Andrzej Duda, a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje nyerte meg a vasárnapi lengyelországi elnökválasztást az országos választási bizottság (PKW) által hétfőn este közölt hivatalos eredmény szerint.
A görögországi elnökválasztás harmadik fordulója is sikertelennek bizonyult: Sztavrosz Dimasz, a kormánypárt jelöltje és egyben az egyetlen jelölt 168 szavazatot nyert el a szükséges 180 helyett, pont úgy, mint a második fordulóban. Mindezzel biztossá vált: előrehozott országgyűlési választások következnek Görögországban, amelyen az EU/IMF mentőcsomag feltételeit újratárgyalni kívánó radikális baloldali Szíriza párt indul a legnagyobb eséllyel. A választásokat várhatóan január 25-re tűzik ki.
Vasárnap lezajlott a román elnökválasztás második fordulója, melyen a választók Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökre vagy Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjére ikszelhettek. Ponta vasárnap késő este bejelentette, hogy telefonon gratulált ellenfelének, Klaus Johannisnak, Nagyszeben szász nemzetiségű polgármesterének az elnökválasztáson elért győzelméhez. Hétfő reggel 96%-os feldolgozottság mellett bebizonyosodott: 10 százalékponttal nyert Johannis.
A Financial Times az előzetes eredmények alapján sokkoló győzelemről ír. Közben hatalmas felháborodást váltott ki a szavazók körében, hogy külföldön kevés szavazóhelyet biztosított a kormány, így a külföldön élő román állampolgárok órákat kellett várjanak szavazatuk leadásához. Az ország több városában megkezdődött tiltakozások azonban örömünneppé alakultak át az első bejelentések után.
A brazil elnökválasztás vasárnap tartott első fordulóját a jelenlegi államfő, a munkáspárti Dilma Rousseff nyerte a szavazatok 41,59 százalékával, őt a jobbközép szociáldemokrata Aécio Neves követi - nagy meglepetésre. A voksolás október 26-ai második fordulójában nemcsak személyükről, hanem az ország jövőbeni gazdasági irányvonaláról dönthetnek a brazil választók: a protekcionista erős állami szerepvállalás és a piacpárti vállalkozásbarát gazdasági környezet mellett tehetik le voksukat a latin-amerikai ország állampolgárai.
Az Európai Unió (EU) arra szólította fel hétfőn az előző napon Törökország elnökévé választott Recep Tayyip Erdogant, hogy töltsön be békéltető szerepet a török társadalomban.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő már az első fordulóban megnyerte vasárnap az ország történelmének első közvetlen elnökválasztását a nem hivatalos eredmények szerint, amelyek ismertté válása után az isztambuli Eyüp szultán mecsetjébe ment imádkozni, mint ahogyan az ottomán szultánok tették a trónra lépés előtt - jelentették a török televíziós csatornák.
Újabb három évre Kovács Árpád egyetemi tanárt, a Költségvetési Tanács elnökét választotta elnökévé május 22-én a Magyar Közgazdasági Társaság küldöttközgyűlése. Az idén 120 éves tudományos civil szervezet főtitkári posztját Hegedüs Éva, a Gránitbank alelnök-vezérigazgatója vette át Halm Tamástól, aki 1999 óta töltötte be ezt a tisztséget a társaságnál.
Egyre nő a felhajtás az amerikai jegybank, a Federal Reserve elnöki posztjával kapcsolatban. Azt már biztosan tudjuk, hogy Ben Bernanke, jelenleg regnáló elnök nem kíván újabb turnust vállalni. Barack Obama amerikai elnök az egyik nyilatkozatában ki is jelentette, hogy nem fogja a jelenlegi elnököt újra jelölni. A piaci pletykák szerint ketten esélyesek a posztra. Az egyik Janet Yellen, jelenlegi Fed alelnök, a másik pedig Obama elnök korábbi gazdasági főtanácsadója és a volt pénzügyminiszter, Lawrence Summers. Annak ellenére, hogy Obama állítása szerint rengeteg szereplővel folytatott beszélgetéseket a poszt kapcsán és több új nevet is próbált felvetni, a piac továbbra is ezt a két nevet tartja esélyesnek. A felmért piaci konszenzus Yellen-t tartja esélyesebbnek, akit ráadásul több szenátor is támogat. Ugyanakkor Obama elnök korábbi nyilatkozatában kiemelten méltatta Lawrence Summerst, tehát több arra utaló jelet látunk, hogy az elnök vele jobban szimpatizálhat. Az utóbbi személy ugyanakkor meglehetősen megosztónak nevezhető, ráadásul egy kínos, nőket dehonesztáló elszólással is vádolják, ami Amerikában különösen érzékeny pontnak számít. Yellent tartja a piac többsége a legalkalmasabbnak, sőt egyesek szerint további előnyt is jelenthet már pusztán az a ritka tény, hogy nőről van szó. A döntés pár héten belül megszülethet.
Egyes elemzők és kormányzati szereplők szerint túlpolitizálttá válhat a közelgő Fed elnökválasztás, ami így akár a piacokra is jelentős hatást gyakorolhat. Korábban Janet Yellen, jelenlegi Fed alelnökről és Lawrence Summers, korábbi pénzügyminiszterről hallhattunk, mint esélyesek. Obama ugyanakkor elégedetlennek bizonyult a pusztán két jelölt körüli felhajtással és ezért egy újabb személyt nevezett meg: Donald Kohnt, a Fed korábbi alelnökét.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
