Az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésével és támogatásokkal állítja meg Zágráb az áremelkedési hullámot Horvátországban, különös tekintettel az energiahordozók drágulására - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán, amikor bemutatta a kabinet átfogó intézkedéscsomagját.
Tavaly 41 németországi energiaszolgáltató vállalat mondta fel ügyfelei szerződését és szüntette meg szolgáltatását - közölte az ellátási hálózatok felügyeleti szervezete, a Szövetségi Hálózati Ügynökség (Bundesnetzagentur) szóvivője a Rheinische Post szerdai számában megjelent interjúban. Közülük hét cég villamosenergia- és gázszolgáltató volt, harminc csak villamosenergiát, négy csak gázt szállított az ügyfeleinek.
Megkapja a kegyelemdöfést a hazai üzemanyag szakma: péntektől jelentősen emelkedik a benzin és a gázolaj beszerzési ára is - írja a holtankoljak.hu. Az árösszehasonlító portál információi szerint a benzin beszerzési ára átlépi a literenkénti 480 forintos szintet, vagyis drágább lesz a benzin a kutasoknak, mint amennyiért eladhatják az üzemanyagot.
Mivel közeledünk a tél végéhez, illetve mivel a főbb LNG-szállítók képesek plusz gázt küldeni, ezért az Európai Unió most már kibírná súlyosabb zavarok nélkül, ha részlegesen elzárnák az oroszok a gázcsapokat – gyakorlatilag ezt jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban kedd éjjel. Mindez abból a szempontból nem túlzott optimizmus, hogy harmadik hónapja sorozatosan rekord mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) küldenek az amerikaiak Európába.
Januárban ismét lefagyott a hazai napelempark kapacitás bővülése, ezzel egy éven belül harmadszor fordult elő, hogy az előző hónaphoz képest nem nőtt az 50 kW és a feletti naperőművek beépített teljesítőképessége.
Korábban számoltunk be róla, hogy 2021-ben Európa 25 vezető bankja együttesen 55 milliárd dollárt biztosított az olaj- és gázkitermelés bővítését tervező energetikai vállalatok számára. A globális helyzetkép ennél talán még rosszabb a szénkitermelő projekteket illetően, egy új kutatás szerint ugyanis a kereskedelmi bankok 2019 óta 1500 milliárd dollárt irányítottak a széniparba - áll a CNBC cikkében.
Egy hétfői jelentés szerint az európai bankok több milliárd dollárnyi finanszírozást nyújtanak olaj- és gázkitermelés bővítésére, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség, a globális felmelegedés lassítása érdekében, ellenzi az ilyen jellegű új létesítményeket - írja a Reuters.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
Az újév elején Bukarestben 45%-kal drágult mind a lakossági gáz-, mind az árammár, és míg Bécsben 40%-kal, Berlinben 133%-kal (!) ugrott a gázár - derült ki az elképesztő változás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) januári európai körképéből. A vizsgálat egyúttal arra is rámutatott, hogy a piaci árak elszállása miatti drasztikus lakossági áremelések mellett a magyar rezsicsökkentés fenntartása oda vezetett, hogy egyre inkább kirívóan olcsó Magyarországon a lakossági gáz- és áramár, igaz ez várhatóan egyre komolyabb pénzébe kerül az adófizetőknek.
Az orosz-ukrán háború közelgő esélyére hétfőn reggel jelentős drágulás alakult ki az európai vezető áram- és gázpiaci kontraktusokban részben amiatt, mert a péntek esti amerikai kijelentéseket csak most tudták lereagálni az energiapiaci szereplők.
Az energiaköltségek világszerte elszabadultak. A benzinárak megugrottak az Egyesült Államokban, míg Európa a fűtési számlák emelkedése miatt került energiaválságba. Az Egyesült Királyságban arra figyelmeztetnek: az idősek élelem vagy fűtés nélkül maradhatnak a megnövekedett energiaszámlák miatt. Ennek a jelenségnek egy részét az okozza, hogy a világ újraindult a járvány után, azonban az is elmondható, hogy a klímapolitika egyre jobban emeli az árakat. Az új nettó zéró emissziós vállalások ezer milliárdos költségekkel járnak, ami a klímaváltozás kezelésének rossz irányát jelenti.
A legismertebb olaszországi műemlékek és helyszínek borultak sötétségbe a polgármesterek kezdeményezésére, akik a közvilágítás lekapcsolásával kívánták felhívni a figyelmet az energiaárak emelkedése teremtette vészhelyzetre - számolt be a La Repubblica napilap pénteken.
Kölcsönös nyugtatás hangzott el pénteken Varsóban a német és a lengyel politikai vezetőktől, hiszen a németek azt hangsúlyozták a lengyel félelmek miatt, hogy igenis tekintettel lesznek az Északi Áramlat 2 engedélyezésénél a geopolitikai helyzetre, míg a lengyelek azt, hogy nincs baj a jogállamisággal.
Széleskörű nukleáris programot jelentett be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön, amelynek keretében Franciaország 2050-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja.
Közzétette téli előrejelzését az Európai Bizottság: a testület az idei évre lassabb növekedést vár, mint az őszi előrejelzésében, az inflációs prognózist viszont jócskán felfelé módosították. Eszerint idén az egész év átlagában bőven a jegybanki cél felett lehet az infláció az eurózónában, amely csak 2023-ra mérséklődhet cél alá.
David Roche veterán stratéga szerint az olaj biztosan elérheti a 120 dolláros hordónkénti árat, és a világgazdaság gyökeresen megváltozhat, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát.
Miközben a hírcsatornák a nagy technológiai cégek gyorsjelentéseitől hangosak, és a többség egyelőre nem látszik kiheverni a Facebook pörölycsapással felérő zuhanását, az egyik fejlett piaci részvényindex új csúcsra tudott mászni. Ez az Egyesült Királyság, ahol London vezető tőzsdeindexe tegnap mindenkori maximumon is volt és ezen percekben is nagyon közel van hozzá. Az ország, amelyet leírtak a valóban szomorú Brexit miatt, amelyet az egyik legmélyebben ütött meg a pandémia, ahol az amúgy sem teljesen százas miniszterelnök korlátozások miatti lazasága okán éppen egy politikai válság szélén szédeleg mindenkire rácáfolt, és szépen csendben masszív felülteljesítővé vált. Ebben a cikkben az okokat boncolgatjuk és a technikai elemzés segítségével megnézünk néhány részvényt, amelynek ebben tevékeny része volt.
Uniós szinten és Magyarországon is egyre élénkebb érdeklődés tapasztalható a cégek részéről a hosszú távú zöldáram-beszerzési megállapodások (PPA-k) iránt, melyekkel a társaságok mérsékelhetik a piaci áramárak emelkedéséből és ingadozásából eredő kockázataiakat. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a PPA-beruházások megkönnyítéséről, itthon pedig egyeztetést tartottak a témáról az érintettek bevonásával.
Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezető fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán.