A magyarországi Erasmus-pénzek kiosztásáról döntő Tempus Közalapítvány (TKA) kuratóriuma csak feltételesen tudta támogatni a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek Erasmus-pályázatait – írja a hvg.hu. A 2024 őszi félévében induló hallgatói csereprogramokról velük csak akkor tudnak majd szerződést kötni, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
Márciusban az összes, tehát a modellváltott, magyarországi egyetem beadta az Erasmus+ pályázatát a Tempus Közalapítványhoz, amely holnap, csütörtökön dönt arról, hogy mely intézményeknek mennyi pénzt juttat a hallgatói mobilitási programra a 2024 őszétől induló tanévre – tudta meg a hvg.hu.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának vizsgálódelegációját fogadta szerdán, akikkel a magyar közbeszerzési rendszer irányítottságáról, valamint az uniós források felhasználásáról egyeztetett. Előző nap Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával próbálta tisztázni az Erasmus-ügy még nyitott kérdéseit. A miniszter a Portfolio-val most közölte, hogy a Bizottság többszöri kérésére a jövő héten már egy kész jogszabálytervezetet küldenek Brüsszelbe. Ez közelebb hozhatja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyének rendezését.
Nem fenyegeti veszély az Erasmus+ oktatási és a Horizont Európa kutatási programok folytatását, folyamatosan lehet tovább jelentkezni a kiírt pályázatokra - jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdán Brüsszelben a MTI-nek adott nyilatkozatában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai műsora. A mai adás első részében szó volt arról, hogy a magyar kormánynak sikerült kettős csapdába lavíroznia magát az Erasmus+ és Horizont ügyében. Az ellenállás pedig még tényleges forrásvesztéssel is végződhet. A témáról Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekért felelős elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy hamarosan kihirdethetik az európai kriptovaluta piacot egységesen szabályozó rendeletet, amelyet az egész szektor nagyon vár, ugyanis nagyban növeli a bizalmat a jelenleg alulszabályozott területen. Ezzel kapcsolatban Turzó Ádám, a Portfolio pénzügyi divíziójának informatika és fintech területért felelős elemzője volt a vendégünk.
Ha a nyár elejéig rendeződik Brüsszel és Budapest vitája, akkor az alapítványi egyetemek veszteség nélkül megúszhatják a tavaly decemberben elrendelt pénzügyi szankciót – írja pontosított brüsszeli információira hivatkozva a Népszava.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki műsora. A mai adásban azt jártuk körbe, hogy milyen szerepe van a Horizon Europe és az Erasmus programoknak a hazai tudományos, egyetemi ökoszisztémában. Ezek azok a programok, amelyektől a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került, úgynevezett modellváltott egyetemek hallgatói és oktatói a jelen állás szerint elesnének, mivel az EU problémásnak tartja, hogy a fenntartó alapítványok kuratóriumában sok magas rangú kormányzati politikus ül. Az érintett egyetemek között van a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweiss Egyetem és a nagy vidéki kutatóegyetemek is. A Horizon Europe és az Erasmus programok egyetemi életben betöltött szerepével kapcsolatban a műsorban vendégünk volt Levendovszky János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, valamint Acsády László agykutató is.
Levélben fordult Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter az Európai Bizottság (EB) két biztosához az Erasmus+ programmal kapcsolatos pénzek ügyében – írja az Index a miniszternek a Karc FM számára adott interjúja alapján. Közben a HÖOK közleményt adott ki a kérdésben, hangsúlyozva, hogy Erasmus+ nélkül a magyar felsőoktatás elképzelhetetlen.
Tegnap már beszámoltunk róla, hogy a Magyarországgal szembeni jogállamisági/feltételességi eljárás nyomán a tagállami pénzügyminiszterek nemcsak 6,35 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás blokkolásáról döntöttek még december közepén, hanem arról is, hogy az összeférhetetlenségi problémák miatt megtiltották a közérdekű vagyonkezelő alapítványok irányításával működő felsőoktatási intézményekkel az EU-pénzes kötelezettségvállalásokat. Az EB saját kezdeményezésére, Magyarország kérésére vagy legkésőbb egy évvel az intézkedések elfogadását követően újraértékelheti a helyzetet és javasolhatja az intézkedések megszüntetését, amennyiben az aggályok orvoslására benyújtott új korrekciós intézkedések megfelelőnek bizonyulnak.
Idén is zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai – hangsúlyozta hétfőn kora este a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-n megjelent közleményben. Ezt azután adták ki, hogy a Népszava reggel megírta: az Európai Bizottság levélben tájékoztatta az illetékeseket arról, hogy 2022. december 15. után nem lehet EU-pénzből új kötelezettségvállalást kötni a közérdekű vagyonkezelő alapítványok irányításával működő felsőoktatási intézményekkel és ez a blokkolás az Erasmus+ pénzeket, illetve a kutatási és innovációs keretprogramot tartalmazó Horizont Európát is érinti. A látszólagos ellentmondást az oldja fel, hogy az idei Erasmus+ programokról már korábban megszülethetett a kötelezettségvállalás, Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter ezért félreértésről és a tisztázó tárgyalások szükségességéről beszélt az RTL Hiradónak, a KIM közleménye pedig azt hangsúlyozta, hogy nem fogadják el a brüsszeli döntést. A Portfolio információi szerint csupán a felzárkóztatási EU-pénzeken belül mintegy 2 milliárd eurónyi forrás kifizetését blokkolja az alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi probléma és ezen felül értendők még az erasmusos és horizontos források, így tehát tényleg fajsúlyos vitáról van szó, amit a KIM közleményének ígérete szerint március közepére remélhetőleg tisztázni tudnak a felek.
Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn – értesült a Népszava.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetési ciklusának elindulásával az Erasmus+ program is új szakaszba lépett. A program megvalósítására uniós szinten több mint 28 milliárd eurós forrást biztosítanak. A magyar pályázók számára várhatóan mintegy 52 millió euró (18 milliárd forint) pályázati keret lesz elérhető 2021-ben. Magyarország eddig is eredményesen vett részt az Erasmus+ programban, mostantól pedig még többen kapcsolódhatnak be nemzetközi együttműködési és mobilitási projektekbe.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy a 2021-2027-es időszakra szóló Erasmus+ programot 26,2 milliárd euróval finanszírozza, és az EU külső finanszírozási eszközei révén további 2,2 milliárd euróval egészíti ki.
A Tempus Közalapítvány adatai szerint az idén összesen 16 milliárd forintból utaztak a hazai hallgatók és oktatók az Európai Unió legnagyobb mobilitási programja, az Erasmus+ keretében, ami 15 százalékkal több a tavalyi összegnél és összesen 21 ezer résztvevő támogatására volt elég – írja a Magyar Nemzet.
Az Európai Parlament képviselői szerdán jóváhagyták az Európai Unió kutatási programjaira és az Erasmus+ programra szánt források összesen 100 millió euróval való bővítését.
Az Európai Bizottság által ma közzétett két új, független tanulmány szerint újabb bizonyítékok azt mutatják, hogy az Európai Szociális Alapból finanszírozott Erasmus+ program segít a diákoknak abban, hogy sikeresebbek legyenek magán- és szakmai életükben, az egyetemeknek pedig abban, hogy innovatívabbakká váljanak.
Mutatjuk a fontosabb tőzsdék nyitvatartását.
Márkus Gergellyel, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managerével beszélgettünk.
Az ünnepi héten apró szikra is elég lesz a nagy piaci mozgásokhoz.
A kisebb coinokban is lehet fantázia.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
