Elemzői vélemények szerint a magas energiaárak az összeomlás szélére sodorhatják nemcsak a magyar, hanem egész Európa gazdaságát. Az, ami körülöttünk történik, már nem energiaválság, hanem valami sokkal rosszabb – írta cikkében Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője, aki most lapunk heti podcastjében beszélt az energiaársokk potenciális hazai és európai hatásáról. Az adásban arról is szó volt, hogy milyen körülményeknek kéne megváltozniuk, hogy enyhüljön a kilátásainkra nehezedő nyomás.
Az egész Európát fenyegető energiaválság lecsapni készül a helyi közösségekre is - vélekedett hétfői bejegyzésében Székesfehérvár fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András arról is írt, hogy már ajánlatot sem kapnak az energiaszektortól a villamosenergia, valamint a gáz beszerzésére kiírt pályázatokon, vagy ha kapnak is, akkor is tízszeres áron. Fájdalmas időszak köszönthet be a magyar településeken az elszálló rezsiárak miatt.
Nem tudjuk, hogy a jelenlegi tőzsdei gázárak fennmaradnak-e tartósan, de ha igen, akkor nagyjából kijelenthető, hogy a hazai és az európai gazdaság is össze fog omlani – írja blogján a befektetési szakember. Félelmetesen magas inflációval párosulva ez egy tökéletes vihar, kemény menet lesz. A gázárak további emelkedése esetén a piaci mechanizmusokat is felfüggeszthetik az európai döntéshozók.
Felgyorsulhatnak a már hosszú évek óta tartó boltcsődök az idén, miután a vállalkozásokat sújtja a beszerzési árak gyors növekedése, a forint árfolyamának zuhanása, az egyes élelmiszerek árstopja, a szektor megemelt különadója, most pedig a rezsiszámlák drasztikus emelkedése – vélik a Portfolio kiskereskedelmi forrásai. Utóbbi verheti be az utolsó koporsószeget sok bolt életébe. Az év első felében még az árak emelésével kompenzálták a költségek növekedését, mostanra azonban csökken a kiskereskedelmi forgalom, a vásárlók inkább a nagyobb, olcsóbb láncokat és az alacsonyabb árú termékeket részesítik előnyben, hogy spóroljanak. A kisboltok már csak nagyon nehezen tudnak árat emelni, hiszen így is kevesebb a vásárlójuk. Először a munkavállalók elküldése (és a tulajdonosok pultba állás), aztán a bezárás várhat számos boltra.
A cseh ipari miniszter percekkel ezelőtt azt közölte a Twitteren, hogy a lehető leghamarabb rendkívüli Energiaügyi Tanács ülést hív össze Brüsszelben az elszabadult energiaárak miatt, amelyek egész Európának fájnak.
A megnövekedett energiaárak és a várhatóan kevesebb vendégforgalom miatt öt hónapra bezár a nagyatádi Hotel Solar - árulta el a Sonline.hu-nak a hotel vezetője.
Flesch Tamás úgy véli, a szállodák 20-25 százaléka, míg a vendéglátóhelyek 30-50 százaléka zárhat be az infláció és a rezsiköltségek miatt - írja az ATV.
Az IMF friss előrejelzése szerint az energiagazdag közel-keleti államok a következő négy évben akár 1300 milliárd dollárnyi további olajbevételre is számíthatnak, a régió állami vagyonalapjait tehát nagy összegekkel fogja majd megdobni ez a váratlan bevétel egy olyan időszakban, amikor a globális eszközárak elértéktelenedtek és az egész világ a recessziótól és a magas inflációtól fél.
Bár a szállodák energiaszámlája drasztikusan megnőtt, az emelkedő külföldi turistaszám ezt úgy néz ki, bőven kompenzálja. Főleg a budapesti hotelek érzik azt, hogy az idei a Covid-válság utáni első, valóban jó pörgő szezon. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a budapesti magánszálláshelyadók is. Ősszel és tél elején, hacsak valami drámai fordulat nem következik be az orosz-ukrán háborúban vagy az európai energiaellátásban, még erősebb szezonra számítanak a fővárosi piaci szereplők. A főleg belföldi turistákra épülő vidéki szálláshelyeknél viszont már kicsit más a helyzet, ott aggódnak az emelkedő rezsiárak miatt esetlegesen elmaradó vendégek miatt.
