Csütörtökön délelőtt 400 környékén mozgott a forint az euróval szemben. Délután azonban esésnek indult a hazai deviza. A forint azt követően kezdett el gyengülni, hogy Nagy Márton bejelentette, szigorúbb állampapírtartást írnak elő a befektetési alapoknak. Az is elképzelhető, hogy a befektetők profitot realizálnak, akár a külföldi szereplők, és ez hátrányosan érinti a hazai fizetőeszközt. Az elmúlt napokban a forint egyértelműen alulteljesítő volt.
A kedvezőtlen befektetői hangulat (csökkenő európai részvényindexek, erősödő dollár) ellenére szépen tartotta magát a pénteki kereskedésben a forint. Majd az amerikai részvénypiacokon kibontakozó óvatos fordulat nyomán a hazai fizetőeszköz is rákapcsolt, még este is mozgott az árfolyam érdemben.
A török politikai felfordulás miatti feltörekvő piaci ijedtség méretes cikkcakkot hozott a forint árfolyamában is tegnap, de aztán gyorsan szinte teljesen vissza tudott erősödni. Csütörtökön újabb forintgyengülés indult a részvénypiaci esés mellett, de továbbra is 400 alatt jár még az euróárfolyam.
Hirtelen nagy gyengülés alakult ki szerda reggel a forint piacán jórészt a török politikai fejlemények és az EURUSD mozgása miatt, de aztán nagy csapkodás után délutánra teljesen ledolgozta esését a magyar fizetőeszköz, így 401 felettről 398-ig süllyedt az euró jegyzése. Késő este az euró 398,3 forint körül, a dollár 365,3 körül forgott.
Szokatlan stabilitással indult a forint hete, aztán ahogy javult a nemzetközi befektetői hangulat és gyengült a dollár, mind az euróval, mind a dollárral szemben erőre kapott. A zöldhasú ellenében egészen 365-ig jutott a forint, ami új öthavi forintcsúcsot jelent.
Az euró bevezetésének támogatottsága elérte legmagasabb szintjét, legutoljára 2009-ben voltak ennyien a javaslat mellett a svédek között – derül ki a Göteborgi Egyetem SOM Intézetének felméréséből a Local.se szerint.
Csütörtökön tempós gyengülést mutatott be a magyar fizetőeszköz, az euró-forint kurzusa ennek nyomán a 401-es szintig emelkedett, majd jött az újabb erősösédi hullám. Izgalmas kereskedési nap a csütörtöki, ugyanis nemcsak az EKB kamatdöntésére figyeltek a befektetők, hanem a geopolitikai fejleményekre, ezen belül is az uniós védelmi kiadások növelésével kapcsolatos hírekre, valamint az EU-csúcstalálkozóra. Egyes befektetői vélemények szerint a napokban kibontakozó európai fordulat (fiskális politika és védelmi kiadások terén) az uniós gazdaságokra is pozitív hatást gyakorolhat, ez pedig kedvező a régiós fizetőeszközök megítélése szempontjából.
Az elmúlt hetekben a geopolitikai feszültségek és Donald Trump gazdaságpolitikája mozgatta a devizapiacokat. Az amerikai elnök bejelentette, hogy április 2-tól viszonossági vámrendszert vezet be, és az Egyesült Államok visszaszerezné az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint Grönland megszerzését sem engedi el.
A dollár gyengülése miatt az euró erősödött, áttörve az 1,0700-as szintet, miközben a forint is öthónapos csúcsra kapaszkodott az euróval és a dollárral szemben is.
400 forint alatti euró-árfolyammal indította a keddi kereskedést a forint, majd még a délelőtti órákban új öthavi csúcsra ment az euróval szemben. Később a forint a 399,5-ös szinten stabilizálódott. Úgy tűnik, a devizapiac szereplőit egyelőre nem zavarja az Európai Unió körüli geopolitikai feszültség, sőt, úgy látják, hogy az uniós vezetők aktivizálódása, az expanzívabb gazdaságpolitika még előnyös is lehet.
A hét elején a 400-as lélektani szint közelébe erősödött a forint. Ma is jó erőben volt a hazai deviza, este azonban a Trump-Zelenszkij találkozó után nagyot esett.
