Hiába tartozik fokozatosan egyre kisebb összeggel a lakosság a bankoknak, egyre többet költ a meglévő hitelek törlesztésére. Pontosabban költene, ha az árfolyamgát nem segítene: számításaink szerint 2013-ban összesen 591 milliárd forintot áldozott a magyar lakosság banki devizahitel-törlesztésre, ami a program nélkül bőven 620 milliárd forint fölött lett volna. Tavaly nem emelkedett tovább a devizahitelek kamata, a forint azonban soha nem volt olyan gyenge az év átlagában a frankhoz és az euróhoz képest, mint 2013-ban.
Egy nagybank biztosan kivonul Magyarországról 2016 végéig: az MKB tulajdonosa, a BayernLB, hiszen erre az Európai Bizottsággal kötött megállapodás kötelezi. Önszántából azonban egyik hazai nagybank külföldi tulajdonosa sem szeretné elhagyni a magyar piacot - derült ki mostanáig. Legalábbis egyelőre. Kérdés, a bankok maradási szándékából milyen következtetést fog levonni a kormány. Különösen, hogy mire jut a bankok teherviselő képességével kapcsolatban a tavaszi választások előtti hetekre jelzett devizahiteles csomag összeállítása során.
Tavaszig elkészülnek majd a Kúria jogegységi határozatának hiányzó pontjai, "de akkor sem állunk meg, ha szükséges, megyünk tovább" - mondta a devizahiteles ügyről Darák Péter Kúria-elnök a Heti Válasznak.
Nem fogja elhagyni a KBC Magyarországot - nyilatkozta a Reutersnek a társaság magyarországi leánybankjának a vezetője. Hendrik Scheerlinck, a K&H vezérigazgatója úgy véli, nehezen tud nyereségessé válni 2014-ben a bankszektor egésze. A bankvezér úgy véli, az árfolyamgát továbbdolgozására lenne szükség a devizahiteles ügyben.
Navracsics Tibor szerint a Kúria devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos döntésének legfontosabb megállapítása az, hogy széles körű társadalmi problémákat, mint amilyen a devizahitelügy, jogalkalmazással nem, csak jogalkotással lehet kezelni. A miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arról is beszélt, hogy szerinte a kormány az elmúlt években jól élt a kétharmados többséggel.
2013 végéig több mint 15 ezer bajba került adós lakását ajánlották fel a Nemzeti Eszközkezelőnek, ezzel a társaság elérte a korábban kitűzött célt - jelentette be egy mai sajtótájékoztatón Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Tavaly 23,5 milliárd forintot költött a kormány a programra, idén 37 milliárd forintot szánnak rá. 2014 végéig a korábbi terveknek megfelelően 25 ezer lakás átvételét tervezik.
Még bizonytalan, hogy mikor születik döntés a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványáról - közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára csütörtökön az MTI érdeklődésére azzal összefüggésben, hogy a Figyelő című hetilap szerint a döntés napokon belül megszülethet.
A Kúria decemberi jogegységi határozatát követően az Alkotmánybíróság is foglalkozik a devizahitelek ügyével. A testület napokon belül döntést hozhat, így néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitelek törlesztőrészletét csökkentő csomag, hogy még a választások előtt döntsenek róla - tudta meg a Figyelő.
Lakásvásárlásra, és akár devizahitel kiváltására is felhasználható kedvezményes hitelt kaphatnak a közszolgák a kormány által tárgyalt előterjesztés szerint - értesült a Népszabadság. Két változatról is szó van, egyelőre nem született döntés a javaslatról.
Tragikomikus és irracionális elemektől hemzsegett 2013-ban is a kormány és a bankok viszonya. Eleve egy teljesen új, Európában ismeretlen banki adónem bevezetésével kezdődött az év, amit aztán a kulcs megemelésével, egy pótadóval és a bankoknak fájó ingyenes készpénzfelvételről szóló döntéssel is megfejelt a kormány. Mintha mindez nem lett volna elég, a nyár közepén elővette a politika a devizahitelesek újbóli "megmentésének" ötletét is, ebben azonban egyelőre sem a bankok, sem az adósok számára nem lett köszönet. A kormány szerint év végén még a Kúria is a bankok oldalára állt, a kérdés tehát nem jutott nyugvópontra. Csodálkozhatunk-e azon, hogy ebben a környezetben több nagybank tulajdonosa is a kivonulást fontolgatja?
