A hazai energiatermelés- és piac helyzete
Lantos Csaba elmondta, hogy Magyarország jelentős előrelépéseket tett a napelemes kapacitások növelésében, melyek teljesítménye - ipari és lakossági kapacitás - jelenleg már meghaladja a 7,5 gigawattot. Ezzel az eredetileg 2030-ra tervezett 6 gigawattot hat évvel korábban elérte Magyarország. Hozzátette, hogy a további bővüléshez hálózati korszerűsítésekre, tárolókapacitás bővítésére és fogyasztói tudatosságra van szükség.
Arra nagy biztonsággal elegendőek, hogy a mostanra létrejött kapacitásokkal tartsuk a lépést, és ez is nagy szó.
- emelte ki az energiaügyi miniszter az átviteli- és elosztóhálózati fejlesztésekkel kapcsolatban.
Azt is elmondta, hogy az energiabiztonság érdekében stabil, zsinórtermelő alaperőművekkel (például Paks I-II.) és jól skálázható kiegyensúlyozó termelőkapacitásokkal (új CCGT, tehát zárt ciklusú gázerőművi kapacitásokkal) is meg kell támogatni az átmenetet.
Legjobb tudomásom szerint már nem kell sokat várnunk, közel van az eredményhirdetés.
- mondta a korábban bejelentett gázerőművi pályázatokról.
A piaci folyamatok kapcsán kiemelte, hogy
2024-ben 306 órában volt nullánál nem nagyobb a villamos energia tőzsdei ára Magyarországon.
Ez egy év alatt háromszoros növekedés úgy, hogy már tavalyelőtt is többször akadt erre példa, mint a megelőző tíz évben összesen. Pozitívum, hogy a 2023 júliusában tapasztalt mínusz 500 eurós örökrekordot nem közelítettük meg tavaly, a csúcsérték még májusból megawattóránként mínusz 150 euró volt - tette hozzá Lantos Csaba.
Emiatt, ahogy a miniszter fogalmaz:
Életbevágóan fontos, hogy a termelési csúcsidőszakokban előállított tiszta áramot legalább aznap estére félre tudjuk tenni.
A kormány ezért a zöldenergia termelési célokkal párhuzamosan az energiatárolási kapacitást is fel akarja futtatni. Hozzátette, hogy a jelenleg futó pályázatok 260 milliárd forinttal segítik ebben a családokat és vállalkozásokat:
Már látom azt is, hogyan lehet ebből hamarosan több mint 300 milliárd.
- mondta a híroldalnak a miniszter.
Ezzel lényegében arra utalhatott, hogy a már jelenleg is futó pályázatok mellett újabb, legalább 40 milliárd forint értékben hirdethetnek meg pályázati forrást energetikai témában.
Széles a paletta az energiatárolási lehetőségekben - az elektromos autók is segíthetnek?
Lantos Csaba elmondta, hogy a tervezett szivattyús-tározós erőműberuházások megvalósíthatósági tanulmánya határidőre elkészült és a kutatófúrásokkal vizsgált két észak-magyarországi helyszín egyikével szemben sem találtak kizáró okot. Az adottságok és a kockázatok mérlegelése, a tárolókapacitáshoz mért fajlagos költség alapján egyaránt előnyösebb alternatívának tűnik a borsodi.
Sok száz milliárdos beruházásról lévén szó, a továbblépéshez mindenképpen ki kell kérnünk a kormány véleményét.
Hozzátette, hogy 2025 az első időpont, amikorra zöld lámpát kaphat a telephely kutatási program második fázisa.
Friss fejlemény, hogy a 600 megawattos nagy létesítmény mellett
legfeljebb 100 megawattos kisebbek telepítésének lehetőségét is mérlegelik.
Ez összhangban áll azzal az új kezdeményezéssel, amely a frissített Nemzeti Energia- és Klíma Tervben is szerepel: 2030 után a hazai tárolókapacitások felét ezzel a környezetbarát és kibocsátásmentes megoldással lenne célszerű biztosítani.
