A következő héten sarkvidéki hideg éri el a kontinenst, ami az első igazi tesztje lesz annak, hogy az európaiak mennyire hajlandóak spórolni az energiafogyasztásukkal, alacsonyabb hőrmérsékletre állítani, vagy egyszerűen későbbre halasztani a lakásaik fűtését.
Az európai országokban a gazdaságpolitika fontos feladatává vált a jelenlegi energiakrízisben, hogy beavatkozzon a vállalati szektorban. Ennek több iránya is lehetséges, a magyar kormány a célzott támogatás útját választotta - értékelte az aktuális helyzetet és a kormány legújabb lépéseinek hátterét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén. Előadásában két vállalat egyedi és látványos példáján keresztül mutatta be, hogy az energiaárak elszállása mit okoz az energiaintenzív cégek működésében.
A hétfő este kihirdetett és október elsején hatályba lépő kormánydöntés részletesen szabályozza, hogy a gázkrízis miatt hogyan korlátozza az állami intézmények energiafogyasztását a kormány, a hőmérsékletek központi szabályozásán keresztül. Egyúttal megjelent egy másik rendelet arról, hogy egyes intézmények milyen mennyiségben használhatnak földgázt az idei fűtési szezonban (25%-os csökkentés-előírás), valamint kihirdette a határozatát a kormány arról is, hogy alternatív fűtési módokat vizsgálnak oktatási intézmények esetén.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének hétfői adása. A műsor első részében az Európai Bizottság magyar jogállamisági eljárása ügyében meghozott döntését értékeltük, mely szerint 7,4 milliárd euró EU-s támogatás felfüggesztését javasolják az Európai Tanácsnak, azonban hagytak egy menekülőutat, mely alapján Magyarország akár minden korábban kialkudott közösségi forráshoz hozzájuthat. A bizottsági ajánlással kapcsolatban Weinhardt Attila, lapunk makroelemzője volt a Checklist vendége. Az adás második részében a szombaton, rendkívüli Kormányinfó keretén belül bejelentett intézkedésekről volt szó, melyek szerint az árstopok folytatódnak, s egy új kormányzati program is indul, ami az energiaintenzív kkv-k és gyárak számára biztosít majd forrásokat. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Újranyit Franciaországban az a harminc nyilvános uszoda, amelyeket két héttel ezelőtt azért zárt be az üzemeltető vállalat, mert nem tudta kifizetni a többszörösére emelkedett energiaárakat - írja az MTI. Az önkormányzati beavatkozás azért is érdekes, mert Magyarországon is komoly veszély fenyegeti a magas energiaárak miatt a sportlétesítményeket.
Az energiaár-robbanás megoldhatatlan helyzet elé állította a magyar települések túlnyomó többségét. Az előző évihez képest akár nyolc-tízszeresére nőtt gáz- és áramszámlákat a kormányzati elvonásokkal is sújtott önkormányzatok önerőből kigazdálkodni nem tudják – olvasható a Magyar Önkormányzatok Szövetségének közleményében.
A lakosság és a vállalatok mellett az önkormányzatok számára is jelentős tehernövekedést jelentenek az elszálló energiaárak. Nem ritkán nyolc-tízszeres áram- és gázárakkal szembesülnek a helyhatóságok, melyet most ki kellene gazdálkodniuk. Egyelőre mindenki nagyban számolgatja, mennyivel nő a terhe a következő hónapokban, de a legtöbb városban már készülnek a válságforgatókönyvek, melyek intézmények összevonásáról vagy akár átmeneti bezárásáról szólnak. Az biztos, hogy az egész ország kemény tél elé néz ebből a szempontból.
A rezsiköltségek a tervezettnél sokkal magasabban alakulnak, így októbertől előreláthatóan legalább jövő májusig bezár a termálvíz miatt eddig télen is nyitva tartó Jászapáti Strandfürdő - hívta fel a figyelmet a Jászsági Térségi Televízió közösségi oldalán közzétett riport.
Nem az a kérdés, hogy lelassul-e a gazdaság, hanem az, hogy puha vagy kemény földet érés lesz-e Európában. A hazai sajátosságok miatt itthon a komfortosnál meredekebb szögben kell lefele haladni a landoláshoz.
Az energiapiacok és az energiaellátás Oroszország ukrajnai háborúja okozta helyzete azonnali válaszokat igényel - jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Brüsszelben, a tagországok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását megelőzően pénteken.
India pénzügyminisztere csütörtökön kijelentette, hogy az orosz olaj importja az ország inflációkezelési stratégiájának része, és jelezte, hogy más országok is hasonlóan járnak el, köztük Japán is - írta meg a Reuters.