A Kúria egy héttel ezelőtti jogegységi határozata világosan rögzíti, hogy a devizahitel szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe, nem is uzsorakölcsönök és érvényes szerződések, mivel a megkötésük idején nem álltak fenn az érvénytelenség kritériumai - többek között ezeket hangsúlyozta Darák Péter Kúria elnök, illetve Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője abban az interjúban, amely ma jeleng meg a hvg.hu-n. Darák az elmúlt napokban megjelent kormánypárti bírálatokkal kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy mindenkinek megvan a joga arra, hogy így, vagy úgy interpretálja a Kúria döntéseit, ők viszont elvégezték a számukra előírt feladatot.
Az egyoldalú szerződésmódosítás témájában az intézmény már régen az Európai Bírósághoz fordult, mert azt jogi kötelességének érezte, de Darák elmondása szerint hiába kértek gyorsított eljárást, nem teljesítették azt, így csak márciusban tud visszatérni a kérdésre a Kúria. Az intézmény vezetője hozzátette, hogy az általuk hozott jogegységi határozat "nem zárt le minden kérdést, további adatokra lesz szükség a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatáról, amelyek alapján ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria". Ettől a kérdéskörtől függetlenül arra is emlékeztetett, hogy a devizahitel szerződéseket csak a jogegységi határozatban rögzített szempontok alapján lehet érvényesnek, illetve szabályosnak tekinteni, de számos más ok is felmerülhet, amelyek alapján akár jogszabálysértőek is lehetnek. Darák azt is hangsúlyozta, hogy a Ptk. ad lehetőséget a jogalkotó kezébe, hogy már meglévő szerződéseket meg tudjon változtatni, de hangsúlyozta, hogy ennek nem lehet visszaható hatálya.
A Kúria a bankok oldalára állt - kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben magyar újságírók előtt a legfelsőbb magyar igazságszolgáltatási fórum hétfői jogegységi határozatát a devizahitelekről.
A Fidesz szerint a Kúriának döntenie kellene, a devizahitelekkel kapcsolatos árfolyam-különbözet és egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében is - jelentette ki Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
December 23-án, azaz hétfőn napirendre tűzi a kormány a devizahitelek ügyét - írja a Népszabadság. A lap szerint a cél nem változott: 17-20 százalékkal csökkentenék a havi törlesztőrészleteket, ráadásul még a választások előtt jogi döntést hoznának erről.
Az Országgyűlés elnöke gyáva döntésnek nevezte a Kúria határozatát a devizahitelesek ügyében a Hír TV Magyarország élőben című csütörtöki műsorában. Szerinte gyáva döntést hozott a Kúria, és csak az időt huzza a testület.
A Kúria mindazt megtette, amit a legfelsőbb bírói fórum a rendelkezésére álló eszközökkel egy jogállamban megtehet a bajba jutott devizaadósokért, ennek a súlyos társadalmi, gazdasági problémának az átfogó kezeléséhez azonban a bíróságoknak nincsenek eszközei - mondta a Kúria elnöke az MTI-nek a hétfőn meghozott jogegységi döntés kapcsán.
A kormány következő ülésein ismét tárgyalhatnak a devizahitelesek megsegítését célzó különböző gazdasági modellekről, a közigazgatási tárca pedig ezután öntheti jogszabályi formába az esetleges változtatásokat. Rétvári Bence ezt a Kúria előző napi jogegységi határozatára reagálva mondta kedden újságírói kérdésre.
Jelenleg is értékeli a kormány a Kúria hétfői jogegységi határozatát, a saját devizahiteles lépésével pedig valószínűleg megvárja az Európai Bíróság döntését - mondta ma Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint elegendő pénzügyi tartalék lesz a 2014-es költségvetésben arra az esetre, ha ehhez kormányzati szerepvállalásra is szükség lesz.