Főként nemzetközi piaci okok miatt négyhavi csúcsra, 399,6-ig ugrott a forint szerdán reggel az euróval szemben, és bár kora délután újra a lélektanilag fontos 400-as szint fölé emelkedett az árfolyam, később újabb csúcsra erősödött. A ma délelőtti rendkívüli videókonferenciás EU-csúcs állítólag nagyon hasznos volt a jövő heti nagy uniós védelempolitikai döntések előtt, de egyelőre konkrét információ nem szivárgott ki. Fontosabb makroadatok hiányában ma a piacok elsősorban arra figyeltek, hogy az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatban milyen hírek érkeznek.
Tegnap nagyot erősödött a forint, de akkor nem tudott 400 alá kerülni az euróval szemben. Az MNB kamatdöntése viszont lendületet adott a magyar devizának: bár a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatszinten a jegybank, a kiszámítható lépést is pozitív jelnek vették a piacok, ami után október óta nem látott szintig erősödött az euróval szemben az árfolyam. Aztán az S&P Global Ratings váratlanul kiadott egy figyelmeztetést a kormány adócsökkentési tervei miatt, ez pedig a nyitószintig gyengítette vissza a kurzust. Este leginkább a tengerentúli tőzsdei hangulat befolyásolta a devizapiacok mozgását.
A hétvégi választásokat a CDU/CSU nyerte, miközben Orbán Viktor miniszterelnök óriási adócsökkentést jelentett be. A múlt héten a forint többször is megpróbált 400 alá kerülni az euróval szemben, de nem sikerült. Nagy kérdés, hogy a héten sikerül-e.
Ezen a héten megtorpant a forint erősödése, miután a béketárgyalásokról nem várt hírek érkeztek. Összességében azonban az erősödő trend továbbra is él, jelenleg 402-403 között oldalazik a forint az euróval szemben. A délelőtti beszerzésimenedzser-indexek vegyes képet festenek. A francia csalódást okozott, a német viszont egyáltalán nem lett rossz. A bmi adatok után azonban egyre csúnyább eladói nyomás alakult ki a forint piacán és már 405 felett is járt az euróval és 387 felett a dollárral szemben. Délben magára talált a forint és korrigált a dollárral és az euróval szemben, de kora estére oldalazni kezdett az árfolyam.
A hét elején elfogyott a tér a forint előtt. A Trump-Zelenszkij konfliktus, és az éleződő feszültségek miatt pedig a piacok elkezdték kiárazni a gyors és tartós ukrajnai béke lehetőségét, ennek hatásai pedig azonnal érezhetővé váltak a forintárfolyamon is, úgy tűnik véget ért a magyar fizetőeszköz év eleje óta tartó nagy menetelése. A forintot ráadásul most a régiós devizákhoz képest is jobban bántják.
Ma hajnalban közzétette a 2024. évi negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol: a legfrissebb számok alapján azt láthatjuk, hogy az olajcég egyre inkább tér vissza a normalitásba, azaz az orosz-ukrán háború kirobbanása okozta energiaválság előtti teljesítményhez. A friss számok tehát messze vannak azoktól az eredményektől, amiket a rendkívül magas energiaár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül: elég csak a csökkenő olajárakra, a finomítói prémiumok csökkenésére és a szezonálisan alacsony keresletre gondolni, ami a fogyasztói szolgáltatások szegmens eredményén mutatkozott meg. A másik oldalon viszont növelte az eredményt a megugró gázár és a Brent-Ural árkülönbözet emelkedése, mindezekkel a háttérben egészen erős negyedévet tudott zárni az olajcég.
Az egész éves teljesítmény ismeretében fontos kiemelni, hogy a Mol a fontosabb sorokon elérte a 2024-re kitűzött céljait, a 2025-ös üzleti évre pedig a tavalyihoz nagyon hasonló várakozásai vannak.
Kínában a fogyasztók hónapról-hónapra alacsonyabb árakkal találkozhatnak, mivel az ország nem tudja külföldön eladni termékeit.
Durva drágulások is jöhetnek.
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
