Két nappal az elnökválasztás előtt, vasárnap utolsó kampánykörútjára indult Donald Trump amerikai elnök, hogy megpróbálja megfordítani a helyzetet és legyőzni demokrata párti ellenfelét, Joe Bident, amivel rácáfolna a közvélemény-kutatási eredményekre.
Szoros csatáknak és fölényes győzelmeknek sem voltunk híján az amerikai elnökválasztások történetében, csak az utóbbi tíz választás során többször előfordult, hogy nem az nyerte el az elnöki széket, akire a legtöbb amerikai szavazott. A küzdelem jelentős része a csatatér államokban dől el, de hogy áll ehhez képest most Donald Trump és John Biden, és vajon támpontot adnak-e a múlt eredményei a mostani elnökválasztás kimeneteléhez?
Donald Trump amerikai elnök csökkentette némileg lemaradását demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben az egy hét múlva esedékes választáson. Az országos szavazatok és az elektori kollégium jelenlegi legvalószínűbb megoszlása alapján akár győztest is hirdethetnénk, a valóságban azonban a verseny sokkal kiélezettebb. Egy héttel az elnökválasztás előtt frissítettük múlt heti helyzetértékelésünket: mutatjuk, most mekkora Trump lemaradása, és mennyit sikerült lefaragnia egy hét alatt.
Biden és Trump szavazói közül is 10-ből 4-en nem fogadnák el a választási eredményt, ha nem az általuk preferált jelölt nyer - derül ki a Reuters/Ipsos kutatásából. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a jelöltek között, de a táborok között is hatalmas a szakadék.
Ha a reprezentatív közvélemény-kutatásokat nézzük, akkor november 3-án sima Joe Biden-győzelmet várhatunk Donald Trump felett. A republikánus jelöltet viszont 2016-ban is alulmérték, és most a JP Morgan elemzője is azt mutatja be, hogy Trump alulmérésének jelensége továbbra is fennáll. Marko Kolanovic a regisztrált szavazók pártpreferenciájából indul ki, és modellje szerint Trump azokban a tagállamokban is nyerhet, ahol most egyértelmű demokrata előnyt mérnek.
Joe Biden demokrata párti amerikai elnökjelöltnek először meg kellene válaszolnia az ukrajnai korrupciógyanús ügyeiben felmerülő kérdéseket, mielőtt újra Magyarországgal kezdene foglalkozni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közösségi oldalán megjelent felvételen.
Joe Biden demokrata jelölt kampánya rekordösszegű támogatást kapott szeptemberben, és ezzel vélhetően tovább növelte pénzügyi előnyét Trumppal szemben.
Joe Biden demokrata elnökjelölt lehetséges kormányáról egyelőre nem tudunk sokat, a kiszivárgott nevek és a szóbajöhető jelöltek alapján a CNN most megszellőztette a Biden-kabinet lehetséges összetételét. Mindehhez persze Bidennek előbb meg kéne nyernie a választást.
Donald Trump amerikai elnök eddig is jelentős lemaradása tovább nőtt az elmúlt két hétben, az országos felmérésekben 10%-pont körüli a lemaradása a demokrata Joe Bidennel szemben. Sokkal rosszabb hír az elnök számára, hogy a csatatér-államok legtöbbjében is jelentős vesztésre áll. Úgy látszik, hogy az elnökválasztási vita és megbetegedése egyaránt rontotta Trump esélyeit. Győztest azonban még korai hirdetni.
Magyar idő szerint ma hajnali 3 és fél 5 között lezajlott az első alelnök-jelölti vita az Egyesült Államokban, Salt Lake Cityben, amelyet a Portfolio élőben közvetített. Az eseményt nagy figyelem övezte, miután a múltkori elnökjelölti vita Donald Trump és Joe Biden között káoszba torkollott, a felek folyamatosan egymás szavába vágtak, sértegették egymást, a vita idejének nagy része elveszett, a konkrét elképzelésekről keveset tudhattunk meg. Okkal vártuk tehát, hogy a Kamala Harris demokrata alelnökjelölt és Mike Pence alelnök közötti, ma hajnali vitában sokkal többet hallunk majd a felek elképzeléseiről. Hallottunk is sok dolgot, de ennél fontosabb volt az, amit nem hallottunk.
Ma hajnalban vitázott egymással először és egyben utoljára Kamala Harris demokrata alelnökjelölt és Mike Pence republikánus alelnök. A vita hangulata teljesen más volt, mint a múlt heti elnökjelölti vitáé, de határozott üzenetekből, populizmusból, kritikákból és vádaskosásból most sem volt hiány, mindezt a korábbi választásokon látott civilizált stílusban folytatták le a felek. Az eseményről a Portfolio élőben tudósított.
