Továbbra is mérsékelt az érdeklődés az új lakások iránt, de az árak stabilan tartják magukat. Az ELTINGA ismét elkészítette Budapesti Lakáspici Riportját, melyből kiderül, hogy az idei második negyedévben mindössze 800 új lakást adtak el Budapesten, míg korábban volt olyan negyedév, amikor ez a 2000-et is meghaladta. Az árakban ugyanakkor az alacsony kereslet nem tükröződik, az átlagos négyzetméterárak minimálisan tovább emelkedve elérték az 1,44 millió forintot, míg a tényleges átlagár átlépte a lélektani 100 millió forintos szintet.
A listázott projektek és lakások számában is visszaesés történt az előző negyedévhez viszonyítva a budapesti újlakáspiacon. Az eladott lakások száma 30 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez viszonyítva, alig több mint 700 új építésű lakást adtak el a fejlesztők az év kezdetén. Az elmúlt hét évben ez volt a második legalacsonyabb érték, mindössze a pandémia kitörését követő lezárások időszakban (2020. II. negyedév) kelt el kevesebb új építésű lakás Budapesten. Az alacsony kereslet ellenére azonban az árak enyhén tovább emelkedtek, az ELTINGA által közzétett Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisából kiszámoltuk, mennyibe kerül ma egy átlagos új lakás a fővárosban.
Hiába került 2022 novemberében egy átlagos budapesti új építésű lakás 97,4 millió forintba, még mindig kitartott a vásárlók lendülete, igaz már vagy 50 új lakással kevesebb kelt el 2022 őszén, mint egy negyedévvel korábban. Mutatjuk, hogy hol, és milyen lakásokra volt kereslet még egy ilyen válságos időszakban is.
Megjelent a legfrissebb, az őszi hónapok újlakás-piacát bemutató Budapesti Lakáspiaci Riport. Az Eltinga által összeállított elemzés közel 20 ezer lakás adatait tartalmazza, melyek olyan fejlesztésekben találhatók, ahol 2022 május és november között legalább egy lakást kínáltak eladásra. A felmérésből kiderül, hogy mennyibe kerül most egy átlagos, budapesti új építésű lakás.
Egy energetikailag korszerű lakás eddig is jóval többet ért egy hasonló, de nagy energiafogyasztású társánál, de most, hogy a lakossági energiaárak is az egekbe szöktek, ráadásul a téli időszakban az árváltozás durván érzékelhető is, az értékbeli különbség még nagyobb lett. A Takarék Index elemzésében korábban a nagyobb volumenű energiahatékonysági felújítások becsült költségéről volt szó, most pedig arról, hogy eggyel jobb energetikai minősítés mennyivel dobhatja meg az otthonok árát. Lássuk, miért éri az abc legelső betűjeit megkapni egy felújítás után.
Csökkenő tendenciát mutat a budapesti újlakás-kínálat és ezzel együtt a keresletben is érezhető a visszaesés. Az eladott lakások száma majdnem negyedével csökkent tavasszal az előző két negyedévhez képest, de a korábbi évek átagánál így is több lakást, összesen 1870 darabot adtak el a fejlesztők. Az Eltinga által negyedévente bemutatott Budapesti Lakáspiaci Riport alapján azt néztük meg, hogy melyik városrészek ma a fejlesztők kedvenc területei.
Néhány hónapja még 1,2 millió forint volt a kínálati négyzetméterár a budapesti új lakások piacán, az árak tovább nőttek, azonban már a korábbinál kisebb mértékben, így jelenleg 1,27 millió forintért lehet egy négyzetmétert megvásárolni - derül ki az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportjának legújabb felméréséből. Az átlagos árszintekben is folytatódott az emelkedés, egy új építésű lakás átlagos ára ma már több mint 92 millió forint a fővárosban. Fél évvel korábban ez még csak 76 millió forint volt. Mindeközben az elérhető szabad lakások száma hatéves mélypontra süllyedt.
Néhány hónapja még 1,1 millió forintos kínálati négyzetméterárról számoltunk be a budapesti új lakások piacán, mostanra viszont 1,2 millió forintra nőtt ez az átlag - derül ki az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportjának legújabb felméréséből. Az átlagos árszintekben folytatódott az emelkedés, egy új építésű lakás átlagos ára ma már több mint 84 millió forintot a fővárosban. Három hónappal korábban ez még csak 76 millió forint volt.
A második negyedévet jellemző számottevő növekedés után jelentősen mérséklődött az építőiparban megkezdett kivitelezési munkák értéke július és szeptember között Magyarországon, bár összességében még így is magas maradt az év első három negyedévét jellemző Aktivitás-Kezdés mutató a kiugróan jó második negyedévnek köszönhetően - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
A nyári új lakáskínálat nem tudta tartani a lépést az eladott mennyiséggel, így ismét 7 ezer alá csökkent a szabad, még megvásárolható budapesti új otthonok száma. Bár nem volt rekord a értékesítési szám, az elmúlt 3 év távlatában még így is sok, mintegy 1900 új lakást vásároltak meg Budapesten, amellett, hogy már elérte az 1 millió forintos átlagot a négyzetméterár. Úgy tűnik, hogy a XIII. kerület újra és újra nagy kedvence a vásárlóknak, ugyanis a korábbi negyedévhez képest minden kerületben csökkent valamelyest az eladott új otthonok száma, miközben Angyalföldön közel 130-al több új lakást vettek meg 2021 nyarán - a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján.
