Ez a rezsiválság más, mint a hitelválság - De mekkorát üt a krízis az önkormányzatokon?
Gigantikus présben a helyhatóságok. Százmilliárdos tehertől szabadulnának a városok. Mentőöv a fuldokló településeknek. Ismerősen csenghetnek ezek és ehhez kapcsolódó híradások az elmúlt időszakból: a jelenlegi rezsiválság jelentősen megnövelheti az energiával kapcsolatos kiadásokat, pedig a koronavírus járvány már a bevételi oldalról (is) érzékenyen érintette helyi költségvetéseket. A fenti szalagcímek azonban nem most, hanem több mint tíz éve jelentek meg a sajtóban, amikor az önkormányzatoknak az adósságszolgálati terhek okoztak fejfájást. Ugyan a két jelenség eltérő eredetű, az önkormányzati gazdálkodásra gyakorolt hatása ugyanaz: valahogy meg kell teremteni a növekvő kiadások fedezetét. Erre azonban tíz éve végül nem volt szükség, mivel a központi kormányzat átvállalta az önkormányzatok adósságait és az azzal járó kötelezettségeket. Kérdés, hogy ezt a lépést a rezsiválság során mikor és milyen mértékben hajlandó ugyanezt megtenni.
