Az egykor volt legnagyobb Bitcoin-tőzsde, az MT Gox elismerte, hogy ügyfeleiktől 750 ezer, saját vagyonukból 100 ezer Bitcoint loptak el pénzügyi csalók - derül ki a tőzsde weblapján megjelent közleményből. A csődeljárás alá került tőzsde összes eszköze alig több mint a követeléseik felét teszi ki. Az MT Goxnál azon dolgoznak, hogy mielőbb kártalanítsák az ügyfeleket, és ezután helyreállítsák a normális működést, de igencsak kérdéses, hogy ez sikerülhet nekik.
A Csipak Péter nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Immobilia Real Estate Development Kft. nevét találta meg a Blikk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási eljárással érintett cégek listáján. A hírek szerint a családi házának építésével is gondba került ingatlangurunak azonban nincsenek problémái.
Miután a jókora hiánnyal küszködő Detroitban egy csődbíró döntése értelmében akár az állami nyugdíjakhoz is hozzányúlhatnak, a válságmenedzser már meg is kezdte az előkészületeket. Egy interjúban arról beszélt, hogy komolyan fontolóra vették, hogy az egyik állami nyugdíjalapot állami kezelésbe vegyék, erre a hatályos jogszabályok lehetőséget is adnak. A következő lépcsőfok ezt követően a nyugdíjak csökkentése lehet, ezen a téren ugyanis számos visszásságra derült fény - írja a Wall Street Journal.
A nagy gazdasági világválság, vagyis az 1930-as évek közepe óta nem látott szintre csökkent az amerikai bankok száma, jelenleg már csak 6891 pénzintézet működik a tengerentúlon. Pedig alig több mint negyed évszázaddal ezelőtt még 18 ezer bank közül válogathattak az ügyfelek az Egyesült Államokban. A megszűnő bankok többnyire az alacsony kamatkörnyezet, a szűkülő kamatmarzsok és a szabályozói szigor miatt húzzák le a rolót, 17 százalékuk jelentett csődöt.
Egy szövetségi bíró kedden hivatalosan is csődbe jutott városnak nyilvánította Detroitot, amelyet így megillet a hitelezőkkel szembeni csődvédelem, ám egyúttal kemény megszorításokba kell kezdenie az összegyűlt tetemes adósságállomány törlesztése érdekében.
Az E-Star a csődegyezségi megállapodással érintett, de a csődegyezség sikeresen lefolytatott végrehajtása során ki nem elégített hitelezők számára újabb határidőt hirdetett meg. A cég december 11-től 18-áig várja a társaság a kötvényeket a számlájára.
Angela Merkel konzervatívjai és az SPD szociáldemokrata párt közel állnak a megegyezéshez az európai bankunióról - értesült a Reuters hírügynökség több forrásból. Eszerint az Európai Bizottság helyett az európai pénzügyminiszterek által létrehozott testület tagjai dönthetnének a bajba jutó bankok csődjéről, illetve a segítségre szoruló pénzintézetek nem kaphatnak forrást közvetlenül az Európai Stabilitási alapból.
Az igencsak forró érzelmeket kiváltó politikai birkózást követően most pár hónap nyugalomra számíthatunk, ugyanis a csődveszély elhárult. Barack Obama elnök tegnap éjfélkor már alá is írta a végül mind a két fronton megszavazott törvényjavaslatot, és így holnap már munkába is állhatnak a kényszerszabadságukat töltő állami munkások. A piaci szempontból legfélelmetesebb adósságplafon problémáját február 7-ig tolták ki, végleges megoldásról viszont még szó sincs. A vesztes Tea Party mozgalom folytatni akarja a harcot, ugyanakkor Barack Obama elnök szerint nem lesz még egy ilyen huzavona. Mi szkeptikusak vagyunk ez utóbbival kapcsolatban.
Megszületett a megegyezés az amerikai Szenátusban az adósságplafonról. A mind a republikánus, mind a demokrata szenátusi vezetõk által elfogadott terv február 7-ig adna újabb határidõt az adósságplafonra, akár már csütörtöktõl véget érhet a kormányzati szektor leállása (shutdown). Csütörtök hajnalban a Képviselőház is elfogadta tervet és Obama elnök alá is írta, így az törvénnyé is vált. Az amerikai részvényindexek egy százalék feletti pluszba lendültek a megegyezésrõl kiszivárgó elsõ hírek után és meg is őrizték pluszaikat. A dollár csak átmenetileg tudott erősödni, hiszen a megegyezés mostani formája lényegében 3-4 hónappal a jövőbe tolta a problémák megnyugtató rendezését, így a Fed eszközvásárlási programja valószínűleg tovább tart.
Az események komplex sorozata miatt nagyon gyakran látunk félreértéseket a magyar sajtó részéről az Egyesült Államok lehetséges csődjével kapcsolatban. Mind a TV-ben, mind a rádióban hallottunk olyan interpretációkat, hogy csütörtöktől beáll az Amerikai Egyesült Államok csődje, ez márpedig így nem igaz, pusztán a csőd lehetősége kerül terítékre. Ennek tisztázásául az alábbiakban most összefoglaljuk a főbb dátumokat.
Amerikai és brit szabályozók állítják: most már a legnagyobb bankok is gond nélkül csődbe mehetnek anélkül, hogy megrengetnék a pénzügyi rendszert - írja a Bloomberg.