Már 2021 elején is eseménydús újlakás-piacról számoltunk be, azóta csak még nagyobb lett az aktivitás, mind a fejlesztők, mind a vásárlók részéről. Százasával jelentenek be új lakásépítéseket, a nagyobb és sok projektnek köszönhetően pedig van miből válogatni a vásárlóknak is. Az elmúlt 5 évben csupán két olyan 2018-as negyedév volt, amikor több új lakást adtak el a fejlesztők, mint 2021 tavaszán. A korábbi időszakokból már megszokhattuk, hogy ha új lakásról van szó, akkor a XIII. kerület jeleskedik. Bár a végső értékesítési számokban ez az állítás továbbra is megállja a helyét, a XI. kerület ebben a negyedévben duplázott: közel kétszer annyi értékesítés ment végbe itt mint a korábbi hónapokban. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján mutatjuk be, hogy hol, mennyi új lakásra csaptak le a vásárlók 2021 második negyedévében.
A lakásvásárlás minden esetben egy komoly befektetési döntés, hiszen a vásárló a vagyonának jelentős részét fordítja az ingatlanvásárlásra. Az idei évben megjelent világjárvány előre nem látható módon alakította át az ingatlanpiacot, azonban a tavaszi visszaesés után a nyár eleje ismét fellendülést hozott. Minden szempontból jó hír az, hogy bár a felívelési és árcsökkenési időszakok folyamatos váltakozásban vannak a lakáspiacon, a múltbeli adatok mégis azt mutatják, hogy a lakásvásárlás hosszútávon igencsak jó befektetési döntésnek számít – derül ki a LIVING és az Eltinga közös elemzéséből.
A már sokszor emlegetett lakáspiaci rali következtében sok lakásvásárlónak kellett visszavenni az elvárásaiból, különösen igaz ez a még most nézelődők helyzetétére, akik már a 27 százalékos áfa mellett vásárolnak új lakást (kivéve, ha olyan projektben vásárolnak, ahol még 5%-os áfával értékesítenek, ezekből néhány ezer még elérhető). Nem véletlen, hogy a jelenlegi környezetben sokan érdeklődnek a kisebb alapterületű lakások iránt, ebből fakadóan megnéztük, hogy hol, és milyen áron érhetőek el a legkisebb alapterületű, minigarzonok a budapesti újlakás-piacon.
Az elmúlt hetekben sokat foglalkoztunk a hazai lakáspiaccal és a lakásárak változásának kérdésével, melynek során a szakértőket megkérdezve kérdőíves felmérést is készítettünk. A piaci folyamatok azonban gyakran összetettebbek annál, hogy néhány válaszlehetőséggel körül lehessen írni azokat, ezért három szakártőt arra kértünk, hogy az idén várható trendekről részletesebben is mondjanak véleményt.
Közeledünk a kedvezményes lakásáfa kifutásának határidejéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy hamarosan a régi-új fejlesztési környezet, aktivitás jellemezheti a hazai piacot, miközben az árak csak még tovább távolodnak a 2016. előtti szintektől. Összefoglaltuk, hogy az Eltinga kutatói által készített tanulmány szerint, milyen változások várhatóak az új lakások piacán 2020-tól. Csak hogy elöljáróban néhányat említsünk ezek közül: az újra Európa-bajnok lakásáfa hatására az építések száma várhatóan csökken, a minőségi projektekben nem indokolt, hogy csökkenjenek az új lakások árai, mindezek pedig az állomány megújulásának a lassulását erdményezhetik.
Amikor 3 és fél évvel ezelőtt bevezették az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát, abban biztosan egyetértés volt, hogy minden piaci szereplő számára (vásárlók, szakmunkások, kivitelezők, fejlesztők, kormányzat, stb.) kedvező hatásokat fog eredményezni. Arra viszont csak erős becslések voltak, hogy milyen mozgásokat fog az intézkedés az új és a használt lakások piacán okozni. A legtöbb várt hatás jóval magasabb, erősebb lett mint, amire elsőre számítani lehetett. Mivel 2020-tól a jelenlegi helyzet alapján, újra 27 százalékos lesz az áfa, fontos, hogy ismét foglalkozzunk a várt hatásokkal. A kérdések adottak, vajon mi lesz a lakásépítésekkel, az árakkal, a költségvetési bevételekkel, a kereslettel és az építőipari kapacitásokkal?
Ukrán lapokban jelent meg az értesülés.
A Nagyszínpadon hajnalig szól majd a zene.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