Különösnek tűnhet a munkanélküliség növekedéséről beszélni akkor, amikor sosem látott mértéket ölt a munkaerőhiány, a munkanélküliségi adatok teljes foglalkoztatást tükröznek, és a vállalkozások év közben emelik a béreket, illetve adnak kompenzációt az elszabaduló infláció miatt. A munkaerőpiac mégis változás előtt áll a következő hónapokban. Az energiaárak ugyanis már nem egyszerűen magasak, hanem sok cég számára elviselhetetlenek és kigazdálkodhatatlanok, ami a költségek drasztikus csökkentésével járhat együtt. A vállalati csődök azonban még ezzel együtt is elkerülhetetlenek lesznek, ami elhozza a munkanélküliség növekedését.
Az önkormányzatok intézményeik nyitvatartásában érdekeltek, ezért azt várják a kormánytól, hogy minél hamarabb dolgozzon ki intézkedési tervet azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem tudják megoldani a rezsiköltségek kigazdálkodását - mondta Érd alpolgármestere, az LMP országos elnökségének tagja vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.
A német szövetségi kormány 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására - jelentették be vasárnap Berlinben.
A nyár végén néhány hét leforgása alatt megduplázódtak az európai energiaárak. Így a gázárak augusztus végére a tavalyi nyár végéhez képest nyolcszorosára nőttek, az elektromos áram ára pedig ötszörösére – a 2020-as árakhoz képest pedig már kétszámjegyű szorzószámokat kell használni. Ezt a sokkoló áremelkedés olyan energiaválságot vetít elénk, ami a háztartások és a vállalatok számára jelentős, esetenként megoldhatatlan kihívással jár Európaszerte. Az elszálló költségek sok vállalatot a működés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítenek, ami fizetéscsökkentést, elbocsátásokat is magával von. A lakosság pedig az emelkedő megélhetési költségek miatt visszafogja nem létszükségleti célú fogyasztását. A borítékolható reálgazdasági hatás tehát a növekedés lelassulása, sőt, valószínűleg a negatív tartományba csúszása, vagyis a recesszió. Azonban akadnak olyan országok is, melyek esetében az energiaválság a recesszión túlmenően súlyos makrogazdasági stabilitási problémákhoz is elvezethet már rövid távon is. Magyarország közéjük tartozik. Ez a cikk arról szól, hogy miért van ez így, valamint arról, hogy ez milyen tanulsággal szolgálhat.
Elemzői vélemények szerint a magas energiaárak az összeomlás szélére sodorhatják nemcsak a magyar, hanem egész Európa gazdaságát. Az, ami körülöttünk történik, már nem energiaválság, hanem valami sokkal rosszabb – írta cikkében Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője, aki most lapunk heti podcastjében beszélt az energiaársokk potenciális hazai és európai hatásáról. Az adásban arról is szó volt, hogy milyen körülményeknek kéne megváltozniuk, hogy enyhüljön a kilátásainkra nehezedő nyomás.
Minden ötödik cseh vállalat tervez leépítéseket a megnövekedett energiaköltségek miatt a második fél évben.
Az egész Európát fenyegető energiaválság lecsapni készül a helyi közösségekre is - vélekedett hétfői bejegyzésében Székesfehérvár fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András arról is írt, hogy már ajánlatot sem kapnak az energiaszektortól a villamosenergia, valamint a gáz beszerzésére kiírt pályázatokon, vagy ha kapnak is, akkor is tízszeres áron. Fájdalmas időszak köszönthet be a magyar településeken az elszálló rezsiárak miatt.
Nem tudjuk, hogy a jelenlegi tőzsdei gázárak fennmaradnak-e tartósan, de ha igen, akkor nagyjából kijelenthető, hogy a hazai és az európai gazdaság is össze fog omlani – írja blogján a befektetési szakember. Félelmetesen magas inflációval párosulva ez egy tökéletes vihar, kemény menet lesz. A gázárak további emelkedése esetén a piaci mechanizmusokat is felfüggeszthetik az európai döntéshozók.
Felgyorsulhatnak a már hosszú évek óta tartó boltcsődök az idén, miután a vállalkozásokat sújtja a beszerzési árak gyors növekedése, a forint árfolyamának zuhanása, az egyes élelmiszerek árstopja, a szektor megemelt különadója, most pedig a rezsiszámlák drasztikus emelkedése – vélik a Portfolio kiskereskedelmi forrásai. Utóbbi verheti be az utolsó koporsószeget sok bolt életébe. Az év első felében még az árak emelésével kompenzálták a költségek növekedését, mostanra azonban csökken a kiskereskedelmi forgalom, a vásárlók inkább a nagyobb, olcsóbb láncokat és az alacsonyabb árú termékeket részesítik előnyben, hogy spóroljanak. A kisboltok már csak nagyon nehezen tudnak árat emelni, hiszen így is kevesebb a vásárlójuk. Először a munkavállalók elküldése (és a tulajdonosok pultba állás), aztán a bezárás várhat számos boltra.
Komoly gondok derültek ki a brit kormányváltás után.
Novemberig még sok minden változhat.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