A németek nagy többsége spórol az energiafogyasztásán a rezsiszámlák emelkedése miatt, de a korábbiaknál jóval kevesebben mennek étterembe és utazásra is - derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön új intézkedéscsomagot ígért, többek között adókedvezményeket, hogy segítsen az emelkedő árakkal és a magasabb energiaszámlákkal küzdő német állampolgároknak - írta meg a Reuters.
A nagycsaládosok gázkedvezményéhez hasonlóan az elektromos gyógyászati segédeszközt használók (például mozgássérültek) áramkedvezményre jogosultak, amelyet a kormányablakban igényelhetnek - részletezi a Technológiai és Ipari Minisztérium a keddi közlönyben megjelent friss rendeletet.
A gázellátás hosszabb ideig tartó zavarai a termelés érezhető csökkenéséhez és következésképpen munkahelyek megszűnéséhez vezetnének, különösen az iparban - hívja fel a figyelmet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a tagjai körében végzett gyorsfelmérésének eredménye alapján. Azt is megjegyzik: a hatalmas energiaár-emelkedések további terhet jelentenek a vállalatok versenyképességére. A felmérésből az is kiderül, hogy az érintett ipari cégek brutális energiaár-emelkedéssel szembesültek. Az emelés mértéke a gáz esetében 210 százalék (medián).
"Kezdődik a kormányülés. Napirenden az energia-veszélyhelyzet. Döntésekről hamarosan" - írja Facebookon Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A csütörtöki rezsi rendeletből kivették a B GEO árszabást, ami a hőszivattyúk kedvező áramtarifa melletti működtetéséhez kell, tehát megmaradt a kedvező árazás. Amennyiben a kormány fenntartja ezt a tarifát hosszú távon, az azt jelezheti a lakosság számára, hogy megéri korszerű, és a klímacélokat is támogató rendszerbe fektetniük – mondta el Pásztor Roxána, a Portfolio Ingatlan divíziójának elemzője a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adásában.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Amióta él a rezsicsökkentés, az elmúlt 8 évben havi 12-15 milliárd forint közötti összeget fizettek a magyar lakossági fogyasztók a villamosenergiáért, a nyári hónapokban a sáv alját, a téli hónapokban pedig a sáv tetején volt az összesen kiszámlázott díj - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Most az egész ország azt találgatja, hogy ez a rezsicsökkentési rendszer módosítása miatt milyen mértékben fog megemelkedni augusztustól. A válasz információink szerint holnap érkezhet meg, legalábbis szerdára várható a Magyar Közlönyben a rezsicsökkentés módosítását rögzítő kormányrendelet. Frissítés! Cikkünk előző verziójában tévesen azt írtuk, hogy 2723 KWh-nál húznák meg az éves átlagfogyasztási határt, de a pontos szám 2523 KWh.
Több mint 190 ezer bécsi háztartás kapott egyszeri, 200 eurós rezsitámogatást. A hozzájárulást automatikusan utalták a legszegényebbeknek, a gyermeküket egyedül nevelők pedig plusz 100 eurót kapnak, amelyek nyomán eddig összesen 38,3 millió eurónyi rezsitámogatást fizetett ki a bécsi önkormányzat – írja az Infostart.
Sokaknak feltűnhetett, hogy a rezsiszámlákon szereplő rezsicsökkentés mértéke nincs összhangban azzal, amit az energia-veszélyhelyzet bejelentésekor Németh Szilárd mondott a rezsimegtakarításról. Az eltérés ráadásul nagyon jelentős. A 24.hu utánajárt annak, hogy mi lehet az eltérés oka.
