Nem született nagy meglepetés, de benne volt a levegőben egy szokatlan döntés lehetősége is - értékelte a Kúria devizahitelekkel kapcsolatban hozott döntését Timothy Ash, a Standard Bank elemzője. A JP Morgan elemzői szerint várhatóan tovább húzódik a devizahitelesek megmentése, mivel nem született döntés a szerződésmódosítások jogosságáról, de legfeljebb az áprilisi választások előtt lépni fog a kormány.
Sokak várakozásával ellentétben már ma meghozta jogegységi határozatát a Kúria a devizahitelek ügyében. Nem minden fontos jogi kérdést tisztázott azonban az intézmény: az Európai Bíróság február 12-én esedékes főtanácsnoki indítványa, illetve ítélete, valamint az Alkotmánybíróság szintén jövőre csúszó döntése is hátravan még. A kormány valószínűleg megvárja mindkettőt az ősszel megígért devizahiteles csomag összeállításával. A fő kérdés az, mi legyen a sokat emlegetett egyoldalú szerződésmódosításokkal.
A legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt - így értékelte Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón a Kúriának a devizahitelek ügyében hozott határozatát. Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára szerint azonban a Kúria csak megerősítette a tényt, hogy a bankok jogszerűen jártak el a devizahitelezésnél.
A Polgári Kollégium meghozta jogegységi határozatát a devizahitelekkel kapcsolatos egyes kérdésekről - jelentették be a Kúria épületében. A Kúria szerint a devizahiteles probléma megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni, a Kúria pedig kizárólag jogot értelmezhet. A legkritikusabb pontról (egyoldalú szerződésmódosítások) nem döntött a testület.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság sem az árfolyamrés, sem az oklista esetében nem tartotta megalapozottnak két békéscsabai devizaadós OTP ellen indított keresetét. A bíróság álláspontja szerint a vitatott szerződés a jogszabályoknak mindenben megfelelt. Az egymillió forintot meghaladó perköltséget és illetéket így a pert kezdeményező devizahiteleseknek kell megfizetniük.
Legkorábban ma hozhat jogegységi határozatot a Kúria Polgári Kollégiuma abban a hét kérdésben, amelyet a devizahitelekkel kapcsolatban fogalmazott meg. A tárgyalt problémák közül az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés sorsa a legérdekesebb. A Napi Gazdaság úgy tudja, a szakmai, közgazdasági szakértelmet igénylő kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank segíti véleményével a Kúriát.
A devizahiteles ügyekkel kapcsolatban jövő hétfőre összehívott jogegységi ülés nem jelenti azt, hogy azonnal állást foglalnak minden kérdésről, csak azt jelzi, hogy a Kúria megkezdi a jogegységi indítvány tárgyalását - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Darák Péter, a Kúria elnöke.
A devizahiteles probléma kialakulásában egyrészt a főbb devizákkal szembeni forintgyengülés, másrészt a devizahitelek kamatainak elszállása játszott fő szerepet. Az első tényezőt viszonylag egyszerű értelmezni, a törlesztőrészletek a forintgyengüléssel egyenes arányban nőttek, azonban a hitelek kamataiban már áthárították a bankok a különböző feltételek romlását. Ezek közül leginkább az országkockázat alakulása, a hitelportfólió romlása és a kormányzati adók miatt emeltek kamatokat - derül ki a Pitz Mónika és Schepp Zoltán Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányából.
A devizahitelek jövője szempontjából sorsdöntő jogegységi határozatot hozhat hétfőn a Kúria. A kormány korábban ettől tette függővé a devizahiteles csomagot, ezért a döntést a bankok is nagy figyelemmel várják. A Reuters beszámolója szerint hétfőn 13 órakor a Kúria sajtótájékoztatót tart.
Egészében nyilvánított egy devizahiteles szerződést semmissé a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében - számolt be a birosag.hu.
