A kórházak két hónap alatt hat havi adósságot halmoztak fel, januárban önmagában 11 milliárd forintnyit. Az intézmények nem fizetik ki a beszállítókat, ami miatt több cég nehéz helyzetbe került.
A világ több részén új erőre kapott a koronavírus járvány - elsősorban a brit variáns terjedése miatt. Eközben Magyarország fokozatosan nyit, de a mai rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, a középiskolák nyitását elhalasztják, illetve csak írásbeli érettségit tartanak. Ma magas járványadatok érkeztek Magyarországról. A koronavírus-járvány hírei percről perce.
Csak az orosz féltől függ, hogy mikor kap európai uniós forgalmazási engedélyt az új típusú koronavírus ellen védő Szputnyik V orosz vakcina - mondta a német kormány egészségügyi minisztere pénteken Berlinben. Jens Spahn tájékoztatóján kiemelte, hogy a német kormány már elkezdte az oltóanyag-szállításokról szóló tárgyalásokat az orosz féllel, és "viszonylag gyorsan" megállapodásra is juthatnak, hiszen "a feltételek világosak".
Számszerű elemzés nélkül is kijelenthető, hogy a koronavírus témaköre uralja a hazai és nemzetközi médiát már több, mint egy éve. Az internetes tartalmak és persze a nyomtatott sajtó esetében is elképzelhetetlen, hogy úgy teljen el egy nap, hogy valamilyen kontextusban ne találkozzunk a kifejezéssel. A vírus magyarországi megjelenésekor, 2020 március elején már 6100 hír született koronavírus témában naponta a különböző magyar híroldalakon, és azóta is rendre a vezető hírek között találjuk a COVID-19 tartalmakat. Ez a tudományos kutatás esetében sincs másképp.
Franciaországban az 55 év alattiak másfajta vakcinát kapnak a koronavírus ellen második adagként, ha először az AstraZeneca gyógyszercég vakcináját kapták meg - jelentették be pénteken a francia egészségügyi hatóságok Párizsban.
Németország tárgyalást kezd Oroszországgal az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz vakcina beszerzéséről kétoldalú alapon, az Európai Uniótól függetlenül - jelentette be a német szövetségi egészségügyi miniszter csütörtökön.
A Patika Egészségpénztár lezárta a Tempo beolvadási eljárását, amelynek eredményeképpen az egészségpénztár taglétszáma meghaladja a nyolcvanezer főt, a vagyona pedig több mint ötmilliárd forintra nőtt - derül ki a Patikapénztár közleményéből.
Többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
Szigorúbb járványügyi intézkedések bevezetésére kérte csütörtökön a japán kormányt Juriko Kojke tokiói kormányzó, hogy megfékezzék a fővárosban és környékén a koronavírus terjedését.
A kormány nekifogott az egészségügy átalakításának, miközben a járvány újabb és újabb hullámokban támad. Mindezek a fejlemények folyamatos alkalmazkodásra kényszerítik a magánegészségügyi szektort, amely egyébként fundamentálisan töretlen fejlődést mutat. Április 14-i online rendezvényünkön a szolgáltatók 2021-es évét leginkább meghatározó kérdéseket járjuk körül. Az eseményre itt lehet jelentkezni.
Alapvetően pozitívan látja a magyarországi magánegészségügyi szektor kilátásait Karai Gábor. A Teladoc Hungary ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette: a súlyos járványhullámok közepette a betegek visszatértek a magánszolgáltatókhoz, sőt a privát cégeknek piacbővülést hozott az állami ellátásokhoz való hozzáférés beszűkülése, nem véletlen, hogy a nagy magánszolgáltatók további bővülést terveznek és egyre többen nyújtanak ellátást vidéken is. Az amerikai hátterű globális multi hazai vezérével új terveikről is beszélgettünk. Megtudtuk azt is, hogy a közeljövőben egy külön a lakossági igényeket célzó szolgáltatást indítanak, előfizetéses modell keretében, melynek egyik eleme lesz az éjjel-nappali orvosi távkonzultáció, telefonos, online és videokonzultációs orvosi tanácsdadás.
Az AstraZeneca Covid-19 elleni védőoltása és a vérrögképződés ritka formája közötti kapcsolat lehetséges, de nem megerősített - közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Amennyiben leállítják az oltást az AstraZenecával, akkor közel negyedmillió ember marad második adag vakcina nélkül Szlovákiában - ez derült ki a ma7.sk cikkéből.
Milliós nagyságrendben vásárolhat az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen Oroszországban kifejlesztett Szputnyik V vakcinából Bajorország, amennyiben azt engedélyezi az Európai Unió - jelentette be szerdán a német tartomány miniszterelnöke.
Magyarország a 2,5 millió beoltott elérése után a kormány terveivel összhangban megkezdte az újranyitást. Ez még közel sincs a nyájimmunitáshoz, a vírus megállításához 70-80%-os átoltottság kellene. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, hogy „erkölcsi törvény jelölte ki” a 2,5 milliós számot, utalva arra, hogy az idősek a leginkább veszélyeztetettek. Az újranyitás előtti napon azonban Müller Cecília tisztifőorvos arról beszélt, hogy arat a vírus a fiatalok között. Ez nem csoda: Magyarországon terjed az egyik leggyorsabban a járvány jelenleg, főképp a fiatalabbak körében, akik közül egyre többen kerülnek kórházba és halnak meg. A kormánynak tanácsot adó járványügyi csoport tagja arra figyelmeztet, hogy a korlátozások korai feloldása komoly áldozatokkal jár majd.
Szlovákiában lassan döntenek a lazító intézkedésekről, a járványügyi szakemberük szerint ha sikerül a lakosság jelentékeny részét beoltaniuk, akkor a COVID-19 csak lokális járványgócok formájában jelentkezik majd a jövőben, szezonális betegség lesz.
Romániában az előjegyzettek 28 százaléka - mintegy 99 ezer személy - lemondta az AstraZeneca oltást - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az oltási kampányt koordináló Valeriu Gheorghita katonaorvos.
Izraeli kutatások szerint azokban a közösségekben, ahol elkezdték beoltani az embereket, a többiek is kisebb eséllyel kapták el a koronavírus-fertőzést. A gyermekek ezekben a közösségekben nem kaptak még oltást, de ők is egyre védettebbek lettek a fertőzéssel szemben.
A koronavírus-járvány késztette lépésre a kormányt az egészségügyi rendszer átalakítása felé. Leegyszerűsítve: ha nincs járvány, nincs orvosi béremelés sem - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza szerint a rendszer több zavar közepette működött, ez pedig a magánegészségügy felé terelte a betegeket, ahol a legnagyobb cégek a bővülésre fogadtak és fogadnak ma is. A szakember szerint mindezt nem alaptalanul teszik: az az állítása ugyanis, hogy a pandémia idején végrehajtott egészségügyi átalakításoknak a betegek lesznek a vesztesei, a magánellátók viszont egyértelműen nyertesek. Arról is beszélgettünk, hogy miért van a rendszerbe kódolva a kórházak újbóli eladósodása, miért jelentek meg az ellátórendszer esetében a központosítási törekvések, hogy a járvány lecsengése után miért lehetetlenülhet el több osztály, egészségügyi intézmény és miért fog majd növekedni a sorbanállás a közellátásban. Arra számít, hogy a magánegészségügyi szereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, nem csak kiegészítői.
A világon 131 212 766 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 852 462 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli adatai szerint, 74 417 577-en meggyógyultak. Koronavírus-hírek egy helyen. Magyarországon 3874 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 689 853 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 213 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 21 928 főre emelkedett. Szakértők szerint még hosszú hónapokig nem tér vissza az élet a vírus előttihez, de Magyarország megkezdi a nyitást.