Míg a szombat délutáni sajtótájékoztatón az hangzott el Donald Trump amerikai elnök állapotáról, hogy nagyon jól van, nem kapott oxigént és a Fehér Ház orvosa nagyon optimista hangvételben nyilatkozott a kilátásokról, addig a Reuters és a CNN az elnök egészségi állapotára szintén rálátó forrástól úgy értesült: Trump utóbbi 24 órában mutatott tünetei „nagyon aggasztóak” és a következő 48 óra kritikus fontosságú lesz. Sőt, a New York Times két forrásból úgy értesült szombaton: igenis kapott oxigént az elnök, mielőtt kórházba került, hiszen légzési nehézségei támadtak és leesett a szervezetének oxigénszintje. Az alábbiakban gyűjtöttük össze a Trump állapotával kapcsolatos híreket, a cikket folyamaton frissítjük a legújabb fejleményekkel.
Az iménti percekben publikálta közleményét Joe Biden, amely szerint negatív lett a koronavírus-tesztje. Biden az első elnökválasztási vitán érintkezett Donald Trump elnökkel, aki akkor már koronavírusos volt. Az elnökjelölt a Twitteren is bejelentette, hogy negatív lett a tesztje.
Donald Trump elnöksége alatt rég nem látott mélypontra került a transzatlanti szövetség állapota, a republikánus elnök újraválasztása pedig kereskedelmi háborút is hozhat az öreg kontinensre. Joe Biden elnökké választásával minden bizonnyal normalizálódna a viszony, de az Obama idején látott kapcsolat, amely egy átfogó szabadkereskedelmi egyezménny kialakításával kecsegtetett, nagy valószínűggel nem tér vissza, Trump négy éve ugyanis gazdasági értelemben nacioanlista irányba tolta az amerikai közvéleményt. Geopolitikai szempontból sem biztos, hogy az EU ismét az USA védőkarjai közé borulhat, mert Európa fontossága az utóbbi években jelentősen csökkent Amerika szemében.
A ma hajnali elnökválasztási vita után egyre több felmérés jelenik meg arról, hogy a nézők szerint ki nyerte a vitát. Ezek nagy többsége Bident hozza ki győztesen, aki az előzetes várakozásokhoz képest meglepően jól teljesített. Donald Trump a Twitteren a vita után posztolt egy képet, amelyben elfogultsággal vádolja a vita moderátorát, a Fox News munkatársát, Chris Wallace-t.
Joe Biden immár hivatalosan is a demokraták jelöltje a novemberi elnökválasztáson, és a felmérések szerint sima győzelmet arathat Donald Trump felett. Biden gazdaságpolitikai programja kifejezetten baloldali: nagyvállalati adóemeléseket, magasabb állami újraelosztást, szigorúbb munkajogi szabályokat ígér, utóbbiakat a nemzetközi kereskedelemben is elvárná. Elsőre meglepőnek tűnik, de a Biden-program egyértelműen protekcionalista, az állami vásárlások során az amerikai termékeket részesítené előnyben, az ellátási láncokat pedig hazahozná a fejletlen országokból, és erre buzdítaná kereskedelmi partnereit is. Ha a program ígéretei teljesülnének, akkor Amerikának ritkán látott szociáldemokrata vezetése lenne, ezt azonban nem vehetjük előre készpénznek - a vállalások baloldali elemeit kompromisszumok eredményeképp vette át az egyébként centrista Biden, és a hangzatos baloldali elemek mellett kifejezetten kevés a konkrétum.
Joe Biden demokrata elnökjelölt a koronavírus-járvány kitörése óta először hagyta el az otthonát hétfőn, hogy részt vegyen egy koszorúzáson.
Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő visszalép a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemből.
A Demokrata Párt progresszív szárnyához tartozó Elizabeth Warren tegnap bejelentette a visszalépését, és egyben időt kért arra, hogy megnevezze, melyik fennmaradó jelöltet támogatja. Warren ugyan ideológiailag sokkal közelebb áll Sandershez, a köztük feszülő személyi ellentét miatt azonban nem kizárt, hogy Warren később Biden mögé áll be.
Joe Bident támogatja a demokrata előválasztási versenyből tegnap kiszállt Michael Bloomberg. A milliárdos azt mondta, hogy kampányapparátusát felhasználja majd Trump ellen, de első körben Bernie Sanders lehet Bloomberg propagandagépezetének célpontja. A helyzet hasonlít ahhoz, amit 2016-ban láttunk – a centrista demokraták akkor is összefogtak a rendszerkritikus, progresszív Bernie Sanders ellen.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