A kormány az eddigi intézkedésekkel sok devizahitelesnek tudott segíteni, de még nem tekinti lezártnak a problémát, várja a Kúria döntését, és amint világos képe lesz a jogi helyzetről, további intézkedéseket is tesz - mondta Kisgergely Kornél, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) keddi budapesti ülésén.
Még a választások előtt dönt a kormány a devizahitelek ügyében - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke egy hétfői sajtótájékoztatón. A Kúria jövő hétfőn ül össze, hogy jogegységi határozat hozzon, a kormány pedig ezután állíthatja össze a devizahiteles csomagját. Banki forrásaink a Kúria és a kormány lépéseivel kapcsolatban is aggodalmuknak adtak hangot.
171 485 darab gyűjtőszámla-szerződést kötöttek október végéig a hazai devizahitelesek. Októberben mindössze 209-et, ami a program indulása óta a legalacsonyabb szám - közölte hétfő reggel az MNB. Az adatokból kiszámítható, hogy eddig 11,2 - 11,2 milliárd forintba került a program az államnak és a bankszektornak. Egy átlagos belépő devizahiteles eddig 139 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg, a gyűjtőszámlájára pedig 73 ezer forintnyi tartozás került.
Két jogerős ítélet is született a közelmúltban devizahiteles ügyben, mindkettő a Fővárosi Törvényszéken. Az egyikben az OTP Bank nyert: a bíróság kimondta, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások az adott esetben nem tették érvénytelenné a szerződést. A másikban viszont egy autóhiteles nyert: az árfolyamrés nem szerepelt a feltüntetett költségek között, emiatt a szerződés érvénytelenné vált. Az egyes bíróságok ítélkezése merőben eltér, egységes gyakorlatot legkorábban december 16-án a Kúria teremthet.
Vizsgálható az árfolyamrés kérdése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós szabályok alapján, sőt a Kúriának a tisztességtelenség megállapításakor - bizonyos esetekben - az átváltási árfolyam meghatározására is lehetősége lenne - írja a Magyar Nemzet pénteki számában az Európai Bizottság állásfoglalására hivatkozva.
A Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportja azt kezdeményezi, hogy a bankoknak kötelező legyen tájékoztatniuk devizahiteles ügyfeleiket arról, mennyit spóroltak meg az árfolyamrögzítéssel - közölte a munkacsoportot vezető országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Kérdésként tette föl a kormány az Alkotmánybíróságnak azt, hogy közvetlenül levezethető-e a hatályos alkotmányból azon döntések alkotmány-ellenessége, amelyekben a bíróságok megállapították a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések feltételeinek érvényességét, ha egyébként e szerződések érvényesítése erőfölénnyel való visszaéléshez, és a fogyasztók jogainak megsértéséhez vezethetett. Olyan szerződési feltételek bírósági jóváhagyásáról lehet szó, amelyeket tömegesen, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon alkalmaztak. A kormány aggályként fogalmazta meg: összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel az árfolyam-kockázat egyoldalú áthárítása az adósra, az egyoldalú kamatemelés lehetőségének kikötése, vagy árfolyamrés burkolt alkalmazása. Az indítványt Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszékének mb. tanszékvezető egyetemi tanára elemzi az alábbiakban jogi szempontból.
A Kúrai jogegységi döntése, illetve az erről december 16-án tartandó kollégiumi ülés nagy hatással lehet a forint kurzusára - véli a Nomura bankház londoni elemzője, Peter Attard Montalto. A londoni elemző szerint egy részleges döntés is megingathatja a forintot, a jegybank pedig az alacsony infláció miatt túl messzire merészkedhet a kamatvágásokkal. Két külföldi bank hamarosan kivonulhat, ha végre lezárul a devizahiteles ügy - tette hozzá.
A kormány az alaptörvény értelmezését kéri a devizahitelekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól (Ab) - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken az MTI-vel.
A devizahitelek hátrányainak kiküszöbölésekor a bankok és az adósok kapcsolatából kell kiindulni, a közpénz csak másodlagos forrás lehet - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
