.
Azt követően, hogy a háború visszatért Európába, az Európai Unió geopolitikai befolyásának megfelelő példátlan döntéseket hozott, most azonban további lépéseket kell tenni a kontinens biztonságának és stabilitásának megerősítése érdekében - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.
Az Oroszországban kitermelt kőolajmennyiség negyede eltűnhet a világpiacról az Európai Unió által bevezetett importszankciók miatt, mivel a teljes orosz exportot nem lehet más piacokra átirányítani - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban bemutatott helyzetértékelésében. A nemzetközi hitelminősítő szerint a térségen belül a Mol-t érintheti a leginkább az uniós intézkedés, és a magyar cégnek beruházásokra lehet szüksége az átálláshoz.
Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében - jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően, kedd hajnalban. A találkozó zárónyilatkozata szerint a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki, de a Barátság kőolajvezeték északi szárnyának lezárását az év végéig vállalták az érintett országok.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