Világos menetrenddel rendelkezünk tehát: idén kétszeresére, 2026-ra hússzorosára növeljük a meglévő teljesítményt, 2030-ra pedig legalább 1 gigawattig szeretnénk eljutni.
- emelte ki a miniszter a villamosenergia tárolók kapcsán.
A minisztérium innovatív megoldásokban is gondolkozik: az elektromos járművek száma 2020 óta kilencszeresére nőtt, meghaladva a 70 ezret. Ezek akár mozgó energiatárolóként is funkcionálhatnak, hozzájárulva az árampiaci stabilitáshoz.
A vállalati flották klímabarát korszerűsítését támogató 30 milliárd forint bő kétharmadára jött be már igény. A részvételi feltételek október végi könnyítésével érezhetően megélénkült az érdeklődés a tavaszig elérhető források iránt.
Elmondta, hogy a már működő elektromos töltőberendezések közel fele Budapesten vagy Pest vármegyében van. Ezért egy újabb felhívás az e-töltőhálózat fehér foltjainak felszámolását célozza 28 milliárdos kerettel. A lépéssel vidéken is vonzóbbá szeretnénk tenni a zöld-autózást, biztosítva az országos lefedettséget.
Élen a földhőben, de van még hova nőni
Lantos Csaba azt mondta, hogy bár 2010 után négyszeresére növeltük a geotermikus hőenergia kitermelését itthon,- és a földhő közvetlen hasznosításában huzamos ideje az első ötbe tartozunk az európai országok közül - a kiváló hazai adottságok miatt van még növekedési lehetőség. Ezért alkotta meg a kormány tavaly a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót.
Az alapvető szándék, hogy egy-két éven belül az ötödével, 2030-ra pedig a duplájára emeljük az energetikai felhasználást és ezzel a következő tíz évben összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnánk ki.
- hangsúlyozta a miniszter.
Az ország adottságait tekintve erre minden feltétel adott. Ennek elősegítése érdekében már két, összesen 10 milliárd forintos kiírás is megjelent a fúrási tevékenység pénzügyi kockázatainak mérséklésére és a meglévő termálkutak korszerűsítésére.
A Modernizációs Alap forrásaiból két távhőpályázat van tervben:
ebből az egyik a szektor zöld technológiára átállását - például földhőre - támogatná 50 milliárd forinttal.
Hozzátette, hogy a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb szakpolitikai eredménye az volt, hogy európai szinten első alkalommal tudtunk elfogadtatni tanácsi következtetéseket a geotermikus energia hasznosításának fokozása érdekében.
Egy kis méretű atomerőmű, amely hozzájárulhat Magyarország ellátásbiztonságához
Érdekes fejlemény, hogy a miniszter azt mondta, hogy
vizsgálják a kis moduláris atomerőművek (SMR-ek) itthoni telepítési lehetőségét is.
A kétoldalú államközi nukleáris együttműködési megállapodásokban mások mellett Japánnal, Kínával és Szlovákiával is szoros kapcsolattartásra törekszünk e területen. Az SMR-ek gyorsabb és olcsóbb alternatívát nyújthatnak a hagyományos atomerőművekkel szemben. A megvalósítás valószínű időpontja a 2030-as évek közepe.
Geopolitikai helyzet, ellátásbiztonság és rezsivédelem
A miniszter az itthoni energiahelyzettel kapcsolatban, az ukrán gáztranzit leállásának árnyékában, úgy fogalmazott, hogy
a fosszilis szállítmányok zöme már déli irányból jut el Magyarországra, magas töltöttségi szintű gáztárolókkal futottunk neki a fűtési szezonnak. Azonnali ellátásbiztonsági kockázattal a keletről érkező importteljes kiesése sem jár, de a valódi megoldást ebben is a háború rég várt befejezése hozhatná el.
Kiemelte, hogy a lakossági rezsivédelmi alap 2025-ben az Energiaügyi Minisztérium fejezetében szerepel a tavalyival közel megegyező, 880 milliárd forintos kerettel. Adataik szerint az MVM csoport tíz ügyfeléből kilenc sávhatár alatt fogyaszt, az áramnál tízből nyolcnak számláznak kizárólag rezsicsökkentett áron.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán
