Stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Lízingszövetség és az MGFÜ képviselői. A megállapodás célja a hazai vállalkozásfejlesztési intézményrendszer továbbfejlesztése, illetve a kis- és középvállalkozások segítése - közölte a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség.
Évek óta követjük az építőipar és az ingatlanfejlesztések technológiai újításait, melyek egyik legfontosabb eleme az épületinformációs modellezés (Building Information Modeling – BIM) fejlődése. 2019-ben megjelent a BIM-re vonatkozóan az ISO szabvány, 2023-ban pedig már az építésügyi törvénybe is bekerült a BIM-szabályozás. A Magyar Közlönyben pedig most újabb részletek jelentek meg a BIM alkalmazására vonatkozóan.
Már tíz vármegyeszékhelyen működnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megújult területi irodái, ahol a Széchenyi Kártya Program termékeivel kapcsolatos eddigi, megszokott ügyintézésén/tanácsadáson kívül új szolgáltatásokkal, például az ESG-előírásokra való felkészülés támogatásával is segítik majd a kkv-kat – mondta a VOSZ elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80%-a a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.
„Mindig a nem várt leállás okozza a legnagyobb anyagi veszteséget”, és egy komolyabb áramszünetből is fokozott nehézségei származhatnak a magyarországi cégeknek, de a digitális karbantartás, illetve a digitális iker megoldások segítségével tudatosan fel lehet készülni az ilyen helyzetek kivédésére – mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Németh Gábor. A Schneider Electric magyarországi szolgáltatási igazgatója úgy látja, hogy számos iparágban, amelyben hatalmas a nyomás a folyamatos termelésre, nagy hasznát veszik ezeknek a technológiáknak, igaz sok helyen még inkább reaktívak, azaz csak azután reagálnak, hogy már bekövetkezett a baj. A szakértő tapasztalatai alapján a vállalatok legalább felének nincs konkrét stratégiája arra, hogy összehangolja az energiahatékonysági törekvéseit a fenntarthatósági stratégiájával, noha ezen a téren is számos digitális megoldás, illetve okos eszköz elérhető.
Az online számlázásra számos magyar cégnél még mindig kötelező rosszként gondolnak, amelyre a szabályozás kényszeríti rá őket, azonban a régió számos országában a kötelező adatszolgáltatás nélkül is hasonlóképpen elterjedt a technológia, mint hazánkban, mert a vállalkozók felismerték annak előnyeit. A Billingo vezetői szerint elindultunk a digitalizáció útján Magyarországon is, azonban nagyon sok még a tennivaló e téren, az áttörést pedig az AI alkalmazása hozhatja el. A mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek proaktív, ügyfélbarát módon segíthetik a vállalkozókat a különböző digitális rendszerek alkalmazásában, ezért az AI-t az online számlázó funkcióiban is felhasználják, és más, nagy fejlesztések is bevezetés előtt állnak. A Billingo terveinek megvalósításához a Széchenyi Alapok nyújtott befektetés formájában 900 millió forintos támogatást, a közeljövőben pedig a külföldi piacra lépés, vagy akár vállalati akvizíciók is benne vannak a pakliban.
A magyar gazdaság középtávú növekedési lehetőségeit alapjaiban határozza meg a termelékenység javulása, amelynek meghatározó tényezője a digitális technológiák integrációja. Bizakodásra ad okot, hogy a becslések szerint a digitalizáció fejlődő szakaszában lévő országok kétszer akkora termelékenység-növekedést tudnak elérni ugyanakkora erőfeszítéssel, mint a már fejlettebb országok. Habár a hazai kkv-szektor termelékenysége továbbra is nagymértékben elmarad a nagyvállalatokétól, azonban az utóbbi években az alapvető üzleti szoftverek használata dinamikusan nőtt, ami a dualitás oldódásának irányába hat. A vállalati digitalizáció folytatódása a termelékenység növekedésén keresztül hozzájárul a magasabb potenciális GDP-növekedés eléréséhez.
Jelentős akvizíció történt a hazai adótanácsadói, könyvelői piacon: a VGD Hungary a WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. részeként folytatja tovább tevékenységét; a két cég egyesülésének jogi folyamata januárban zárul. Az egyesüléssel a WTS Klient tovább folytatja növekedését a piacvezető szerep felé, a várható éves árbevétel 6 milliárd forintra, a dolgozói létszám 350 főre emelkedik. A Portfolio a fúzió részleteiről, a magyar adótanácsadói, könyvelői piacról, a digitalizáció és a technológiai fejlesztések szükségességéről is kérdezte Lambert Zoltánt, a WTS Klient ügyvezető partnerét és Ferencz Gyöngyit, a VGD Hungary Kft. alapító partnerét.
A magyar vendéglősök még nem használják széles körben a mesterséges intelligenciát, de egy-egy munkafolyamatot már képes támogatni az AI. A kiemelkedően jól dolgozó munkavállalók teljesítményének elemzésére, így munkájuk elismerésére például kiváló. A Portfolio által megkérdezett piaci szereplők szerint idővel jelentős piaci hatásai lehetnek a szektorban annak, ha az AI-technológia igazán beindul.