A világ vezető bankjai szerint a pénzügyi világra komoly romboló hatással lenne, ha napokon belül nem születne megállapodás az amerikai adósságplafon-emelésről. Erről tanácskoztak a világ vezető bankjainak vezérei egy szombaton megrendezett washingtoni fórumon.
Az amerikai államkincstár és a jegybank egyre inkább aggódik a tárgyalások sikertelenségétől, ami akár az USA csődjéhez is vezethet. Az intézmények ezért elkezdtek olyan terveket kidolgozni, amikkel a kongresszus mulasztása esetén beálló csődhelyzet következményeit tartanák kordában - hivatkozott a Reuters meg nem nevezett, de a tervek készítéséhez közelálló forrásra.
Bár az amerikai részvénypiacokon szokatlanul nagy esés volt tegnap és egyes részpiacokon a pánik jelei mutatkoztak, a forint mégsem mozdult meg lényegében hétfő délután óta: az euróval szemben a 295,5-ös szinten álldogál. Érdemes azonban hozzátenni, hogy más (nagyobb) feltörekvő piaci devizák is lényegében oldalaznak, azaz látható, hogy most mindenki az amerikai fejleményekre figyel, illetve (egyelőre) a Fed eszközvásárlási programjának teljes ütemű fennmaradása kedvező is a feltörekvő piacok számára.
Az év harmadik negyedévében 8511 cég szűnt meg Magyarországon, 32 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában - közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel. Az Opten szerint a következő hónapokban tovább csökken a gazdasági társaságok száma.
A felmérhetetlen globális kockázatok fényében nem tartja valószínűnek a csődeseményt az USA-ban Richard Fisher a Fed egyik vezető tisztségviselője. A jegybankár továbbá beszámolt róla, hogy szeptemberben élesen megosztott volt a Fed döntéshozó testülete (FOMC) annak a kapcsán, hogy belekezdjenek-e az eszközvásárlások visszafogásába. A mai nap folyamán további Fed-tisztségviselők is megszólalnak, ugyanakkor eddig Jeremy Stein és William Dudley a rendszerkockázatokról beszéltek és a monetáris politika irányát nem érintették.
Két, egymással szorosan összefüggő témában, az új költségvetésben és az adósságplafon megemelésében kell napokon belül egyezségre jutnia a két nagy amerikai politikai erőnek, enélkül ugyanis jövő keddtől lebénul a közszféra működése, két hét múlva pedig fizetésképtelenné válik az Egyesült Államok. A végsőkig kiélezett politikai harc garantált, de az nem, hogy az alku még éppen időben érkezik. Emiatt a pénzügyi piacok is egyre inkább aggódnak, hogy október közepén esetleg valóban bekövetkezik az a példátlan esemény (államcsőd), amelyet az amerikai pénzügyminiszter katasztrófának nevezett. Már a 2011-es, végsőkig kiélezett politikai küzdelem is gazdasági károkkal, illetve súlyos piaci következményekkel járt, ez pedig most még inkább igaz lehet.
Elemzésünk főbb megállapításai:
kritikusan fontos napok következnek az Egyesült Államok régóta halogatott költségvetési és adósságproblémáinak rendezése szempontjából
a jelenlegi költségvetési év most szeptember 30-án zárul, és egyelőre nincs mindkét párt számára elfogadható keretrendszer az új költségvetési évre
a republikánusok elvonnák a demokrata államfő nevével fémjelzett egészségügyi programtól a költségvetési támogatást és csak ezért cserébe mennének bele az adósságplafon emelésébe
amelynek emelése elkerülhetetlen még akkor is, ha maga a szabályrendszer értelmetlen
október 17-től már a költségvetési tartalékokra szorulhat az amerikai államháztartás, ettől kezdve pedig az adósságplafon megemelése elkerülhetetlen, hogy ne következzen be a részleges csőd
ha ez mégis megtörténne, akkor sérülne a nagyon biztonságosnak tartott amerikai eszközök iránti bizalom, ez pedig súlyos zavarokat okozna világszerte a pénz- és tőkepiacokon.
Konkrét határidőt nevezett meg az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztere a törvényhozásnak írt levelében: október 17-én elérik az adósságplafont. Ez azt jelenti, hogy több adósságot már nem tud majd az ország felhalmozni és a meglevő pénzügyi forrásaira kell a továbbiakban hagyatkoznia. Ezek a források viszont a pénzügyminisztérium becslései szerint pusztán 30 milliárd dollárt tehetnek majd ki, ezért egyre nagyobb nyomás nehezedik az Egyesült Államok Képviselőházára és személyesen Barack Obama elnökre.
Hatalmas állampapírpiaci hozamemelkedés, illetve csődkockázati felár növekedés alakult ma ki az ukrán piacokon azután, hogy a Moody's mélyen a spekulatív kategóriába vágta a hétvégén az ukrán államadósság besorolását.
A New York-i fellebbviteli bíróság is kimondta, Argentínának vissza kell fizetnie a több mint tíz éve görgetett és nagyjából 1,3 milliárd dollár kint lévő adósságát, illetve annak kamatait. Az ügy háttere, hogy a 2001-es argentin csőd idején a befektetők (hedge fundok) egy része nem kívánt részt venni az adósságátstrukturálásban, és a teljes adósságot követelik vissza. A visszafizetés kapcsán korábban újabb argentin csődtől tartott a piac.