Az egészségügyi adat felértékelődött és rácsatlakozott egyfajta aranyláz. Több százmillió dolláros startupok jöttek létre, amelyek mesterséges intelligencia-alapon közelítik meg egy-egy probléma megoldását. De elérkezett ahhoz a ponthoz az ügy, amikor fel kell tenni a kérdést: meddig engedjük, hogy egy-egy projekt szigetszerűen, szigorúan csak üzleti szempontokat szem előtt tartva bontakozzon ki, és mikortól beszélünk arról, hogy rendszerképességre kell törekedni - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjújában Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, aki exkluzív információkat is megosztott lapunkkal annak kapcsán, hogy nemrégiben Harvard Egyetem Kennedy Kormányzati Iskolájának kutatóközpontjának senior munkatársává választották ki. Az egészségügyi rendszerek szakértőjével beszélgettünk emellett a mesterséges intelligencia ágazatban való gyakorlati hasznosulásáról, annak kockázatairól, az adatgyarmatosítás jelenségéről, a hazai jó példákról, a magyarországi adattudományi hálózatokról, valamint a kiberveszélyekről.
2023-ban tapasztalhattuk az elmúlt 6 év legalacsonyabb fintech befektetési hajlandóságát globális szinten, ugyanakkor az elmúlt évek folyamatos bővülésének köszönhetően a hazai fintech szektor egyre kiterjedtebb ökoszisztémát alkot, itthon hat év alatt megduplázódott a Magyarországon tevékenykedő fintech cégek száma – derült ki az MNB FinTech és Digitalizációs jelentéséről szóló mai sajtóeseményén. Elhangzott, hogy itthon már 212 magyarországi székhelyű cég működött a szektorban. Javult a hazai bankok digitális fejlettsége, a biztosítóké inkább stagnált, és a jelentés most először tért ki a befektetési szolgáltatói szektor digitális fejlettségére.
Jelentősen megnőtt a verseny a privátbanki szolgáltatók között a jelentősebb vagyonnal rendelkező ügyfelekért, akik száma kisebb mértékben nő, mint ahogyan a bankok bővítik a privátbanki szolgáltatásaik körét. Egyre nagyobb az érdeklődés a forinttól eltérő devizában lévő alapok iránt, viszont hosszú távon kifizetődőbb és egyértelműen biztonságosabb is egy jól diverzifikált portfólió. Soltész Bencét, az UniCredit Bank Hungary private banking vezetőjét a gazdasági környezet hatásairól, a portfóliókban egyre nagyobb szerepet kapó külföldi eszközökről és az ügyfelek kockázatvállalási hajlandóságáról kérdeztük.
A globális fintech-piac továbbra is az innováció és a növekedés egyik fontos motorja, annak ellenére, hogy finanszírozási és vállalatértékelési szempontból az elmúlt néhány év kijózanodást hozott. A fintech piac a generatív AI boom, a beágyazott pénzügyek terjedése, az open banking, és a hálózatba kapcsolt kereskedelem és a potenciális új ügyfelek, az alulbankoltak elérése révén „2030-ra ötszörösére növekszik, 1,5 ezer milliárd dollárosra hízik” – vetíti előre a BCG fintech tanulmánya.
Az informatika hajnalán még az volt a kérdés, hogy mikor jön el az a pillanat, hogy a gépi intelligencia el tudja hitetni velünk, hogy ő egy ember. Ma már sokkal inkább az a kérdés, hogy nekünk embereknek meddig lesz még esélyünk közel egyenrangú felekként beszélgetni a mesterséges intelligenciával.
Izgalmas technológiai megoldásokkal rajtol az idei Kékszalag vitorlásverseny. A 2024-es regattán minden hajó ún. GNSS (Global Navigation Satellite System) rendszerrel lesz felszerelve, hogy valós időben követhető legyen a pozíciójuk. Az idei versenyt négy vízi-, három drón- és három parti kamera közvetíti, az élő közvetítést pedig a Magyar Telekom ún. Campus Network technológiája teszi lehetővé. Ezek a fejlesztések azonban számos más területen, például az iparban és a gyártástechnológiában is használhatók.
Alig fél éve maradt a hazai vállalkozásoknak arra, hogy felkészüljenek egy 2025. január 1-jén életbe lépő és komoly adminisztrációs változásokat hozó jogszabályváltozásra. Szektorspecifikus rendeletek alapján jövő év elejétől a kereskedők és a hálózati engedélyesek a vállalkozások villamosenergia- és földgázszámláit már csak elektronikus formában bocsáthatják ki, megszűnik a korábbi papír alapú számla lehetősége. Ez azt is jelenti, hogy január elsejétől minden vállalkozásnak, aki villamosenergiát vagy földgázt vesz, elektronikus számlát kell befogadnia. A jelenleg elfogadás előtt álló EU-s elképzelésekkel szemben, az érintett energetikai szereplők esetében az ágazati jogszabályok alapján, egyelőre még nem lesz kötelező, hogy az alkalmazott elektronikus számla formátuma az automatikus adatkinyerést is lehetővé tegye, így például az e-mailen küldött PDF formátumú elektronikus számla is teljesíti a jelenlegi hazai előírásokat. Ez a változás azonban azt is jelenti majd, hogy a számlák tárolását többé nem lehet a polcon lefűzve megoldani, elkerülhetetlen a digitális adattárolás. Ahhoz, hogy az átállás könnyebb legyen, az Audax Renewables energiakereskedő vállalat személyre szabott online ügyfélfiókot hozott létre, ahol a vállalatok áttekinthetik a számlázásukat, és egyéb ügyintézés mellett azt is ellenőrizhetik, hogy van-e például tartozásuk.
Japán digitális átállásért felelős minisztere nemrégiben bejelentette, hogy az országban végleg beszüntették a floppylemezek alkalmazását az állami bürokráciában. Ezzel a japán kormány nagy lépést tett a állami intézmények digitalizálása felé.
Megszólalt a NATO főtitkára.
Intenzívek a harcok Szudzsánál.
Már több európai országban használják.
Itt az újabb bejelentés.
Erről Soproni Tamás, a kerület polgármestere beszélt a Checklistben.
Mi most a legjobb befektetés?
Mi lesz a forinttal?
